hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ne sajnáljuk az inzulint az intenzív gyermekosztályon!



| |
 

A súlyosan beteg, intenzív terápiára szoruló gyermekek esetében az erélyes, alacsony vércukorszintet célként kitűző inzulinkezelés csökkentette a halálozást és az intenzív osztályon töltött időt – állapították meg a Lancet internetes kiadásában közölt tanulmány szerzői.

A vizsgálatba 700 gyermeket és csecsemőt vontak be, akiket egyik belgiumi kórház intenzív terápiás osztályára utaltak. Az alanyok vércukorszintjét véletlen besorolás alapján vagy az általánosan bevett <12 mmol/l-es célértékre állították be, vagy pedig az életkornak megfelelő normoglykaemiás célértékre, amely a csecsemők és kisgyermekek esetében 2,8–4,4 mmol/l, 3 éves kor felett pedig 3,9–5,6 mmol/l (intenzív inzulinterápiás csoport).

Az erélyes inzulinkezelésben részesült gyermekeket rövidebb ideig kellett az intenzív osztályon ápolni, őket átlagosan 5,5 nap után lehetett áthelyezni más osztályra, míg a hagyományos vércukorszint-beállításban részesülő gyermekeket csak 6,2 nap után. A szigorúbban beállított gyermekek csoportjában a halálozás is jóval alacsonyabbnak bizonyult, mint a hagyományosan kezelt csoportban (3%, illetve 6%).

Az erélyes inzulinkezelés nem meglepő következménye, hogy ebben a csoportban a gyermekek 25%-ában észleltek súlyos hypoglykaemiát (vércukorszint <2,2 mmol/l), míg a hagyományosan kezelt csoportnak csak az 1%-ában.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „intenzív osztályon kezelt betegek esetében rövid távon a hyperglykaemia megelőzésének haszna nagyobbnak tűnik, mint a biokémiai hypoglykaemia kockázata.” Hozzáteszik, hogy a hosszú távú eredményeket még tanulmányozni kell.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

Lancet 27 January 2009 (előzetes elektronikus közlés)


Kulcsszavak

intenzív osztályon kezelt gyermekek, vércukorszint beállítása, inzulin, hyperglykaemia, hypoglykaemia

Kapcsolódó anyagok

A plazmaferézis szerepe extrém hypertrigliceridaemia talaján kialakult akut pancreatitis kezelésében

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisbôl a kognitív károsodásra

Inzulinpumpa-terápia 1-es típusú diabetesben a hatékonyság, biztonságosság és életminőség tükrében

A növekedésihormon-kezelés visszatérő kérdései: biztonságosság, betegadherencia és növekedési előrejelzés

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább