TARTALOM

 VISSZA

 


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?

| |
 

Az első inzulinpumpák megjelenésével felmerült, hogy létrehozható-e egy olyan gép, mely a mért glükózszintek alapján, önműködően adná a megfelelő mennyiségű inzulint. Tehát a mesterséges hasnyálmirigy valójában csak a béta-sejtek funkcióját venné át nem az egész exokrin és endokrin hasnyálmirigyét.

A mesterséges hasnyálmirigy megalkotásához csaknem már minden a kutatók és az orvosok rendelkezésére áll: széles körben elérhetőek a szövetközötti folyadék glükóztartamának folyamatos monitorozására (CGM), és az inzulin precíz adagolására (inzulinpumpák) alkalmas készülékek.

Már „csak” egy algoritmus hiányzik, mely zárná a kört, azaz a CGM adatokból utasítaná az inzulinpumpát a megfelelő inzulinadagolásra. Számos problémát át kell azonban hidalni:

1, A CGM-ral mért glükózszint, kb. 5-6 perccel később tükrözi a vércukorszint változásait, mely étkezés alatt, után már jelentőssé válhat.

2, Egy gép nem képes megmondani előre a táplálék vércukoremelő hatását. Holott az inkretin-hatásmechanizmuson alapuló gyógyszerek elterjedésével már széleskörűen ismertté vált, hogy az inzulin szekréciója már a táplálék felszívódása előtt elkezdődik.

3, Nem valószínű, hogy egyetlen algoritmus ki tudja elégíteni pl.: egy szétszórt kamasz, egy kismama, egy sportoló vagy egy nyugdíjas igényét.

Az időfaktor megoldására az eddigi gyorshatású analóg inzulinoknál is gyorsabb hatású inzulinok kifejlesztésével próbálkoznak, illetve a számításokban a glükózszintek változásának trendjét veszik alapul nem az aktuális értéket. A táplálkozások gyors vércukoremelő hatásának kivédésére félautomata kezelést is javasolnak, mely azt jelenti, hogy a beteg manuálisan adja az étkezési bólusinzulint.

A jelenleg Magyarországon is elérhető inzulinpumpák közül a szenzorral augmentált Medtronic Veo készülék áll legközelebb a mesterséges hasnyálmirigyhez. Ez a rendszer hypoglikaemia alatt már képes leállítani az inzulinpumpát és ezzel megakadályozza annak súlyosbodását.

Nem szabad elfelejtetünk azonban, hogy fejlesztések nem jelentik a diabetes gyógyítását, „csupán” annak kezelését jelenti, persze az optimális glükózkontrol elérésével a szövődmények jelentősen csökkenthetők, ráadásul, ha a diabetes menedzselése kényelmesebbé, fájdalmatlanabbá válna. Az ezt lehetővé tévő munkacsoport/gyár nemcsak szakmai elismerést kapna, hanem valószínűleg jelentős gazdasági előnyhöz is juttatná…


eLitMed.hu, dr. Kis János

kapcsolódó cikk Diabetes Forecast, September 2010 › The Artificial Pancreas


Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?