hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Stroke-központok létesítése és a halálozás


Stroke-központok létesítése és a halálozás

| |
 

A Brain Attack Coalition (BAC) ajánlása szorgalmazza, hogy stroke betegeket ellátó rendszer jöjjön létre kórházi háttérrel. A törekvés eredményeként az Amerikai Egyesült Államokban nőtt a kijelölt stroke-központok száma, de még így is országszerte a sürgősségi kórházak kevesebb, mint 15%-ában létezik ez a gyakorlat. Egyelőre nincsenek konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy vajon lényegesen befolyásolná-e a stroke-események kimenetelét az ilyen stroke-központok felállítása, ezért megfigyeléses vizsgálat indult, amelyben összevetették New York állam kijelölt stroke-központtal, illetve a nélkül üzemelő kórházainak halálozási arányait. Ezekben a kórházakban egy év alatt 30 947 beteget kezeltek akut ischaemiás stroke miatt, ebből 15 297 beteget kijelölt stroke-központban.

A stroke-index megállapítása utáni rövid és hosszú távú halálozási arány valamivel jobb volt a stroke-központtal rendelkező kórházak esetén (30 napos periódus alapján 10,1%, illetve 12,5%; 1 éves periódus alapján 22,3%, illetve 26,0%; p<0,001 mindkét esetben). A különbség a stroke kockázati tényezőinek jelenléte és a kórháztól mért távolság szerinti korrekció után is szignifikáns volt (például hogy a beteg kijelölt stroke-központtal vagy a nélkül üzemelő kórház közelében élt). Ráadásul az eredmények különbségei a stroke-ra specifikusnak bizonyultak, vagyis a stroke-központtal és az a nélkül üzemelő kórházakban hasonlónak bizonyultak a gastrointestinalis (GI) vérzés vagy az akut szívinfarktus (AMI) 30 napos halálozási arányai.

Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy stroke-központban valamivel jobb túlélésre lehet számítani, mint azzal nem rendelkező kórházban. Azonban elhamarkodott lenne ez alapján azt kijelenteni, hogy a BAC által javasolt stroke-ellátó rendszer felállítása egyértelműen javítaná a klinikai mutatókat. A keresztmetszeti vizsgálat eredményei nem egyértelműen tulajdoníthatók annak, hogy a kórházban van-e stroke-központ, mert egyik oldalról azt látni, hogy azok a kórházak, amelyek önkéntesen csatlakoznak ehhez a programhoz, már eleve magasabb szintű ellátást biztosítnak, mint azok, akik nem vesznek részt benne. Másodsorban a vizsgálat eredményei közti különbség a Pygmalion-hatásból eredhet, vagyis a nagyobb egyéni elvárásokból (például a kijelölt stroke-központ alkalmazottai) jobb eredmények származnak.

Valójában ez a jelenség magyarázza azt, hogy a stroke-központtal rendelkező kórházakban a stroke-halálozás viszonylag kisebb, mint GI vérzések vagy AMI esetén. A szkeptikusokat a BAC-alapú stroke-központok létesítését és a javuló ellátás összefüggését speciálisan értékelő longitudinális vizsgálatokkal lehetne meggyőzni. Ideális esetben ezek a vizsgálatok a stroke-központ létesítése előtti és utáni mutatókat hasonlítanák össze, és más végpontokat is vizsgálnának betegekre vagy gondviselőkre vonatkoztatva, mint például a neurológiai statust, a rokkantságot és az életminőséget.

Eredeti közlemény: Stroke Center Designation and Mortality - JW Neurology
Szemlézte: Pásztor Viktória dr.

Kapcsolódó anyagok

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Mi eredményesebb, a tánc vagy a fitnessz?

A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Tovább


A mozgás a lelket is gyógyítja

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

Tovább


Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Tovább


Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését.

Tovább


Stroke-központok létesítése és a halálozás