hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kopasz ikrek


Kopasz ikrek

| | |
 

A genetika jelentősen hozzájárul az androgén alopecia kialakulásához, de még családon belül is jelentősen változhat az expresszió és a penetrancia. Az androgén alopeciát befolyásoló faktorok tisztázására a szerzők 92 egypetéjű férfi ikerpárt vizsgáltak (átlagéletkor 51 év, 23–84). Kérdőívet töltöttek ki, négy irányból standardizált fényképet készítettek, köpetmintából határozták meg a tesztoszteronszintet. Két független, egymás véleményét nem ismerő értékelő mérte fel Likert-skála segítségével a hajszálak elvékonyodásának a mértékét. Lineáris regressziós modellezéssel azonosították a hajvesztés független előrejelzőit.

Ezek közé tartozott a genetikai hajlam, az idősebb életkor, a dohányzás, a korpásodás, a több gyermek, a nagyobb koffeinfogyasztás, a kisebb testtömegindex és az anamnézisben szereplő bőrbetegség. Ezeknek a faktoroknak nem mindegyike befolyásolta a hajvesztést minden anatómiai helyen (frontális, temporalis, fejtető). A nagyobb tesztoszteronszint a fejtetőn fokozott és temporalisan kisebb fokú hajvesztéssel állt összefüggésben, de az ikrek közötti különbség nem volt előrejelző.

Az ikerpárokon belüli összehasonlítás szerint szignifikánsan nagyobb mértékű hajvesztést tapasztaltak azok esetében, akik nagyobb fokú stresszről számoltak be. Több hajat veszítettek el a fejtetőn azok, akik hosszabb ideig végeztek testmozgást (p=0,05). A hetente négynél többször szeszes italt fogyasztók több fejtetői hajvesztést tapasztaltak, mint kevesebbet ivó ikertestvérük, de gyakoribb volt a fejtetői hajvesztés akkor is, ha az illető egyáltalán nem fogyasztott alkoholt (p=0,03).

Az ikerpárokat egymással összehasonlítva kiderült, hogy a mindennapos kalapviselet kisebb temporalis hajvesztéssel jár – ez újabb érv lehet a fejfedők mellett. A tesztoszteron kérdése bonyolult. A nyál tesztoszteronszintje a szabad tesztoszteron indirekt mércéje, mert a nemihormon-kötő globulin nem szekretálódik a nyálban. A mért szint azonban nem tükrözik azt, hogy a szőrtüszőkben a szabad tesztoszteron mennyire képes átalakulni dihidrotesztoszteronná. A korpásodás összefüggésben állt a nagyobb temporalis és frontális hajvesztéssel, tehát a korpásodás kezelése hosszú távon előnyös lehet a kopaszodó férfiaknak.

Journal Watch Dermatology May 24, 2013
Forrás:
Gatherwright J et al. The contribution of endogenous and exogenous factors to a male alopecia: A study of identical twins. Plast Reconstr Surg 2013 May; 131:794e. (http://dx.doi.org/10.1097/PRS.0b013e3182865ca9)

dr. Lipták Judit
2013. május 28.



Kulcsszavak

adrogén alopecia, ikerkutatás, kockázati tényezők

Kapcsolódó anyagok

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

A magyar egészségügyi szakdolgozók körében megfigyelhető gyakori kiégés és depresszió megnövelheti számos betegség megjelenésének az esélyét

Cardiovascularis kockázati tényezők és kockázatbecslés

A keresztcsont spontán törése

A keresztcsont spontán törése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Kopasz ikrek