TARTALOM

 VISSZA

 


Mennyit hízik, aki leszokik a dohányzásról?


Mennyit hízik, aki leszokik a dohányzásról?

| | |
 

A megrögözött dohányosok leszokással kapcsolatos egyik gyakori ellenérve, hogy nem akarnak elhízni, mivel az legalább annyira veszélyezteti az egészséget, mint a dohányzás. Tényleg menthetetlenül elhízik, akinek sikerül leszoknia?
A szerzők áttekintették a Central Register of Controlled Trials (CENTRAL)-ban és a dohányzásról való leszokással kapcsolatos Cochrane-analízisekben szereplő vizsgálatokat. A dohányzás leszokását a vizsgálatokban többféle módszer segíthette: nikotinpótlás, parciális nikotinantagonisták, antidepresszívumok, testmozgás). A leszokástól számított 1, 2, 3, 6, és 12 hónappal értékelték a testsúlygyarapodást.
Összesen 62 vizsgálatot tekintettek át. A résztvevők egy hónap alatt átlagosan 1,12 kg-ot, két hónap alatt 2,26 kg-ot, 3 hónap alatt 2,85 kg-ot, 6 hónap alatt 4,23 kg-ot és 12 hónap alatt 4,67 kg-ot gyarapodtak. A testtömeg növekedése nem függött a leszokáshoz használt módszertől. A leszokás után 12 hónappal a résztvevők 16%-ának kisebb volt a testsúlya, mint a dohányzás abbahagyásakor, 37%-uké <5 kg-mal, 34%-uké 5–10 kg-mal, 13%-uké >10 kg-mal nőtt.
A vizsgálat eredményei szerint a dohányzás abbahagyásakor a testsúly átlagosan 4-5 kg-os növekedésére lehet számítani egy év alatt. A gyarapodás túlnyomó része az első három hónapban következik be. A testsúlynövekedés mértéke azonban egyénileg jelentősen eltérhet.

Szemlézte: dr. Lipták Judit

2012. december 3.

BMJ 2012;345:e4439


Kulcsszavak

dohányzás, leszokás, súlygyarapodás

Kapcsolódó anyagok

Dohányzás és légúti infekciók vs. légúti infekció mint esély a leszokás támogatására

A dohányzásról való leszokás támogatása az alapellátásban

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább


Mennyit hízik, aki leszokik a dohányzásról?