TARTALOM

 VISSZA

 


Szteroid és inzulin szepszisben



| |
 

Mind a kortikoszteroidokat, mind az intenzív inzulinkezelést javasolták korábban az életveszélyes sokkban szenvedő betegek kezelésére, főleg régebbi vizsgálatok [1, 2] eredményei alapján. A tavalyi évben viszont három olyan új tanulmány eredményét is közölték, amelyek kétségbe vonják ezeknek a kezelésmódoknak a hatásosságát a szepszis, illetve a szeptikus sokk kezelésében.

A CORTICUS vizsgálatban szeptikus sokkban lévő betegeket kezeltek véletlen besorolás alapján placebóval vagy fiziológiás dózisú hidrokortizonnal (6 óránként 50 mg intravénásan) öt napig, majd az adagot a 6–11. napig fokozatosan csökkentették. A hidrokortizon- és a placebocsoport 28 napos halálozása nem különbözött, sem a cosyntropinra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek alcsoportjában. A hidrokortizonnal kezelt betegek vérnyomása gyorsabban normalizálódott, viszont náluk több fertőzés lépett fel [3].

A VISEP vizsgálatban súlyos sepsisben szenvedő betegek részesültek véletlen besorolás alapján intenzív inzulinterápiában (vércukorszintjüket átlagosan 112 mg/dl-re csökkentették) vagy hagyományos kezelésben (átlagos vércukorszint 151 mg/dl). Ebben a vizsgálatban sem különbözött a 28 napos halálozás a két csoportban [4]. Ráadásul az intenzív inzulinterápiás csoportban jóval gyakrabban lépett fel súlyos hipoglikémia (vércukorszint <40 mg/l).
Ebben a vizsgálatban összehasonlították a kolloiddal (10% hidroxietil-keményítő, HAES) végzett folyadékpótlást a csak krisztalloid oldat (Ringer-laktát) adásával is, de a kolloidkezelés nem javította a betegek prognózisát, sőt még növelte is az akut veseelégtelenség kockázatát.

A szeptikus sokkban lévő betegek kortikoszteroidkezeléséről jellemzően az adrenokortikotrop hormonra (ACTH; pl cosyntropin) adott válsz alapján szoktak dönteni. A CORTICUS vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy a hidrokortizon nem javasolható általános adjuváns szerként sem az ACTH-ra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek kezelésében.

A korábbi adatokat figyelembe véve, lehet a szteroidoknak szerepe a szepszis kezelésében, de valószínűleg csak a szeptikus sokk legkorábbi szakaszában, azoknak a kezelésében, akik állapota nem javul a folyadékpótlás és a vasopressorkezelés hatására. Erre vonatkozó ajánlás megtalálható a legújabb irányelvekben is [5].

A szteroidkezelésre vonatkozó döntést tehát klinikai alapon kell meghozni, és nem a cosyntropin-tesztelés eredménye alapján. Az erélyes vércukorszint-csökkentés és a HAES sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ezek akár árthatnak is.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Idézett közlemények:

1 JAMA 2002 Aug 21; 288:862-71.

2 N Engl J Med 2001 Nov 8 345 1359-1367.

3 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:111.

4 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:125.

5 Crit Care Med 2008 Jan; 36:296.


Kulcsszavak

Súlyos sepsis kezelése, kortikoszteroidok, inzulin, hidroxietil-keményítő, ACTH-tesztelés

Kapcsolódó anyagok

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

Inzulinpumpa-terápia 1-es típusú diabetesben a hatékonyság, biztonságosság és életminőség tükrében

A növekedésihormon-kezelés visszatérő kérdései: biztonságosság, betegadherencia és növekedési előrejelzés

Biohasonló inzulinok a láthatáron

Inkretinhatáson alapuló kezelés racionalitása 1-es típusú cukorbetegségben

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább