hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A nintedanib számos kórképben lehet hatékony


A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

| |
 

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.


Lutz Wollin, a Boehringer Ingelheim szakértője a nintedanib hatásmechanizmusáról és a preklinikai vizsgálatok eredményeiről szóló előadásában kiemelte: bár az idiopathiás tüdőfibrosis (IPF) kialakulási mechanizmusát egyelőre nem ismerjük pontosan, valószínű, hogy krónikus sérülés által beindított, szabályozatlan fibroticus válasz, aminek patogenezisében számos profibroticus mediátor játszik szerepet (így például a vascularis endothelialis növekedési faktor/VEGF, a fibroblast növekedési faktor/FGF és a vérlemezke-eredetű növekedési faktor/PDGF).

A nintedanib – aminek hatékonyságát először tüdőcarcinoma egyes típusaiban és mesothelioma fázis 2-es vizsgálataiban bizonyították – orálisan aktív multitirozinkináz-inhibitor, amit a 2-es típusú VEGF gátlószerének fejlesztették ki, azonban gátolja az FGF-et és a PDGF-et is. Hatását sejtrendszereken – például IPF-betegekből származó sejteken – kutatva kimutatták, hogy gátolja a fibrosist (a fibroblastok proliferációját, migrációját és differenciációját egyaránt), valamint a gyulladást is, ezáltal lassítja az IPF progresszióját.

Ackermann és munkatársainak 2017-es tanulmánya (Effects of nintedanib on the microvascular architecture in a lung fibrosis model. Angiogenesis 2017 Aug;20(3):359-72.) állatkísérletekkel bizonyította, hogy a nintedanib szignifikánsan javítja a tüdő microvascularis architektúráját, folytatta a német immunológus. Ackermannék vizsgálata arra utal, hogy az IPF során a fibrogenezis és a neoangiogenezis egymással kölcsönhatásban eredményez tüdőfibrosist, és a nintedanib ezt az interakciót gátolja.

További fontos lépés, szögezte le Lutz Wollin, hogy Redente és munkatársai igazolták: a nintedanib a kiváltó tényezőktől függetlenül antifibroticus hatású (Nintedanib reduces pulmonary fibrosis in a model of rheumatoid arthritis-associated interstitial lung disease. Am J Physiol Lung Cell Mol Physiol 2018 Jun 1;314(6):L998-L1009). A rheumatoid arthritisszel küzdő betegek 20%-ában alakul ki interstitialis tüdőbetegség, ezért is fontos olyan terápiás hatóanyag azonosítása, ami mindkét betegségben képes állapotjavulást eredményezni.

Állatkísérletekben a krónikus asthmával járó légúti gyulladást is csökkentette a nintedanib (Hwa Young Lee és munkatársai: Effect of nintedanib on airway inflammation and remodeling in a murine chronic asthma model. Exp Lung Res 2017 May – Jun;43(4-5):187-96.), így elképzelhető, hogy a jövőben a szer a súlyos asthma kezelésében is alkalmazható lesz. Egy további állatkísérletben a pulmonalis arteriális hipertenzióra kifejtett hatást vizsgálva kiderült: a nintedanib gátolja a pulmonalis vascularis simaizomsejtek proliferációját, és megakadályozza a tüdőartériák falának vastagodását, lumenük okklúzióját, továbbá akadályozza a dermalis és myocardialis fibrosist (Huang és munkatársai: Nintedanib inhibits macrophage activation and ameliorates vascular and fibrotic manifestations in the Fra2 mouse model of systemic sclerosis. Ann Rheum Dis 2017 Nov;76(11):1941-8).

Hallgatói kérdésre válaszolva Wollin hozzátette: bizonyos, hogy a nintedanib in vitro hat a pulmonalis hipertenzióra, azonban ez irányú vizsgálatok hiányában egyelőre nem tudni, az eredmény transzformálható-e a klinikumba, és további vizsgálatoknak kell tisztázniuk azt is, hogy a nintedanib rontja-e a sebgyógyulást, és milyen hatása van a főleg gastrointestinalis (GI) mellékhatásokat okozó szernek a mikrobiomra.

A nintedanib 15%-kal mérsékli az erőltetett vitálkapacitás (FVC) romlását, és a klinikai vizsgálatok (IMPULSIS, TOMORROW) összesített alcsoport-analízise szerint mindegyik alcsoportban egyformán hatékony, folytatta Müller Veronika a „Mit tanultunk a nintedanibról az IPF klinikai vizsgálataiból?” című előadásában. A Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika egyetemi tanára kiemelte: igen különleges, hogy a szer emphysema esetén is hat.

A több mint három évig tartó longitudinális vizsgálatok a nintedanib fenntartott hatását bizonyították. A biztonságosságról szólva a tüdőgyógyász hozzátette: a tirozinkináz-gátlók általában sok, főleg GI-mellékhatást okoznak; a nintedanibkezelést 4,4%-ban kellett abbahagyni adverz esemény miatt, és 14%-ban volt szükség dózisredukcióra, azonban ennek nem vagy alig volt hatása a terápiás eredményességre.

Az IPF-betegek nintedanibkezelésével kapcsolatos való életbeli vizsgálatokról számolt be Martina Vašáková, a prágai Károly Egyetem professzora az EMPIRE regiszter (European Multipartner IPF registry) adatai alapján. Az EMPIRE jelenleg 2100 beteg (egyharmaduk nő) adatait tartalmazza, akik közül 481 főt kezeltek nintedanibbal. A pulmonológus kiemelte: a nintedanib posztmarketing vizsgálata szerint a hasmenés mint mellékhatás gyakorisága közel megegyezik a hasmenés általános populációban tapasztalt gyakoriságával.

A regiszter arra a kérdésre is választ tud adni, hogy milyen a sebgyógyulás minősége a nintedanibbal kezeltek esetében. Mint Vašáková elmondta, IPF miatt tüdőtranszplantációban részesültek esetén nem volt különbség a műtét utáni sebészeti szövődményekben a nintedanibkezelésben részesülők esetén, ezért a professzornő ajánlja a tüdőtranszplantációs várólistán lévő IPF-betegek számára is a nintedanibkezelést, mivel az csökkenti az akut exacerbáció kockázatát.

Egyes országokban stop-szabály van érvényben, folytatta a professzornő: ha a fibrosis progrediál, nem finanszírozzák tovább a terápiát. A regiszter azonban arra is alkalmas, hogy megnézzék: jobban progrediál-e azok állapota, akik abbahagyták a kezelést, továbbá az is ellenőrizhető, hogy három év elteltével romlik-e a hatás.

Vašáková és munkatársai már publikálták az EMPIRE alapján született egyes eredményeiket, így kimutatták, hogy a tünetek jelentkezése utáni egy éven belül megszülető, korai diagnózis és kezelés növeli az IPF-betegek túlélését (Does early diagnosis of idiopathic pulmonary fibrosis matter? Real-world’s data from the EMPIRE registry. European Respiratory Journal 2016;48:PA794), így a professzornő a szakértői fórumon is hangsúlyozta a minél korábbi diagnózis és antifibroticus terápia fontosságát.

Maximilian Hochmair pulmonológus-onkológus a nintedanibnak a nem kissejtes tüdőrák kezelésében játszott szerepét ismertette a 3-as fázisú LUME Lung 1 study alapján, amelyben 2. vonalban kezelték a betegeket docetaxel + nintedanib (2 × 200 mg/nap) kombinációjával. Ahogy a vizsgálat Lancet Oncology-ban is megjelent eredménye igazolja (Reck és munkatársai: Docetaxel plus nintedanib versus docetaxel plus placebo in patients with previously treated non-small-cell lung cancer/LUME-Lung 1), a nintedanib hatékony szer ebben az indikációban is, különösen adenocarcinoma esetén. Az osztrák orvos hozzátette: hazájában a pulmonológusok 46%-a kezel tüdőcarcinomát és IPF-et egyaránt, amit többek között az is indokol, hogy IPF-betegekben magasabb a rák incidenciája, mint a normálpopulációban.

A Zürichi Egyetemi Kórház reumatológusa, Oliver Distler előadásában kiemelte: érdemes a nintedanib hatását a fibrosissal, gyulladással, vasculopathiával, pulmonalis artériás hipertenzióval járó szisztémás sclerosis esetén is vizsgálni. Bár a kórkép bőr- és tüdőtüneteinek megjelenési ideje különböző, patomechanizmusukban átfedés van. A szisztémás sclerosis kezelésére jelenleg nincs elegendő lehetőség, azonban több klinikai vizsgálatban is 3-as fázisban jár a nintedanib; a sebgyógyulást befolyásoló hatása miatt a szer alkalmazásának minden bizonnyal kizáró oka lesz a gyomor-bélrendszeri fekély, tette hozzá Distler, aki azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a szisztémás sclerosist interdiszciplináris team kezelje: reumatológus és pulmonológus közösen.

A szakértői fórum záróelőadásában Kevin Brown (National Jewish Health, USA, Colorado) hangsúlyozta: az IPF medián túlélése a rák túléléséhez hasonló: 2,8 év. A pulmonológus hozzátette: a kórkép klinikai lefolyása megjósolhatatlan, a gyorsan romló esetek lerontják az átlagot, holott olyan beteg is van, akinek stabil az állapota.

Fontos a differenciáldiagnózis, különösen a hiperszenzitív pneumonitistől való megkülönböztetés, még akkor is, ha a két kórkép progressziójában azonos vagy átfedő mechanizmusok is közrejátszhatnak.

A jövő egyik nagy kérdése, zárta a fórumot a kutatóorvos, annak megválaszolása lesz, hogy a COPD-ben szenvedők hány százaléka esetében van arra esély, hogy a betegség IPF-be progrediál, és konkrétan melyik COPD-beteg esetében nagy az IPF kialakulásának kockázata.

(x)

Megjelent: pulmotéka 4.évfolyam, 2.szám. 24-25.old


Kulcsszavak

nintedanib, idiopathiás tüdőfibrosis pulmonalis hypertenzio

Kapcsolódó anyagok

A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az ARISTOPHANES retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban számos adatforrás felhasználásával hasonlították össze nagyszámú non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő, nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánst (NOAC) vagy warfarint szedő betegnél a stroke/szisztémás embolizáció és a súlyos vérzés gyakoriságát.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább