hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére




Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

| | |
 

A sportsérülések között különös figyelmet érdemel az agyrázkódás. Nem feltétlenül jár eszméletvesztéssel, és a felismeréséhez nincs szükség képalkotó vizsgálatokra. Egyszerű vizsgálatok segítségével biztonságosan felismerhető, ehhez nyújt segítséget felnőttek esetében a SCAT3, gyerekeknél pedig a ChildSCAT3.

A felismerés után a kezelésben a legfontosabb a pihenés, mind fizikailag, mind szellemileg. Csak fokozatosan szabad visszatérni a tevékenységekhez, az átmeneti időszak legalább egy hét legyen, és orvos ellenőrizze közben a sérült állapotát. Ha a tünetek hónapokig fennállnak, akkor érdemes megfontolni, hogy az illető más, a fejsérülés kisebb veszélyével járó sportra váltson.

A legfontosabb tanács, amit adhatunk, hogy vigyázzunk minden körülmények között az agyra, az ellenfél agyára is.

Az agyrázkódás felismerését szolgáló rövid útmutató laikusoknak, amelyet egyebek között a FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elfogad (Br J Sports Med 2013 47: 267):

Agyrázkódásra kell gyanakodni, ha a következő jelek, tünetek közül egy vagy több jelen van.

- Agyrázkódás gyanúját keltő látható jelek

Egy vagy több valószínű agyrázkódást jelez:

- Az eszmélet vagy a reagáló képesség elvesztése
- A sérült mozdulatlanul fekszik a talajon vagy lassan kel fel
- Állás közben bizonytalan, egyensúlyzavara van vagy elesik, koordinációs zavar
- A sérült a fejét fogja
- Ködös, zavaros vagy üres tekintet
- Zavart, nem figyel a játékra vagy az eseményekre

2. Agyrázkódásra utaló jelek és tünetek
Egy vagy több jelenléte agyrázkódást jelezhet:

- eszméletvesztés
- görcsroham
- egyensúlyzavar
- hányinger, hányás
- szédülés
- érzelmi zavar
- irritabilitás
- szomorúság
- fáradtság vagy csökkent energia
- idegesség, szorongás
- „nem érzi jól magát”
- emlékezési nehézség
- fejfájás
- szédülés
- zavartság
- lelassultság érzése
- nyomásérzés a fejben
- homályos látás
- fényérzékenység
- amnézia
- úgy érzi, mintha köd venné körül
- nyaki fájdalom
- zajérzékenység
- koncentrációs nehézség


3. Memóriafunkció
A következő kérdésekre adott hibás válasz agyrázkódást jelezhet:

- Milyen eseményen vagyunk most?
- Melyik félidőnél tartunk?
- Ki ért el pontot legutóbb?
- A múlt héten kikkel játszottunk?
- Nyertünk a múltkor?

(A kérdéseket természetesen adaptálni kell a helyzetre. Túrázáskor például megkérdezhetjük, hogy hova indultunk, ki jön velünk, hol voltunk legutóbb.)

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót AZONNAL ki kell vonni a játékból, és nem térhet vissza a pályára addig, amíg orvos meg nem vizsgálta. Agyrázkódás gyanújakor a sportolót nem hagyhatjuk egyedül és nem vezethet gépjárművet.

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót minden esetben orvoshoz kell küldeni, ő dönt a kezeléséről és a visszatéréséről a játékba, még akkor is, ha a tünetei látszólag megszűnnek.

SÜRGŐS orvosi ellátásra szorul a sportoló, ha a következők figyelmeztető jelek (piros zászlók) közül valamelyik jelen van:
- A sportoló nyaki fájdalomról panaszkodik
- A zavartság vagy irritabilitás fokozódik
- Ismételten hány
- Görcsök, rohamok
- Gyengeség vagy égés/szurkálás a kezében vagy lábában
- A tudatállapot romlik
- Súlyos vagy súlyosbodó fejfájás
- Szokatlanul megváltozott viselkedés
- Kettős látás


Minden esetben érvényesek az elsősegélynyújtás alapelvei (légutak, légzés, keringés biztosítása).

Nem hozzáértő segítő ne próbálja meg mozgatni a sérültet és ne próbálja meg eltávolítani a sisakját (ha visel).


Forrás: Joe Elia: Advice on Diagnosing and Managing Concussion
http://www.jwatch.org/fw107722/2013/07/23/advice-diagnosing-and-managing-concussion#sthash.xga3uMu7.dpuf

Szemlézte: dr. Lipták Judit
2013. szeptember 25.

Kulcsszavak

agyrázkódás, elsősegély

Kapcsolódó anyagok

Óvodáskorú gyermeket nevelő szülők balesetmegelőzési és elsősegélynyújtási ismeretei

Oktatható elsősegély 5-6 éves gyerekeknek?

Óvodáskorú gyermeket nevelõ szülõk baleset-megelõzési és elsõsegély-nyújtási ismeretei

Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére