hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?


Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

| |
 

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget. A hosszú távú kimenet javítása érdekében kulcsfontosságú a korai felismerés és kezelés, amiben a nem-pszichiáter orvosok alapvető szerepet játszhatnak. Egy 33 obszervációs vizsgálatot elemző metaanalízis szerint minél rövidebb ideig marad kezelés nélkül a korai pszichózis, a terápia során annál nagyobb mértékű lesz a tünetek javulása és annál jelentősebb a szociális funkció javulása.

A szerzők 125, illetve 30 olyan tanulmányt találtak, ami a 2007 és 2017 közötti tíz év alatt íródott, és segíti a nem-pszichiáter orvosokat a pszichózis korai felismerésében, illetve bemutatja, milyen betegútvonalokon történik a pszichózis első epizódjának felismerése. Mint Sami és munkatársai kifejtik, mindez azért különösen fontos, mert a korai proaktív intervenció javítja a klinikai kimenetelt, segíti a költséges és traumatizáló kórházi kezelés elkerülését, továbbá a betegek és családtagjaik is a korai intervenciót preferálják. A korai intervenció továbbá azért is lényeges, mert a pszichózisban szenvedők esetében akár 10-15 évvel is megrövidülhet az élettartam, főleg a kardiovaszkuláris komorbiditások és a diabetes miatt, azaz különösen fontos a befolyásolható kockázati tényezők felismerése és kezelése (pl. a cukorbetegség kialakulásának esélye 2-3-szor nagyobb pszichózisban szenvedők esetében).

A háziorvos praxisában 4–8 pszichotikus beteg ellátására lehet képes, és évente egy új esettel találkozhat. A többi szakorvos főleg a sürgősségi osztályon, valamint a kardiológiai és a diabetológiai, pulmonológiai, továbbá a gyermekorvosi ellátás keretében találkozhat a korai pszichózis jeleivel: a pszichózis először gyakran a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban jelentkezik. 5-ből 4 páciens esetében a tünetek a továbbiak során enyhülnek, azonban a legtöbb beteg a továbbiakban is megél relapszusokat.

A pszichózis első 2-5 éve kritikus periódusnak számít: ha a kezelés ekkor megkezdődik, szignifikánsan nagyobb eséllyel lehet hosszú távon jó terápiás eredményt elérni. A kihívást az jelenti, hogy egy viszonylag ritka, de súlyos betegséget kell felismerni egy tipikusan fiatal populációban, és megkülönböztetni a gyakoribb, de kevésbé súlyos kórképektől.

Pszichózis definíció szerint a következő tünetek jelentkezésekor áll fenn: hallucinációk, delúziók, dezorganizált viselkedés vagy gondolkodás (pozitív tünetek), illetve a kevésbé nyilvánvaló negatív tünetek: csökkent motiváció, szociális visszahúzódás, neurokognitív zavarok, a mindennapi élet örömeinek (pl. evés, szex) csökkent megélési képessége. A rizikótényezők a következők: szkizofrén szülők (kockázati arány/RR: 7,5; a pszichotikus betegség ikervizsgálatokban 85%-os örökölhetőséget mutat), stresszt kiváltó életesemények (pl. gyász, munka elvesztése, kapcsolat megszakadása; esélyhányados/OR: 3,2), migráció (RR: 2,9), gyerekkori viszontagságok (pl. fizikai bántalmazás, megfélemlítés, szexuális erőszak, szülő elvesztése, OR: 2,8), városi környezet (OR: 1,4), valamint amfetamin-, fenciklidin- és ketaminabúzus.

A háziorvos, mivel folyamatában látja a családok egészségi állapotának változását, különösen hatékony lehet a pszichózis korai jeleinek felismerésében; az áttekintő közlemények szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes alacsony küszöböt tartani, és mentális egészségügyi szolgáltatóhoz utalni a beteget (az orvos ennek eldöntéséhez a következő kérdést teheti fel magának: „Meg lennék lepve, ha a betegről a következő 6 hónap során kiderülne, hogy pszichotikus?). A pszichiáterhez utalás még egyáltalán nem jelenti, hogy a beteg pszichiátriai diagnózist kap: 4227 vizsgálati alany részvételével zajlott 33 vizsgálat metaanalízise szerint a specialista által magas pszichózis-kockázatúnak értékelt személyek egyharmada esetében alakul ki pszichózis a következő 3 év során.

A pszichózis korai jeleinek felismeréséhez a szerzők a már felsorolt tüneteken kívül a következőket tartják fontosnak:

• Figyeljünk alaposan a betegre, mivel a pszichotikus tünetek első látásra nem feltétlenül nyilvánvalóak; gyanút kelt a hangulat- és alvászavar, a személyiség megváltozása, a funkció hanyatlása.
• Vegyük komolyan a család aggályait, és keressük aktívan a releváns információt a megfelelő helyekről (pl. iskola vagy egyetem).
• Különösen hasznos ilyen esetekben, ha a beteget az orvosi vizitre elkíséri családtag vagy gondozó, azonban kérdezzük meg a beteget, hogy akar-e négyszemközt is beszélgetni.
• Gyanút kelt az új, illetve szokatlan vallási elmélyülés, valamint a telefonon/interneten való támadástól való erős félelem.
• A legfontosabb jelek a növekvő distressz és a verbális, illetve munkahelyi, iskolai funkcionálás hanyatlása.
• A korai pszichózis során megnő az önártalom kockázata: mielőtt terápiához jutna valaki, ennek kockázata 20%, a kezelés első éveiben 10%.

A kezelés során fontos a háziorvos és a szakorvos együttműködése, a kezelési terv készítése, amiben az is meg van jelölve, hogy ki a kezelés beteg által preferált koordinátora, melyik orvosnak milyen klinikai felelőssége van, továbbá fontos a beteg és gondozója bevonása is a kezelési terv elkészítésébe (mindez segíti a beteg terápiás együttműködését), és annak kifejtése, mi a teendő krízis vagy feltételezett relapszus esetén. Az antipszichotikumok testsúlynövelő mellékhatása hamar jelentkezik; a kezelés során fontos a mellékhatásokra való rendszeres rákérdezés. Az első pszichotikus epizóddal jelentkező betegek 59%-a dohányzik.

Összefoglalva: a háziorvos számára a pszichózis korai jeleinek felismerése mellett a fő kihívást a megfelelő együttműködés kiépítése (a többi szakorvossal és a beteggel egyaránt), valamint a módosítható kockázati tényezők kezelése és a mellékhatások felismerése jelenti.


Eredeti közlemény:

BMJ 2017;357:j4578
doi: 10.1136/bmj.j4578 (Published 2017 November 08)
Early psychosis for the non-specialist doctor
Musa Basseer Sami, David Shiers, Saqib Latif, Sagnik Bhattacharyya


How to approach psychotic symptoms in a non-specialist setting
BMJ 2017;359:j4752 (Published 2017 November 08)
doi: https://doi.org/10.1136/bmj.j4752


dr. Kovács Bence


Kulcsszavak

pszichózis, ellátás, háziorvos, felismerés

Kapcsolódó anyagok

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: irodalmi áttekintés

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Migrén a háziorvosi praxisban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az ARISTOPHANES retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban számos adatforrás felhasználásával hasonlították össze nagyszámú non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő, nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánst (NOAC) vagy warfarint szedő betegnél a stroke/szisztémás embolizáció és a súlyos vérzés gyakoriságát.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább