TARTALOM

 VISSZA

 


Szteroid és inzulin szepszisben



| |
 

Mind a kortikoszteroidokat, mind az intenzív inzulinkezelést javasolták korábban az életveszélyes sokkban szenvedő betegek kezelésére, főleg régebbi vizsgálatok [1, 2] eredményei alapján. A tavalyi évben viszont három olyan új tanulmány eredményét is közölték, amelyek kétségbe vonják ezeknek a kezelésmódoknak a hatásosságát a szepszis, illetve a szeptikus sokk kezelésében.

A CORTICUS vizsgálatban szeptikus sokkban lévő betegeket kezeltek véletlen besorolás alapján placebóval vagy fiziológiás dózisú hidrokortizonnal (6 óránként 50 mg intravénásan) öt napig, majd az adagot a 6–11. napig fokozatosan csökkentették. A hidrokortizon- és a placebocsoport 28 napos halálozása nem különbözött, sem a cosyntropinra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek alcsoportjában. A hidrokortizonnal kezelt betegek vérnyomása gyorsabban normalizálódott, viszont náluk több fertőzés lépett fel [3].

A VISEP vizsgálatban súlyos sepsisben szenvedő betegek részesültek véletlen besorolás alapján intenzív inzulinterápiában (vércukorszintjüket átlagosan 112 mg/dl-re csökkentették) vagy hagyományos kezelésben (átlagos vércukorszint 151 mg/dl). Ebben a vizsgálatban sem különbözött a 28 napos halálozás a két csoportban [4]. Ráadásul az intenzív inzulinterápiás csoportban jóval gyakrabban lépett fel súlyos hipoglikémia (vércukorszint <40 mg/l).
Ebben a vizsgálatban összehasonlították a kolloiddal (10% hidroxietil-keményítő, HAES) végzett folyadékpótlást a csak krisztalloid oldat (Ringer-laktát) adásával is, de a kolloidkezelés nem javította a betegek prognózisát, sőt még növelte is az akut veseelégtelenség kockázatát.

A szeptikus sokkban lévő betegek kortikoszteroidkezeléséről jellemzően az adrenokortikotrop hormonra (ACTH; pl cosyntropin) adott válsz alapján szoktak dönteni. A CORTICUS vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy a hidrokortizon nem javasolható általános adjuváns szerként sem az ACTH-ra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek kezelésében.

A korábbi adatokat figyelembe véve, lehet a szteroidoknak szerepe a szepszis kezelésében, de valószínűleg csak a szeptikus sokk legkorábbi szakaszában, azoknak a kezelésében, akik állapota nem javul a folyadékpótlás és a vasopressorkezelés hatására. Erre vonatkozó ajánlás megtalálható a legújabb irányelvekben is [5].

A szteroidkezelésre vonatkozó döntést tehát klinikai alapon kell meghozni, és nem a cosyntropin-tesztelés eredménye alapján. Az erélyes vércukorszint-csökkentés és a HAES sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ezek akár árthatnak is.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Idézett közlemények:

1 JAMA 2002 Aug 21; 288:862-71.

2 N Engl J Med 2001 Nov 8 345 1359-1367.

3 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:111.

4 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:125.

5 Crit Care Med 2008 Jan; 36:296.


Kulcsszavak

Súlyos sepsis kezelése, kortikoszteroidok, inzulin, hidroxietil-keményítő, ACTH-tesztelés

Kapcsolódó anyagok

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

Inzulinpumpa-terápia 1-es típusú diabetesben a hatékonyság, biztonságosság és életminőség tükrében

A növekedésihormon-kezelés visszatérő kérdései: biztonságosság, betegadherencia és növekedési előrejelzés

Biohasonló inzulinok a láthatáron

Inkretinhatáson alapuló kezelés racionalitása 1-es típusú cukorbetegségben

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább