TARTALOM

 VISSZA

 


Teljes szemléletváltásra volna szükség!


Teljes szemléletváltásra volna szükség!

| |
 


– A fejlett országokban a gasztroenterológiai megbetegedések milyen betegségterhet jelentenek?

– A fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek mellett igen gyakran előfordulnak az emésztőszervi betegségek is, ezért jelentős betegségterhet jelentenek. Azt is meg kell jegyezni, hogy az emésztőszervi panaszok számos egyéb betegséghez társulnak, ami mind az orvos, mind a beteg számára külön problémát jelent.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Magyarország a betegségek előfordulása szempontjából a fejlett országok közé sorolható, ám ebből adódik az is, hogy sajnos egyre gyakoribbak az olyan betegségek is, amelyek az egészségtelen életmóddal, táplálkozási szokásokkal hozhatók összefüggésbe. A betegségek létrejöttében közismert a stressz, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás jelentősége. Az emésztőszervi betegségek közül emiatt egyre nő például az ételallergiák, és -intoleranciák, a gyulladásos bélbetegség, a daganatos betegségek előfordulása.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

– Az ellátórendszerre nyilvánvalóan növekvő terhet ró a betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása, s mindemellett tudvalevően igen nehéz anyagi helyzetben van. Fokozódó gondot jelent a szakemberhiány, ami pedig nem véletlenül alakult ki, mondhatni természetes következménye az évtizedek óta romló erkölcsi és anyagi megbecsülésnek. Egyébként jelentős különbségek vannak az ország egyes területei között abban is, hogy miként lehet hozzájutni a megfelelő szintű ellátáshoz. Ez is feszültségek forrása lehet.
Egyes vidékeken hiányoznak a szakemberek, emiatt a betegség felismerésének és gyógyulásának esélye nem ugyanaz a fővárosban, egyetemi városokban, mint az ezektől távol eső kisebb településeken, ahol esetleg sajnos még háziorvos sincs.

– Ön szerint mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak?

– A diagnosztikus és terápiás lehetőségek a gasztroenterológia szinte minden területén folyamatosan bővülnek, s ezek természetesen jelentős költségekkel járnak. Ésszerű felhasználásuk azonban minden orvos és beteg alapvető érdeke lenne. Ugyanakkor azt is tudomásul kellene már venni, hogy meg kell akadályoznunk a szakemberek elvándorlását, meg kellene teremteni az itthon dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Ez nyilvánvalóan komplex kérdés, hiszen a gazdaság teljesítménye határozza meg az anyagi erőforrásokat, a megfelelő képzés, szervezés és ellenőrzés biztosíthatja az ésszerű és takarékos felhasználást. A leghatékonyabb eszköz a költségek csökkentésére a betegségek megelőzése volna. Sajnos azonban elmondható, hogy tragikusan kevés figyelmet fordítunk a felvilágosításra, az egészségtudatos életmódra és táplálkozásra. A médiából szüntelenül a mutatós, olcsó ételek reklámja áramlik, szinte alig kapnak helyet a természetes, jó minőségű, magyar alapanyagból otthon készült ételek, ezek népszerűsítését igencsak hiányolom. Nyilván ez a nevelésnek csak egy piciny szelete, hiszen összetett kérdéskörről van szó…

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen, és mit vár egyénileg?

– Szükségesnek tartom és várom a teljes szemléletváltozást az egészségügyben: várom, hogy a előtérbe kerüljön a prevenció, jó lenne látni az ellátórendszer progresszivitási szintjeinek komolyan vételét, az ennek megfelelő finanszírozást, ami valóban költségalapú. A költségekbe természetesen a szakmai tudást és az elvégzett munkát is bele kell számítani, amit a fizetések tekintetében ma szinte értéktelennek tekintünk. Ismét rá kell ébredni arra, hogy a gyógyítás emberi tudás, humánum, empátia nélkül a legmodernebb diagnosztikus és terápiás lehetőségek birtokában sem valósulhat meg kellő színvonalon.

elitmed

Kapcsolódó anyagok:

A szakma időről-időre fölemeli szavát


Megmenteni kétezer ember életét


A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus


Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Teljes szemléletváltásra volna szükség!