hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára

| |
 

Számos nemzeti szervezet javasolja, hogy a vénás thromboembolia (VTE) megelőzése céljából kórházi ellátásra szoruló betegeket rutinszerűen nem frakcionált heparinnal (UFH) vagy kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH) kezeljenek.

Egy új irányelvben az Amerikai Orvosi Kollégium azt mondja, hogy nincs bizonyíték a rutinszerű profilaxisra, és megfogalmaz három ajánlást a kórházi ellátásra szoruló és azon belül a stroke-betegek VTE-megelőzése céljából:
• A UFH- és LMWH-profilaxisnak a haszon/kockázat mérlegelése alapján kell történnie, és szükségtelen kis VTE-kockázatú betegek esetén.
• UFH vagy LMWH: A rendelkezésre álló adatok alapján egyik sem előnyösebb a másiknál.
• A kompressziós harisnya viselése nem ajánlott, mivel nem hatékony a VTE megelőzésében és a halálozási arány csökkentésében, és mert az alsó végtagok bőrének tónusát rontja.

Mivel a kis kockázatú betegek számára nem előnyös, ez az új irányelv nem támogatja az általános VTE-profilaxist a kórházi ellátásra szoruló betegek esetében. Megfontoltan kell mérlegelni, hogy nyilvánvaló kockázati tényezők hiányában a VTE-profilaxis elmaradjon, míg a legalább egy kockázati tényezővel terhelt, nem vérzékeny beteg megkapja az UFH- vagy LMWH-kezelést.

Annak ellenére, hogy számos kockázatbecslő eszköz a rendelkezésre áll, nincs meggyőző bizonyíték egyetlen eszköz elfogadásához. Érdekes, hogy az irányelv ezzel a provokatív állítással zárul: „Bármilyen kockázatbecslő standard vagy elfogadott módszer hiányában, a kezelőorvos feladata eldönteni, hogy a kezelt betegek közül kinek lesz javára a VTE-profilaxis, viszont az összes beteget célzó megfontolásnak helye nincs.”

Forrás: Journal Watch General Medicine, 2011. November 22-i számában.


Kulcsszavak

thromboembolia, profilaxis, kis molekulasúlyú heparin, nem frakcionált heparin

Kapcsolódó anyagok

Visszatérő hólyaghurut bizonyítékokon alapuló korszerű megelőzési lehetőségei

A tartós alvadásgátló kezelés néhány aktuális kérdése

A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

Vesicoureteralis reflux betegséghez társuló fertőzések egyéves kor alatti gyermekek esetében: a folyamatos antibiotikum-prevenció hatása a rezisztens kórokozók prevalenciájára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Tovább


Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését.

Tovább


A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

Tovább


Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára