hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogyan szűrhető jobban a cervixcarcinoma?


Hogyan szűrhető jobban a cervixcarcinoma?

| | |
 

Nagy-Britanniában indítottak vizsgálatot annak értékelésére, hogy a humán papillomavírus (HPV) –teszt lehetne az elsődleges szűrőmódszer a méhnyakrák kimutatására a ma használt Papanicolau-kenet helyett.
A cél az lenne, hogy jobb eredményeket érjenek el, miközben minimálisr csökkentik a felesleges beavatkozások számát és a szűrés okozta szorongást. Az első körben akkor végeznének HPV-kimutatást, ha határeseti vagy kis kockázatot jelentő keneteredmény mellett végeznék el a HPV-kimutatást, és ennek negativitása esetén a nő visszatérne a szokásos szűrőprogramba. Pozitív eredmény esetén kolposzkópiára kerülne sor.
A második körben elvégeznék a HPV-tesztet akkor, ha megtörtént a cervixeltérés kezelése, mintegy a gyógyulás ellenőrzésére.
A vizsgálat alapját azok az eredmények jelentik, amelyek igazolták a HPV-teszt haékonyságát a cervixrák szűrésében. A költséghatékonysági adatok szerint pedig a legtöbb európai országban komolyan megfontolandó az áttérés a primer citológiáról a HPV-szűrésre.

A BMJ 1012;344:e3744 alapján

2012. 10. 18.

Dr. Lipták Judit


Kulcsszavak

HPV-teszt, kenet, cervixrák, humán papillomavírus

Kapcsolódó anyagok

A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

Hogyan szűrhető jobban a cervixcarcinoma?

A humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


Hogyan szűrhető jobban a cervixcarcinoma?