hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Stroke-központok létesítése és a halálozás


Stroke-központok létesítése és a halálozás

| |
 

A Brain Attack Coalition (BAC) ajánlása szorgalmazza, hogy stroke betegeket ellátó rendszer jöjjön létre kórházi háttérrel. A törekvés eredményeként az Amerikai Egyesült Államokban nőtt a kijelölt stroke-központok száma, de még így is országszerte a sürgősségi kórházak kevesebb, mint 15%-ában létezik ez a gyakorlat. Egyelőre nincsenek konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy vajon lényegesen befolyásolná-e a stroke-események kimenetelét az ilyen stroke-központok felállítása, ezért megfigyeléses vizsgálat indult, amelyben összevetették New York állam kijelölt stroke-központtal, illetve a nélkül üzemelő kórházainak halálozási arányait. Ezekben a kórházakban egy év alatt 30 947 beteget kezeltek akut ischaemiás stroke miatt, ebből 15 297 beteget kijelölt stroke-központban.

A stroke-index megállapítása utáni rövid és hosszú távú halálozási arány valamivel jobb volt a stroke-központtal rendelkező kórházak esetén (30 napos periódus alapján 10,1%, illetve 12,5%; 1 éves periódus alapján 22,3%, illetve 26,0%; p<0,001 mindkét esetben). A különbség a stroke kockázati tényezőinek jelenléte és a kórháztól mért távolság szerinti korrekció után is szignifikáns volt (például hogy a beteg kijelölt stroke-központtal vagy a nélkül üzemelő kórház közelében élt). Ráadásul az eredmények különbségei a stroke-ra specifikusnak bizonyultak, vagyis a stroke-központtal és az a nélkül üzemelő kórházakban hasonlónak bizonyultak a gastrointestinalis (GI) vérzés vagy az akut szívinfarktus (AMI) 30 napos halálozási arányai.

Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy stroke-központban valamivel jobb túlélésre lehet számítani, mint azzal nem rendelkező kórházban. Azonban elhamarkodott lenne ez alapján azt kijelenteni, hogy a BAC által javasolt stroke-ellátó rendszer felállítása egyértelműen javítaná a klinikai mutatókat. A keresztmetszeti vizsgálat eredményei nem egyértelműen tulajdoníthatók annak, hogy a kórházban van-e stroke-központ, mert egyik oldalról azt látni, hogy azok a kórházak, amelyek önkéntesen csatlakoznak ehhez a programhoz, már eleve magasabb szintű ellátást biztosítnak, mint azok, akik nem vesznek részt benne. Másodsorban a vizsgálat eredményei közti különbség a Pygmalion-hatásból eredhet, vagyis a nagyobb egyéni elvárásokból (például a kijelölt stroke-központ alkalmazottai) jobb eredmények származnak.

Valójában ez a jelenség magyarázza azt, hogy a stroke-központtal rendelkező kórházakban a stroke-halálozás viszonylag kisebb, mint GI vérzések vagy AMI esetén. A szkeptikusokat a BAC-alapú stroke-központok létesítését és a javuló ellátás összefüggését speciálisan értékelő longitudinális vizsgálatokkal lehetne meggyőzni. Ideális esetben ezek a vizsgálatok a stroke-központ létesítése előtti és utáni mutatókat hasonlítanák össze, és más végpontokat is vizsgálnának betegekre vagy gondviselőkre vonatkoztatva, mint például a neurológiai statust, a rokkantságot és az életminőséget.

Eredeti közlemény: Stroke Center Designation and Mortality - JW Neurology
Szemlézte: Pásztor Viktória dr.

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Stroke-központok létesítése és a halálozás