hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?

| |
 

Az első inzulinpumpák megjelenésével felmerült, hogy létrehozható-e egy olyan gép, mely a mért glükózszintek alapján, önműködően adná a megfelelő mennyiségű inzulint. Tehát a mesterséges hasnyálmirigy valójában csak a béta-sejtek funkcióját venné át nem az egész exokrin és endokrin hasnyálmirigyét.

A mesterséges hasnyálmirigy megalkotásához csaknem már minden a kutatók és az orvosok rendelkezésére áll: széles körben elérhetőek a szövetközötti folyadék glükóztartamának folyamatos monitorozására (CGM), és az inzulin precíz adagolására (inzulinpumpák) alkalmas készülékek.

Már „csak” egy algoritmus hiányzik, mely zárná a kört, azaz a CGM adatokból utasítaná az inzulinpumpát a megfelelő inzulinadagolásra. Számos problémát át kell azonban hidalni:

1, A CGM-ral mért glükózszint, kb. 5-6 perccel később tükrözi a vércukorszint változásait, mely étkezés alatt, után már jelentőssé válhat.

2, Egy gép nem képes megmondani előre a táplálék vércukoremelő hatását. Holott az inkretin-hatásmechanizmuson alapuló gyógyszerek elterjedésével már széleskörűen ismertté vált, hogy az inzulin szekréciója már a táplálék felszívódása előtt elkezdődik.

3, Nem valószínű, hogy egyetlen algoritmus ki tudja elégíteni pl.: egy szétszórt kamasz, egy kismama, egy sportoló vagy egy nyugdíjas igényét.

Az időfaktor megoldására az eddigi gyorshatású analóg inzulinoknál is gyorsabb hatású inzulinok kifejlesztésével próbálkoznak, illetve a számításokban a glükózszintek változásának trendjét veszik alapul nem az aktuális értéket. A táplálkozások gyors vércukoremelő hatásának kivédésére félautomata kezelést is javasolnak, mely azt jelenti, hogy a beteg manuálisan adja az étkezési bólusinzulint.

A jelenleg Magyarországon is elérhető inzulinpumpák közül a szenzorral augmentált Medtronic Veo készülék áll legközelebb a mesterséges hasnyálmirigyhez. Ez a rendszer hypoglikaemia alatt már képes leállítani az inzulinpumpát és ezzel megakadályozza annak súlyosbodását.

Nem szabad elfelejtetünk azonban, hogy fejlesztések nem jelentik a diabetes gyógyítását, „csupán” annak kezelését jelenti, persze az optimális glükózkontrol elérésével a szövődmények jelentősen csökkenthetők, ráadásul, ha a diabetes menedzselése kényelmesebbé, fájdalmatlanabbá válna. Az ezt lehetővé tévő munkacsoport/gyár nemcsak szakmai elismerést kapna, hanem valószínűleg jelentős gazdasági előnyhöz is juttatná…


eLitMed.hu, dr. Kis János

kapcsolódó cikk Diabetes Forecast, September 2010 › The Artificial Pancreas


Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Ki készíti el az első mesterséges hasnyálmirigyet?