hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?

| |
 

Németországban már lecsengőben van az Enterohemorrhágiás Escherichia coli (EHEC) okozta megbetegedések száma, de több európai országban, sőt a tengerentúlon is megjelent. A kórokozóra az E. coli a baktériumok patogén tulajdonságainak szokatlan kombinációja jellemző: részben, enteroaggregatív (EAggEC), mely az antibiotikumok széles skálájával szembeni rezisztenciával társul, illetve 2-es típusú Shiga toxint termel (STEC).

Egyértelműen kimondható, hogy élelmiszer eredetű járványról van szó, a jelenlegi ajánlások feloldják a nyers paradicsom, uborkára vonatkozó fogyasztási óvatosságot, viszont nem ajánlják a nyers csírák és minden Alsó-Szászországból származó élelmiszer fogyasztását.
Az ANTSZ részletes utasítást adott ki, hogy mikor kell erre a fertőzésre gondolnunk. A betegség inkubációs ideje 3-10 nap, ismertek tünetmentes hordozók is. A leggyakoribb tünet a véres hasmenés, de a hasmenés előfordult vérzés nélkül is. A jelenlegi járvány - ellentétben a korábbi EHEC fertőzéssekkel szemben - elsősorban felnőtteket érint, némi női predominantiával. Gyermekeknél gyakran hányás alakult ki, hasmenés nélkül. A fehérvérsejtszám csak kismértékben emelkedett, volt olyan beteg, ahol normális maradt, a CRP érték jellemzően 15-35mg/l között volt. A betegek 20-30%-ban tipikusan hirtelen fejlődött ki a hemolitikus uraemia szindróma a jellemző laborparaméterekkel (LDH, se bilirubin szint emelkedése, trombocitaszám és hemoglobin érték csökkenése). A betegeket intenzív osztályon kell kezelni, a kezelésnek elsősorban a folyadék és az ásványianyag-pótlásra kell irányulnia. Antibiotikum-kezelés nem javasolt, mert az elölt baktériumokból még több toxin kerülhet a keringésbe, a németországi adatok alapján penicillinszármazékokra és a III. generációs antibiotikumokra rezisztens, a carbepenemekre, a rifaximinre és ciprofloxacinra nem. Antibiotikus kezelésre csak ritkán, az elhúzódó, súlyos esetekben lehet szükség. A diagnózis megerősítésére az OEK (Országos Epidemilógiai Központ) referencia laborjában van lehetőség. A O104 szerotípus percek alatt kimutatható, a specifikus antigének kimutatása PCR-ral történik.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

További információ érhető el az alábbi zöld számon: 06 (80) 204-217 Hívható: Hétfőtől-péntekig 9.00-15.00
illetve honlapokon: www.oek.hu, www.antsz.hu

Forrás: Epidemic Profile of Shiga-Toxin–Producing Escherichia coli O104:H4 Outbreak in Germany — Preliminary Report


Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Németországi E. coli járvány- Mit kezdjünk vele?