hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pioglitazon-hólyagrák?


Pioglitazon-hólyagrák?

| |
 

A legújabb epidemiológiai adatok és egy randomizált klinikai vizsgálatokon alapuló meta-analízis alapján a pioglitazon-tartalmú készítmények alkalmazása mellett több húgyhólyagrákos eset fordult elő.
A pioglitazonnal kezelt 12506 beteg közül 19 esetben, (0,15%), a kontroll csoportban, 10212 beteg közül pedig 7 esetben (0,07%) fordult elő hólyagrák, mely több mint 2,5 x, szignifikáns rizikót (HR = 2,64, 95% CI 1,11-6,31; p = 0,029) jelent. A rizikó háromszorosra nőtt (7, 0,06%, illetve 2 eset, 0,02%), ha csak azokat a betegeket vették figyelembe, akik több mint egy éve szedték a pioglitazont.
A fenti adatok alapján az European Medicines Agency (EMA) új kontraindikációkat épített be a pioglitazon alkalmazási előiratába: Nem alkalmazható a piogltizaton már fenálló húgyhólyagrák esetén, ha az anamnézisben húgyhólyagrák szerepelt, illetve ha ismeretlen eredetű makroszkópos haematuriája van. A pioglitazon-kezelés megkezdése előtt fel kell mérni a húgyhólyagrákkal kapcsolatos kockázati tényezőket. A pioglitazon-terápia előtt minden ismeretlen eredetű makroszkópos haematuriát ki kell vizsgálni. A beteg figyelmét fel kell hívni, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha a kezelés időtartama alatt makroszkópos haematuriát vagy egyéb tüneteket, mint például dysuriát vagy sürgető vizelési ingert tapasztal. Időskorúak esetén figyelembe kell venni a csonttöréseket és a szívelégtelenséget kockázata mellett a húgyhólyagrák rizikóját is. A pioglitazon-kezelés megkezdését követően 3-6 hónap elteltével a beteget újra meg kell vizsgálni és értékelni, hogy a kezelésre adott válasz megfelelő-e. Későbbiekben az előnyök fennmaradását rendszeres felülvizsgálatok során ellenőrizni kell.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor


Forrás: warnings for pioglitazone


Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Pioglitazon-hólyagrák?