hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?

| |
 

Németországban már lecsengőben van az Enterohemorrhágiás Escherichia coli (EHEC) okozta megbetegedések száma, de több európai országban, sőt a tengerentúlon is megjelent. A kórokozóra az E. coli a baktériumok patogén tulajdonságainak szokatlan kombinációja jellemző: részben, enteroaggregatív (EAggEC), mely az antibiotikumok széles skálájával szembeni rezisztenciával társul, illetve 2-es típusú Shiga toxint termel (STEC).

Egyértelműen kimondható, hogy élelmiszer eredetű járványról van szó, a jelenlegi ajánlások feloldják a nyers paradicsom, uborkára vonatkozó fogyasztási óvatosságot, viszont nem ajánlják a nyers csírák és minden Alsó-Szászországból származó élelmiszer fogyasztását.
Az ANTSZ részletes utasítást adott ki, hogy mikor kell erre a fertőzésre gondolnunk. A betegség inkubációs ideje 3-10 nap, ismertek tünetmentes hordozók is. A leggyakoribb tünet a véres hasmenés, de a hasmenés előfordult vérzés nélkül is. A jelenlegi járvány - ellentétben a korábbi EHEC fertőzéssekkel szemben - elsősorban felnőtteket érint, némi női predominantiával. Gyermekeknél gyakran hányás alakult ki, hasmenés nélkül. A fehérvérsejtszám csak kismértékben emelkedett, volt olyan beteg, ahol normális maradt, a CRP érték jellemzően 15-35mg/l között volt. A betegek 20-30%-ban tipikusan hirtelen fejlődött ki a hemolitikus uraemia szindróma a jellemző laborparaméterekkel (LDH, se bilirubin szint emelkedése, trombocitaszám és hemoglobin érték csökkenése). A betegeket intenzív osztályon kell kezelni, a kezelésnek elsősorban a folyadék és az ásványianyag-pótlásra kell irányulnia. Antibiotikum-kezelés nem javasolt, mert az elölt baktériumokból még több toxin kerülhet a keringésbe, a németországi adatok alapján penicillinszármazékokra és a III. generációs antibiotikumokra rezisztens, a carbepenemekre, a rifaximinre és ciprofloxacinra nem. Antibiotikus kezelésre csak ritkán, az elhúzódó, súlyos esetekben lehet szükség. A diagnózis megerősítésére az OEK (Országos Epidemilógiai Központ) referencia laborjában van lehetőség. A O104 szerotípus percek alatt kimutatható, a specifikus antigének kimutatása PCR-ral történik.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

További információ érhető el az alábbi zöld számon: 06 (80) 204-217 Hívható: Hétfőtől-péntekig 9.00-15.00
illetve honlapokon: www.oek.hu, www.antsz.hu

Forrás: Epidemic Profile of Shiga-Toxin–Producing Escherichia coli O104:H4 Outbreak in Germany — Preliminary Report


Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?