TARTALOM

 VISSZA

 


Stroke-központok létesítése és a halálozás


Stroke-központok létesítése és a halálozás

| |
 

A Brain Attack Coalition (BAC) ajánlása szorgalmazza, hogy stroke betegeket ellátó rendszer jöjjön létre kórházi háttérrel. A törekvés eredményeként az Amerikai Egyesült Államokban nőtt a kijelölt stroke-központok száma, de még így is országszerte a sürgősségi kórházak kevesebb, mint 15%-ában létezik ez a gyakorlat. Egyelőre nincsenek konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy vajon lényegesen befolyásolná-e a stroke-események kimenetelét az ilyen stroke-központok felállítása, ezért megfigyeléses vizsgálat indult, amelyben összevetették New York állam kijelölt stroke-központtal, illetve a nélkül üzemelő kórházainak halálozási arányait. Ezekben a kórházakban egy év alatt 30 947 beteget kezeltek akut ischaemiás stroke miatt, ebből 15 297 beteget kijelölt stroke-központban.

A stroke-index megállapítása utáni rövid és hosszú távú halálozási arány valamivel jobb volt a stroke-központtal rendelkező kórházak esetén (30 napos periódus alapján 10,1%, illetve 12,5%; 1 éves periódus alapján 22,3%, illetve 26,0%; p<0,001 mindkét esetben). A különbség a stroke kockázati tényezőinek jelenléte és a kórháztól mért távolság szerinti korrekció után is szignifikáns volt (például hogy a beteg kijelölt stroke-központtal vagy a nélkül üzemelő kórház közelében élt). Ráadásul az eredmények különbségei a stroke-ra specifikusnak bizonyultak, vagyis a stroke-központtal és az a nélkül üzemelő kórházakban hasonlónak bizonyultak a gastrointestinalis (GI) vérzés vagy az akut szívinfarktus (AMI) 30 napos halálozási arányai.

Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy stroke-központban valamivel jobb túlélésre lehet számítani, mint azzal nem rendelkező kórházban. Azonban elhamarkodott lenne ez alapján azt kijelenteni, hogy a BAC által javasolt stroke-ellátó rendszer felállítása egyértelműen javítaná a klinikai mutatókat. A keresztmetszeti vizsgálat eredményei nem egyértelműen tulajdoníthatók annak, hogy a kórházban van-e stroke-központ, mert egyik oldalról azt látni, hogy azok a kórházak, amelyek önkéntesen csatlakoznak ehhez a programhoz, már eleve magasabb szintű ellátást biztosítnak, mint azok, akik nem vesznek részt benne. Másodsorban a vizsgálat eredményei közti különbség a Pygmalion-hatásból eredhet, vagyis a nagyobb egyéni elvárásokból (például a kijelölt stroke-központ alkalmazottai) jobb eredmények származnak.

Valójában ez a jelenség magyarázza azt, hogy a stroke-központtal rendelkező kórházakban a stroke-halálozás viszonylag kisebb, mint GI vérzések vagy AMI esetén. A szkeptikusokat a BAC-alapú stroke-központok létesítését és a javuló ellátás összefüggését speciálisan értékelő longitudinális vizsgálatokkal lehetne meggyőzni. Ideális esetben ezek a vizsgálatok a stroke-központ létesítése előtti és utáni mutatókat hasonlítanák össze, és más végpontokat is vizsgálnának betegekre vagy gondviselőkre vonatkoztatva, mint például a neurológiai statust, a rokkantságot és az életminőséget.

Eredeti közlemény: Stroke Center Designation and Mortality - JW Neurology
Szemlézte: Pásztor Viktória dr.

Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Stroke-központok létesítése és a halálozás