hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére




Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

| | |
 

A sportsérülések között különös figyelmet érdemel az agyrázkódás. Nem feltétlenül jár eszméletvesztéssel, és a felismeréséhez nincs szükség képalkotó vizsgálatokra. Egyszerű vizsgálatok segítségével biztonságosan felismerhető, ehhez nyújt segítséget felnőttek esetében a SCAT3, gyerekeknél pedig a ChildSCAT3.

A felismerés után a kezelésben a legfontosabb a pihenés, mind fizikailag, mind szellemileg. Csak fokozatosan szabad visszatérni a tevékenységekhez, az átmeneti időszak legalább egy hét legyen, és orvos ellenőrizze közben a sérült állapotát. Ha a tünetek hónapokig fennállnak, akkor érdemes megfontolni, hogy az illető más, a fejsérülés kisebb veszélyével járó sportra váltson.

A legfontosabb tanács, amit adhatunk, hogy vigyázzunk minden körülmények között az agyra, az ellenfél agyára is.

Az agyrázkódás felismerését szolgáló rövid útmutató laikusoknak, amelyet egyebek között a FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elfogad (Br J Sports Med 2013 47: 267):

Agyrázkódásra kell gyanakodni, ha a következő jelek, tünetek közül egy vagy több jelen van.

- Agyrázkódás gyanúját keltő látható jelek

Egy vagy több valószínű agyrázkódást jelez:

- Az eszmélet vagy a reagáló képesség elvesztése
- A sérült mozdulatlanul fekszik a talajon vagy lassan kel fel
- Állás közben bizonytalan, egyensúlyzavara van vagy elesik, koordinációs zavar
- A sérült a fejét fogja
- Ködös, zavaros vagy üres tekintet
- Zavart, nem figyel a játékra vagy az eseményekre

2. Agyrázkódásra utaló jelek és tünetek
Egy vagy több jelenléte agyrázkódást jelezhet:

- eszméletvesztés
- görcsroham
- egyensúlyzavar
- hányinger, hányás
- szédülés
- érzelmi zavar
- irritabilitás
- szomorúság
- fáradtság vagy csökkent energia
- idegesség, szorongás
- „nem érzi jól magát”
- emlékezési nehézség
- fejfájás
- szédülés
- zavartság
- lelassultság érzése
- nyomásérzés a fejben
- homályos látás
- fényérzékenység
- amnézia
- úgy érzi, mintha köd venné körül
- nyaki fájdalom
- zajérzékenység
- koncentrációs nehézség


3. Memóriafunkció
A következő kérdésekre adott hibás válasz agyrázkódást jelezhet:

- Milyen eseményen vagyunk most?
- Melyik félidőnél tartunk?
- Ki ért el pontot legutóbb?
- A múlt héten kikkel játszottunk?
- Nyertünk a múltkor?

(A kérdéseket természetesen adaptálni kell a helyzetre. Túrázáskor például megkérdezhetjük, hogy hova indultunk, ki jön velünk, hol voltunk legutóbb.)

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót AZONNAL ki kell vonni a játékból, és nem térhet vissza a pályára addig, amíg orvos meg nem vizsgálta. Agyrázkódás gyanújakor a sportolót nem hagyhatjuk egyedül és nem vezethet gépjárművet.

Agyrázkódás gyanújakor a sportolót minden esetben orvoshoz kell küldeni, ő dönt a kezeléséről és a visszatéréséről a játékba, még akkor is, ha a tünetei látszólag megszűnnek.

SÜRGŐS orvosi ellátásra szorul a sportoló, ha a következők figyelmeztető jelek (piros zászlók) közül valamelyik jelen van:
- A sportoló nyaki fájdalomról panaszkodik
- A zavartság vagy irritabilitás fokozódik
- Ismételten hány
- Görcsök, rohamok
- Gyengeség vagy égés/szurkálás a kezében vagy lábában
- A tudatállapot romlik
- Súlyos vagy súlyosbodó fejfájás
- Szokatlanul megváltozott viselkedés
- Kettős látás


Minden esetben érvényesek az elsősegélynyújtás alapelvei (légutak, légzés, keringés biztosítása).

Nem hozzáértő segítő ne próbálja meg mozgatni a sérültet és ne próbálja meg eltávolítani a sisakját (ha visel).


Forrás: Joe Elia: Advice on Diagnosing and Managing Concussion
http://www.jwatch.org/fw107722/2013/07/23/advice-diagnosing-and-managing-concussion#sthash.xga3uMu7.dpuf

Szemlézte: dr. Lipták Judit
2013. szeptember 25.

Kulcsszavak

agyrázkódás, elsősegély

Kapcsolódó anyagok

Óvodáskorú gyermeket nevelő szülők balesetmegelőzési és elsősegélynyújtási ismeretei

Oktatható elsősegély 5-6 éves gyerekeknek?

Óvodáskorú gyermeket nevelõ szülõk baleset-megelõzési és elsõsegély-nyújtási ismeretei

Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Tovább


Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését.

Tovább


A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

Tovább


Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Tanácsok az agyrázkódás diagnosztizálására és kezelésére