hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kikből legyenek a diabetológusok?


Kikből legyenek a diabetológusok?

| |
 

A "Magyar Diabetes Társaság Diabetológus Orvosa" minősítés jelenleg ráépített szakképesítést jelent, amelyet leggyakrabban belgyógyászok, endokrinológusok, gyermekorvosok, illetve háziorvosok szereznek meg. Angol nyelvterületen a diabetológusok egyben endokrinológusok is, míg Magyarországon a jelenleg felnőtteket ellátó diabetológusok többsége belgyógyász és nem rendelkezik endokrinológiai szakvizsgával. Ennek történeti háttere van: a magyarországi diabetológiai ellátás alapköveit belgyógyászok rakták le. Természetesen az endokrinológiai, diabetológiai és belgyógyász diszciplinákat nem lehet szétválasztani, azok egyaránt fontosak, mégis felmerül, hogy a diabetesben szenvedő betegek ellátásához milyen tudás szükséges.

A diabetológiai szakrendelések működésének elsődleges feladata a gondozott betegek diabeteshez kapcsolódó akut és krónikus szövődményeinek megelőzése, késleltetése. Fontos ez a beteg szempontjából, hiszen ezek a szövődmények jelentősen ronthatják életminőségét, illetve fontos a társadalom szempontjából is, hiszen az egészségügyi költségvetésre a szövődmények kezelése rója a legnagyobb terhet. A diabetes, endokrinológiai pathomechanizmusú betegség, hiszen egy belső elválasztású mirigy hormontermelése csökken (1-es típusú diabetes mellitus), vagy a hormonnal szemben alakul ki rezisztencia (2-es típusú diabetes mellitus), továbbá társulhat más endokrinológiai betegségekhez, pl. coeliákához vagy autoimmun thyreoditishez is.

A gondozás során azonban az endokrinológiai megközelítés mellett az általános belgyógyászati elvek is igen fontos szerepet kapnak, hiszen a krónikus szövődmények megelőzése érdekében a lipidparaméterek, a veseműködés, a cardiovascularis állapot, a vérnyomás kontrollja legalább olyan fontos, mint a szénhidrát-anyagcsere ellenőrzése. A szövődmények monitorozása rendszeres, általános belgyógyászati vizsgálatot, illetve társszakmákkal (szemészet, érsebészet, kardiológia, stb.) együttműködő holisztikus szemléletet igényel. Véleményem szerint a cukorbetegek gondozása során a belgyógyász alapképesítés jobban megfelel ezeknek az elveknek.

Eddig a diabetológus képesítéssel rendelkező kollégák álltak a cukorbeteg-gondozás „piramisának” csúcsán. A közelmúltban azonban megjelent egy rendelet (www.oep.hu), mely a vércukorszintmérő készülék felírásának jogosultságát kivette a diabetológusok kezéből és átadta az endokrinológusokéba, függetlenül attól, hogy a kolléga rendelkezik-e diabetológus képesítéssel, vagy gyakorlattal. A rendelet felveti azt a félelmet, hogy a diabetesben szenvedő betegek gondozása átkerül az endokrinológusok hatáskörébe, követve a véleményem szerint nem optimális angol modellt.

A Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Belgyógyász Szakmai Kollégium egyeztetett az OEP-pel a vércukormérők felírási jogosultságáról és ígéretet kaptunk, hogy a következő közlönyben már ismét szerepelni fognak a belgyógyászok is (www.diabet.hu).

Dr. Kis János Tibor
Belgyógyász, diabetológus.


Kulcsszavak

diabetológia, szakvizsga

Kapcsolódó anyagok

Az európai klinikai onkológiai szakvizsga

A latin-amerikai gasztroenterológiai képzés

Kikből legyenek a diabetológusok?

A vérvétel nélküli vércukormérő EUs minőségi tanúsítványt szerzett

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Kikből legyenek a diabetológusok?