hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére




Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

| | |
 

A sportsérülések között különös figyelmet érdemel az agyrázkódás. Nem feltétlenül jár eszméletvesztéssel, és a felismeréséhez nincs szükség képalkotó vizsgálatokra. Egyszerű vizsgálatok segítségével biztonságosan felismerhető, ehhez nyújt segítséget felnőttek esetében a SCAT3, gyerekeknél pedig a ChildSCAT3.

A felismerés után a kezelésben a legfontosabb a pihenés, mind fizikailag, mind szellemileg. Csak fokozatosan szabad visszatérni a tevékenységekhez, az átmeneti időszak legalább egy hét legyen, és orvos ellenőrizze közben a sérült állapotát. Ha a tünetek hónapokig fennállnak, akkor érdemes megfontolni, hogy az illető más, a fejsérülés kisebb veszélyével járó sportra váltson.

A legfontosabb tanács, amit adhatunk, hogy vigyázzunk minden körülmények között az agyra, az ellenfél agyára is.

Az agyrázkódás felismerését szolgáló rövid útmutató laikusoknak, amelyet egyebek között a FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elfogad (Br J Sports Med 2013 47: 267):

Agyrázkódásra kell gyanakodni, ha a következő jelek, tünetek közül egy vagy több jelen van.

- Agyrázkódás gyanúját keltő látható jelek

Egy vagy több valószínű agyrázkódást jelez:

- Az eszmélet vagy a reagáló képesség elvesztése
- A sérült mozdulatlanul fekszik a talajon vagy lassan kel fel
- Állás közben bizonytalan, egyensúlyzavara van vagy elesik, koordinációs zavar
- A sérült a fejét fogja
- Ködös, zavaros vagy üres tekintet
- Zavart, nem figyel a játékra vagy az eseményekre

2. Agyrázkódásra utaló jelek és tünetek
Egy vagy több jelenléte agyrázkódást jelezhet:

- eszméletvesztés
- görcsroham
- egyensúlyzavar
- hányinger, hányás
- szédülés
- érzelmi zavar
- irritabilitás
- szomorúság
- fáradtság vagy csökkent energia
- idegesség, szorongás
- „nem érzi jól magát”
- emlékezési nehézség
- fejfájás
- szédülés
- zavartság
- lelassultság érzése
- nyomásérzés a fejben
- homályos látás
- fényérzékenység
- amnézia
- úgy érzi, mintha köd venné körül
- nyaki fájdalom
- zajérzékenység
- koncentrációs nehézség


3. Memóriafunkció
A következő kérdésekre adott hibás válasz agyrázkódást jelezhet:

- Milyen eseményen vagyunk most?
- Melyik félidőnél tartunk?
- Ki ért el pontot legutóbb?
- A múlt héten kikkel játszottunk?
- Nyertünk a múltkor?

(A kérdéseket természetesen adaptálni kell a helyzetre. Túrázáskor például megkérdezhetjük, hogy hova indultunk, ki jön velünk, hol voltunk legutóbb.)

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót AZONNAL ki kell vonni a játékból, és nem térhet vissza a pályára addig, amíg orvos meg nem vizsgálta. Agyrázkódás gyanújakor a sportolót nem hagyhatjuk egyedül és nem vezethet gépjárművet.

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót minden esetben orvoshoz kell küldeni, ő dönt a kezeléséről és a visszatéréséről a játékba, még akkor is, ha a tünetei látszólag megszűnnek.

SÜRGŐS orvosi ellátásra szorul a sportoló, ha a következők figyelmeztető jelek (piros zászlók) közül valamelyik jelen van:
- A sportoló nyaki fájdalomról panaszkodik
- A zavartság vagy irritabilitás fokozódik
- Ismételten hány
- Görcsök, rohamok
- Gyengeség vagy égés/szurkálás a kezében vagy lábában
- A tudatállapot romlik
- Súlyos vagy súlyosbodó fejfájás
- Szokatlanul megváltozott viselkedés
- Kettős látás


Minden esetben érvényesek az elsősegélynyújtás alapelvei (légutak, légzés, keringés biztosítása).

Nem hozzáértő segítő ne próbálja meg mozgatni a sérültet és ne próbálja meg eltávolítani a sisakját (ha visel).


Forrás: Joe Elia: Advice on Diagnosing and Managing Concussion
http://www.jwatch.org/fw107722/2013/07/23/advice-diagnosing-and-managing-concussion#sthash.xga3uMu7.dpuf

Szemlézte: dr. Lipták Judit
2013. szeptember 25.

Kulcsszavak

agyrázkódás, elsősegély

Kapcsolódó anyagok

Óvodáskorú gyermeket nevelő szülők balesetmegelőzési és elsősegélynyújtási ismeretei

Oktatható elsősegély 5-6 éves gyerekeknek?

Óvodáskorú gyermeket nevelõ szülõk baleset-megelõzési és elsõsegély-nyújtási ismeretei

Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére