hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók

| | |
 

A Choosing Wisely kampány célja, hogy az orvosok és a betegek megfontoltan döntsenek a kezelésekről, kerüljék a szükségtelen teszteket és beavatkozásokat, amelyeket nem támasztanak alá bizonyítékok.

A több gondozás nem jelent feltétlenül jobb gondozást. Az orvosoknak el kell beszélgetniük a betegekkel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a megfelelő beteg a megfelelő ellátást kapja a megfelelő időben.

A kampány szerint nem kell képalkotó vizsgálatot végezni derékfájás esetén, ha az hat hétnél rövidebb ideje áll fenn, és nincsenek jelen figyelmeztető „vörös zászlók”. Hét napnál rövidebb ideje fennálló akut enyhe vagy közepesen súlyos sinusitis esetén szükségtelen antibiotikumot rendelni. Nem indokolt az osteoporosist kimutató DEXA-szken 65 évesnél fiatalabb nők és 70 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nincsenek jelen egyéb kockázati tényezők.

A kardiológusok véleménye szerint nincs szükség stressz képalkotó vizsgálatokra és bonyolult noninvazív képalkotó vizsgálatokra szívpanaszokat nem említő betegek első kivizsgálásakor, ha semmi nem utal nagy kockázatra.

A gasztroenterológusok véleménye szerint negatív eredményű kolonoszkópia esetén 10 évig nem kell megismételni a szűrést átlagos kockázat mellett.

A betegek sokszor azt hiszik, hogy a több jobb, de ez nem mindig igaz. A több beavatkozás sokszor szükségtelen vizsgálatokat eredményez és tévútra vezet.
A beteget megfelelően fel kell világosítani a kezeléséről és gondozásáról, ebben a bizonyítékokon alapuló irányelvekre kell támaszkodni. Ehhez elengedhetetlen az orvos és a beteg közötti bizalmi kapcsolat. A beteghez őszintének kell lenni, meg kell vele osztani az elérhető adatokat, és a terápiát személyesen a betegre kell szabni.

Bővebben a Choosing wisely oldalon.


BMJ 2012;344:e2601.
Szemlézte: Dr. Lipták Judit
2012.05.24.


Kulcsszavak

irányelvek, bizonyíték, válság

Kapcsolódó anyagok

Baleseti agysérültek ellátásának irányelvei - 2017

A statinok védelmében

Klinikai vizsgálatok értékelésének szempontjai

Centrálisan ható szerek és vasodilatatorok alkalmazása 2007-2014 között az OEP adatbázisa alapján

A legújabb tudományos bizonyítékok követése a RAS-gátló szerek mindennapi gyakorlatában a 2007 és 2012 közti Országos Egészségpénztár adatok tükrében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók