TARTALOM

 VISSZA

 


Kikből legyenek a diabetológusok?


Kikből legyenek a diabetológusok?

| |
 

A "Magyar Diabetes Társaság Diabetológus Orvosa" minősítés jelenleg ráépített szakképesítést jelent, amelyet leggyakrabban belgyógyászok, endokrinológusok, gyermekorvosok, illetve háziorvosok szereznek meg. Angol nyelvterületen a diabetológusok egyben endokrinológusok is, míg Magyarországon a jelenleg felnőtteket ellátó diabetológusok többsége belgyógyász és nem rendelkezik endokrinológiai szakvizsgával. Ennek történeti háttere van: a magyarországi diabetológiai ellátás alapköveit belgyógyászok rakták le. Természetesen az endokrinológiai, diabetológiai és belgyógyász diszciplinákat nem lehet szétválasztani, azok egyaránt fontosak, mégis felmerül, hogy a diabetesben szenvedő betegek ellátásához milyen tudás szükséges.

A diabetológiai szakrendelések működésének elsődleges feladata a gondozott betegek diabeteshez kapcsolódó akut és krónikus szövődményeinek megelőzése, késleltetése. Fontos ez a beteg szempontjából, hiszen ezek a szövődmények jelentősen ronthatják életminőségét, illetve fontos a társadalom szempontjából is, hiszen az egészségügyi költségvetésre a szövődmények kezelése rója a legnagyobb terhet. A diabetes, endokrinológiai pathomechanizmusú betegség, hiszen egy belső elválasztású mirigy hormontermelése csökken (1-es típusú diabetes mellitus), vagy a hormonnal szemben alakul ki rezisztencia (2-es típusú diabetes mellitus), továbbá társulhat más endokrinológiai betegségekhez, pl. coeliákához vagy autoimmun thyreoditishez is.

A gondozás során azonban az endokrinológiai megközelítés mellett az általános belgyógyászati elvek is igen fontos szerepet kapnak, hiszen a krónikus szövődmények megelőzése érdekében a lipidparaméterek, a veseműködés, a cardiovascularis állapot, a vérnyomás kontrollja legalább olyan fontos, mint a szénhidrát-anyagcsere ellenőrzése. A szövődmények monitorozása rendszeres, általános belgyógyászati vizsgálatot, illetve társszakmákkal (szemészet, érsebészet, kardiológia, stb.) együttműködő holisztikus szemléletet igényel. Véleményem szerint a cukorbetegek gondozása során a belgyógyász alapképesítés jobban megfelel ezeknek az elveknek.

Eddig a diabetológus képesítéssel rendelkező kollégák álltak a cukorbeteg-gondozás „piramisának” csúcsán. A közelmúltban azonban megjelent egy rendelet (www.oep.hu), mely a vércukorszintmérő készülék felírásának jogosultságát kivette a diabetológusok kezéből és átadta az endokrinológusokéba, függetlenül attól, hogy a kolléga rendelkezik-e diabetológus képesítéssel, vagy gyakorlattal. A rendelet felveti azt a félelmet, hogy a diabetesben szenvedő betegek gondozása átkerül az endokrinológusok hatáskörébe, követve a véleményem szerint nem optimális angol modellt.

A Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Belgyógyász Szakmai Kollégium egyeztetett az OEP-pel a vércukormérők felírási jogosultságáról és ígéretet kaptunk, hogy a következő közlönyben már ismét szerepelni fognak a belgyógyászok is (www.diabet.hu).

Dr. Kis János Tibor
Belgyógyász, diabetológus.


Kulcsszavak

diabetológia, szakvizsga

Kapcsolódó anyagok

Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

Az európai klinikai onkológiai szakvizsga

A latin-amerikai gasztroenterológiai képzés

Kikből legyenek a diabetológusok?

A vérvétel nélküli vércukormérő EUs minőségi tanúsítványt szerzett

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Kikből legyenek a diabetológusok?