hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

| |
 

A Nature szerkesztőségi cikkben mutat be egy különleges kutatást, aminek megállapításai az egészségügy szereplőin kívül az aggódó szülőket és a politikusokat is megnyugtathatják.


Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt, írja szerkesztőségi közleményében a Nature (Screen time: how much is too much? A vast analysis tackles a defining question of the digital age). A szülői és a politikusi aggodalmak olyan méretet öltöttek, hogy Nagy-Britanniában például az egészségügyi miniszter tavaly októberben figyelmeztetést is kiadott, ami szerint a közösségi média-használat olyan súlyos veszélyt jelent a gyermekek mentális jóllétére, mint a cukor-fogyasztás a fizikai egészségükre.

Ilyen jelentős közegészségügyi kérdés esetén a tudományos közösségre hárul a feladat, hogy megvizsgálja a veszély valódi nagyságát, és bizonyítékokkal alátámasztott ajánlásokat fogalmazzon meg. A tudományos vizsgálatok azonban ezen a területen speciális kihívásokkal és bizonytalanságokkal járnak, szögezi le a Nature. Jelenleg a digitális technológia használata és a serdülőkori jóllét kapcsolatát érintő bizonyítékok ellentmondásosak, és főleg háztartási panelvizsgálatokból, valamint egyéb óriási méretű, sokezer kérdőív válaszait elemző szociológiai kutatásokból származnak. Ezekben a panelvizsgálatokban és szociológiai kutatásokban igyekeznek kompromisszumot kötni a hasznosság és a válaszadókra helyezett túlzott teher között, ezért egyszerűsített, nem standardizált kérdőívekkel dolgoznak, amik nem illeszkednek a klinikusok által a jóllét megállapítására használt, validált eszközökhöz. Így a kutatók, akik ezen adatbázisok alapján dolgoznak, számos nehéz tudományos döntés meghozatalára kényszerülnek: az adatok komplexitásától függően ezerféle statisztikai elemző módszert használhatnak. Mindez azonban szinte bármilyen eredményt lehetővé tesz, ezért fordulhatott elő, hogy még az ugyanazon adatokat elemző kutatások is ellenkező eredményeket hoztak a képernyő előtt töltött idő és az egészségkárosodás közötti összefüggéssel kapcsolatban.

Most azonban egy, a Nature Human Behaviour-ben publikált kutatás a szokásostól eltérő megközelítéssel látott neki a kérdés megválaszolásához. Amy Orben  és Andrew K. Przybylski tanulmánya (The association between adolescent well-being and digital technology use) a kis hatásokat is statisztikailag szignifikánsnak feltüntető és gyakorta fals pozitív eredményre vezető „analitikai flexibilitás” helyett egy olyan módszert használt (specification curve analysis/SCA), ami szigorú korrelációs bizonyítékot képes szolgáltatni. A kutatók három óriási adatbázissal dolgoztak (n= 355.358 fő; az adatbázisok közül kettő az USA-ból, egy Nagy-Britanniából származik, és a serdülőkori jólléten és a digitális technológia-használaton kívül számos egyéb változót is tartalmaz), és ahelyett, hogy egy vagy néhány féle statisztikai elemzést futtattak volna le az adatokon, az összes elméletileg értelmes elemzést elvégezték (függő és független változók különböző kombinációi, együttváltozókkal vagy anélkül): összesen több mint 40.000 analízist. Ezáltal a kutatók feltérképezték, hogy ugyanazon adatbázis különböző használati módjaitól függően hogyan változhat – a negatívtól a nem-szignifikánson át a pozitívig - a digitális technológia-használat és a jóllét közötti összefüggés.

A szerzők végső számításuk szerint valóban találtak statisztikailag szignifikáns negatív összefüggést a technológia-használat és a jóllét között: a vizsgált fiatalok esetében a több képernyő előtt töltött idő alacsonyabb jólléttel járt együtt. Azonban a hatás olyan kicsi volt – a jóllét változásának mindössze 0,4%-át magyarázta -, hogy kevés gyakorlati jelentőséggel bír, hangsúlyozzák a szakemberek, akik a kontextus bemutatása érdekében számos egyéb változó – pl. rohamivás, zaklatás, dohányzás, kialvatlanság, kipihentség, reggelizés, zöldségfogyasztás, szemüvegviselés, moziba járás - jóllétre gyakorolt hatását is kiszámolták. Mint kiderült, a jóllét a legtöbb egyéb változóval erősebb – akár pozitív, akár negatív – összefüggésben áll, mint a digitális technológia-használat, így pl. a rendszeres krumpli-fogyasztás majdnem olyan negatívan befolyásolja a jóllétet, mint a technológia-használat, és a szemüvegviselés és a jóllét közötti negatív összefüggés pl. erősebb annál.

A Nature szerkesztőségi cikke hangsúlyozza: minden bizonnyal nem ez a tanulmány lesz az utolsó a témában, hiszen csak összefüggéseket vizsgált, nem a lehetséges ok-okozati viszonyt. Mindazonáltal az bizonyossá vált, hogy az ijedelem felesleges és a végzetes következményekre való hivatkozás nem állja meg a helyét.


Eredeti közlemények
Orben, A., & Przybylski, A. K. (2019). The association between adolescent well-being and digital technology use. Nature Human Behaviour, 1.

Nature Editorial. Screen time: how much is too much? Nature 2019.január 14.

Szemlézte
dr. Kovács Bence
elitMed.hu
2019.január 28.



Kulcsszavak

Nature, számítógép, képernyő, statisztika

Kapcsolódó anyagok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább