hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók

| | |
 

A Choosing Wisely kampány célja, hogy az orvosok és a betegek megfontoltan döntsenek a kezelésekről, kerüljék a szükségtelen teszteket és beavatkozásokat, amelyeket nem támasztanak alá bizonyítékok.

A több gondozás nem jelent feltétlenül jobb gondozást. Az orvosoknak el kell beszélgetniük a betegekkel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a megfelelő beteg a megfelelő ellátást kapja a megfelelő időben.

A kampány szerint nem kell képalkotó vizsgálatot végezni derékfájás esetén, ha az hat hétnél rövidebb ideje áll fenn, és nincsenek jelen figyelmeztető „vörös zászlók”. Hét napnál rövidebb ideje fennálló akut enyhe vagy közepesen súlyos sinusitis esetén szükségtelen antibiotikumot rendelni. Nem indokolt az osteoporosist kimutató DEXA-szken 65 évesnél fiatalabb nők és 70 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nincsenek jelen egyéb kockázati tényezők.

A kardiológusok véleménye szerint nincs szükség stressz képalkotó vizsgálatokra és bonyolult noninvazív képalkotó vizsgálatokra szívpanaszokat nem említő betegek első kivizsgálásakor, ha semmi nem utal nagy kockázatra.

A gasztroenterológusok véleménye szerint negatív eredményű kolonoszkópia esetén 10 évig nem kell megismételni a szűrést átlagos kockázat mellett.

A betegek sokszor azt hiszik, hogy a több jobb, de ez nem mindig igaz. A több beavatkozás sokszor szükségtelen vizsgálatokat eredményez és tévútra vezet.
A beteget megfelelően fel kell világosítani a kezeléséről és gondozásáról, ebben a bizonyítékokon alapuló irányelvekre kell támaszkodni. Ehhez elengedhetetlen az orvos és a beteg közötti bizalmi kapcsolat. A beteghez őszintének kell lenni, meg kell vele osztani az elérhető adatokat, és a terápiát személyesen a betegre kell szabni.

Bővebben a Choosing wisely oldalon.


BMJ 2012;344:e2601.
Szemlézte: Dr. Lipták Judit
2012.05.24.


Kulcsszavak

irányelvek, bizonyíték, válság

Kapcsolódó anyagok

A statinok védelmében

Klinikai vizsgálatok értékelésének szempontjai

Centrálisan ható szerek és vasodilatatorok alkalmazása 2007-2014 között az OEP adatbázisa alapján

A legújabb tudományos bizonyítékok követése a RAS-gátló szerek mindennapi gyakorlatában a 2007 és 2012 közti Országos Egészségpénztár adatok tükrében

2013-as ESH/ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Öt teszt és kezelés, amelyek biztonsággal elhagyhatók