hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Teljes szemléletváltásra volna szükség!


Teljes szemléletváltásra volna szükség!

| |
 


– A fejlett országokban a gasztroenterológiai megbetegedések milyen betegségterhet jelentenek?

– A fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek mellett igen gyakran előfordulnak az emésztőszervi betegségek is, ezért jelentős betegségterhet jelentenek. Azt is meg kell jegyezni, hogy az emésztőszervi panaszok számos egyéb betegséghez társulnak, ami mind az orvos, mind a beteg számára külön problémát jelent.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Magyarország a betegségek előfordulása szempontjából a fejlett országok közé sorolható, ám ebből adódik az is, hogy sajnos egyre gyakoribbak az olyan betegségek is, amelyek az egészségtelen életmóddal, táplálkozási szokásokkal hozhatók összefüggésbe. A betegségek létrejöttében közismert a stressz, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás jelentősége. Az emésztőszervi betegségek közül emiatt egyre nő például az ételallergiák, és -intoleranciák, a gyulladásos bélbetegség, a daganatos betegségek előfordulása.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

– Az ellátórendszerre nyilvánvalóan növekvő terhet ró a betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása, s mindemellett tudvalevően igen nehéz anyagi helyzetben van. Fokozódó gondot jelent a szakemberhiány, ami pedig nem véletlenül alakult ki, mondhatni természetes következménye az évtizedek óta romló erkölcsi és anyagi megbecsülésnek. Egyébként jelentős különbségek vannak az ország egyes területei között abban is, hogy miként lehet hozzájutni a megfelelő szintű ellátáshoz. Ez is feszültségek forrása lehet.
Egyes vidékeken hiányoznak a szakemberek, emiatt a betegség felismerésének és gyógyulásának esélye nem ugyanaz a fővárosban, egyetemi városokban, mint az ezektől távol eső kisebb településeken, ahol esetleg sajnos még háziorvos sincs.

– Ön szerint mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak?

– A diagnosztikus és terápiás lehetőségek a gasztroenterológia szinte minden területén folyamatosan bővülnek, s ezek természetesen jelentős költségekkel járnak. Ésszerű felhasználásuk azonban minden orvos és beteg alapvető érdeke lenne. Ugyanakkor azt is tudomásul kellene már venni, hogy meg kell akadályoznunk a szakemberek elvándorlását, meg kellene teremteni az itthon dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Ez nyilvánvalóan komplex kérdés, hiszen a gazdaság teljesítménye határozza meg az anyagi erőforrásokat, a megfelelő képzés, szervezés és ellenőrzés biztosíthatja az ésszerű és takarékos felhasználást. A leghatékonyabb eszköz a költségek csökkentésére a betegségek megelőzése volna. Sajnos azonban elmondható, hogy tragikusan kevés figyelmet fordítunk a felvilágosításra, az egészségtudatos életmódra és táplálkozásra. A médiából szüntelenül a mutatós, olcsó ételek reklámja áramlik, szinte alig kapnak helyet a természetes, jó minőségű, magyar alapanyagból otthon készült ételek, ezek népszerűsítését igencsak hiányolom. Nyilván ez a nevelésnek csak egy piciny szelete, hiszen összetett kérdéskörről van szó…

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen, és mit vár egyénileg?

– Szükségesnek tartom és várom a teljes szemléletváltozást az egészségügyben: várom, hogy a előtérbe kerüljön a prevenció, jó lenne látni az ellátórendszer progresszivitási szintjeinek komolyan vételét, az ennek megfelelő finanszírozást, ami valóban költségalapú. A költségekbe természetesen a szakmai tudást és az elvégzett munkát is bele kell számítani, amit a fizetések tekintetében ma szinte értéktelennek tekintünk. Ismét rá kell ébredni arra, hogy a gyógyítás emberi tudás, humánum, empátia nélkül a legmodernebb diagnosztikus és terápiás lehetőségek birtokában sem valósulhat meg kellő színvonalon.

elitmed

Kapcsolódó anyagok:

A szakma időről-időre fölemeli szavát


Megmenteni kétezer ember életét


A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus


Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


Teljes szemléletváltásra volna szükség!