TARTALOM

 VISSZA

 


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

| |
 

A Nature szerkesztőségi cikkben mutat be egy különleges kutatást, aminek megállapításai az egészségügy szereplőin kívül az aggódó szülőket és a politikusokat is megnyugtathatják.


Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt, írja szerkesztőségi közleményében a Nature (Screen time: how much is too much? A vast analysis tackles a defining question of the digital age). A szülői és a politikusi aggodalmak olyan méretet öltöttek, hogy Nagy-Britanniában például az egészségügyi miniszter tavaly októberben figyelmeztetést is kiadott, ami szerint a közösségi média-használat olyan súlyos veszélyt jelent a gyermekek mentális jóllétére, mint a cukor-fogyasztás a fizikai egészségükre.

Ilyen jelentős közegészségügyi kérdés esetén a tudományos közösségre hárul a feladat, hogy megvizsgálja a veszély valódi nagyságát, és bizonyítékokkal alátámasztott ajánlásokat fogalmazzon meg. A tudományos vizsgálatok azonban ezen a területen speciális kihívásokkal és bizonytalanságokkal járnak, szögezi le a Nature. Jelenleg a digitális technológia használata és a serdülőkori jóllét kapcsolatát érintő bizonyítékok ellentmondásosak, és főleg háztartási panelvizsgálatokból, valamint egyéb óriási méretű, sokezer kérdőív válaszait elemző szociológiai kutatásokból származnak. Ezekben a panelvizsgálatokban és szociológiai kutatásokban igyekeznek kompromisszumot kötni a hasznosság és a válaszadókra helyezett túlzott teher között, ezért egyszerűsített, nem standardizált kérdőívekkel dolgoznak, amik nem illeszkednek a klinikusok által a jóllét megállapítására használt, validált eszközökhöz. Így a kutatók, akik ezen adatbázisok alapján dolgoznak, számos nehéz tudományos döntés meghozatalára kényszerülnek: az adatok komplexitásától függően ezerféle statisztikai elemző módszert használhatnak. Mindez azonban szinte bármilyen eredményt lehetővé tesz, ezért fordulhatott elő, hogy még az ugyanazon adatokat elemző kutatások is ellenkező eredményeket hoztak a képernyő előtt töltött idő és az egészségkárosodás közötti összefüggéssel kapcsolatban.

Most azonban egy, a Nature Human Behaviour-ben publikált kutatás a szokásostól eltérő megközelítéssel látott neki a kérdés megválaszolásához. Amy Orben  és Andrew K. Przybylski tanulmánya (The association between adolescent well-being and digital technology use) a kis hatásokat is statisztikailag szignifikánsnak feltüntető és gyakorta fals pozitív eredményre vezető „analitikai flexibilitás” helyett egy olyan módszert használt (specification curve analysis/SCA), ami szigorú korrelációs bizonyítékot képes szolgáltatni. A kutatók három óriási adatbázissal dolgoztak (n= 355.358 fő; az adatbázisok közül kettő az USA-ból, egy Nagy-Britanniából származik, és a serdülőkori jólléten és a digitális technológia-használaton kívül számos egyéb változót is tartalmaz), és ahelyett, hogy egy vagy néhány féle statisztikai elemzést futtattak volna le az adatokon, az összes elméletileg értelmes elemzést elvégezték (függő és független változók különböző kombinációi, együttváltozókkal vagy anélkül): összesen több mint 40.000 analízist. Ezáltal a kutatók feltérképezték, hogy ugyanazon adatbázis különböző használati módjaitól függően hogyan változhat – a negatívtól a nem-szignifikánson át a pozitívig - a digitális technológia-használat és a jóllét közötti összefüggés.

A szerzők végső számításuk szerint valóban találtak statisztikailag szignifikáns negatív összefüggést a technológia-használat és a jóllét között: a vizsgált fiatalok esetében a több képernyő előtt töltött idő alacsonyabb jólléttel járt együtt. Azonban a hatás olyan kicsi volt – a jóllét változásának mindössze 0,4%-át magyarázta -, hogy kevés gyakorlati jelentőséggel bír, hangsúlyozzák a szakemberek, akik a kontextus bemutatása érdekében számos egyéb változó – pl. rohamivás, zaklatás, dohányzás, kialvatlanság, kipihentség, reggelizés, zöldségfogyasztás, szemüvegviselés, moziba járás - jóllétre gyakorolt hatását is kiszámolták. Mint kiderült, a jóllét a legtöbb egyéb változóval erősebb – akár pozitív, akár negatív – összefüggésben áll, mint a digitális technológia-használat, így pl. a rendszeres krumpli-fogyasztás majdnem olyan negatívan befolyásolja a jóllétet, mint a technológia-használat, és a szemüvegviselés és a jóllét közötti negatív összefüggés pl. erősebb annál.

A Nature szerkesztőségi cikke hangsúlyozza: minden bizonnyal nem ez a tanulmány lesz az utolsó a témában, hiszen csak összefüggéseket vizsgált, nem a lehetséges ok-okozati viszonyt. Mindazonáltal az bizonyossá vált, hogy az ijedelem felesleges és a végzetes következményekre való hivatkozás nem állja meg a helyét.


Eredeti közlemények
Orben, A., & Przybylski, A. K. (2019). The association between adolescent well-being and digital technology use. Nature Human Behaviour, 1.

Nature Editorial. Screen time: how much is too much? Nature 2019.január 14.

Szemlézte
dr. Kovács Bence
elitMed.hu
2019.január 28.



Kulcsszavak

Nature, számítógép, képernyő, statisztika

Kapcsolódó anyagok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Új pszichoaktív szerhasználók identitásalakulása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Tovább


Természet receptre

Skót háziorvosok októbertől először a világon receptre írhatnak fel természetet a szív- vagy cukorbetegségben, mentális zavarban, stresszben, illetve egyéb betegségekben szenvedő pácienseiknek.

Tovább


A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

Tovább


Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább