hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára

| |
 

Számos nemzeti szervezet javasolja, hogy a vénás thromboembolia (VTE) megelőzése céljából kórházi ellátásra szoruló betegeket rutinszerűen nem frakcionált heparinnal (UFH) vagy kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH) kezeljenek.

Egy új irányelvben az Amerikai Orvosi Kollégium azt mondja, hogy nincs bizonyíték a rutinszerű profilaxisra, és megfogalmaz három ajánlást a kórházi ellátásra szoruló és azon belül a stroke-betegek VTE-megelőzése céljából:
• A UFH- és LMWH-profilaxisnak a haszon/kockázat mérlegelése alapján kell történnie, és szükségtelen kis VTE-kockázatú betegek esetén.
• UFH vagy LMWH: A rendelkezésre álló adatok alapján egyik sem előnyösebb a másiknál.
• A kompressziós harisnya viselése nem ajánlott, mivel nem hatékony a VTE megelőzésében és a halálozási arány csökkentésében, és mert az alsó végtagok bőrének tónusát rontja.

Mivel a kis kockázatú betegek számára nem előnyös, ez az új irányelv nem támogatja az általános VTE-profilaxist a kórházi ellátásra szoruló betegek esetében. Megfontoltan kell mérlegelni, hogy nyilvánvaló kockázati tényezők hiányában a VTE-profilaxis elmaradjon, míg a legalább egy kockázati tényezővel terhelt, nem vérzékeny beteg megkapja az UFH- vagy LMWH-kezelést.

Annak ellenére, hogy számos kockázatbecslő eszköz a rendelkezésre áll, nincs meggyőző bizonyíték egyetlen eszköz elfogadásához. Érdekes, hogy az irányelv ezzel a provokatív állítással zárul: „Bármilyen kockázatbecslő standard vagy elfogadott módszer hiányában, a kezelőorvos feladata eldönteni, hogy a kezelt betegek közül kinek lesz javára a VTE-profilaxis, viszont az összes beteget célzó megfontolásnak helye nincs.”

Forrás: Journal Watch General Medicine, 2011. November 22-i számában.


Kulcsszavak

thromboembolia, profilaxis, kis molekulasúlyú heparin, nem frakcionált heparin

Kapcsolódó anyagok

Visszatérő hólyaghurut bizonyítékokon alapuló korszerű megelőzési lehetőségei

A tartós alvadásgátló kezelés néhány aktuális kérdése

A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

Vesicoureteralis reflux betegséghez társuló fertőzések egyéves kor alatti gyermekek esetében: a folyamatos antibiotikum-prevenció hatása a rezisztens kórokozók prevalenciájára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára