hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerhiány az USA-ban


Gyógyszerhiány az USA-ban

| |
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a régóta problémát jelentő gyógyszerellátási helyzet napjainkra csak romlott.

Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerhatóságának (FDA), Kórházszövetségének (AHA) és Gyógyszerészszövetségének jelentése alapján a betegek kevésbé hatékony gyógyszereket kell szedjenek, illetőleg a terápiát késve tudják csak alkalmazni a gyógyszerhiányok miatt. A fennálló helyzet miatt a Kongresszus beavatkozására van szükség, hogy törvényesen felhatalmazza az FDA-t, hogy egy bizonyos gyógyszer hiányát eredményező helyzetben a gyógyszergyártókat időben tett bejelentésre kötelezhesse.
A növekvő gyógyszerhiány a betegeket arra kényszeríti, hogy vagy kevésbé hatékony gyógyszereket szedjenek, vagy a terápiájukat késéssel alkalmazzák.

Jelenleg, bár az FDA szorgalmazná, a gyógyszergyártóknak nem kell belejelenteni az FDA-nál az esetleges várható gyógyszerhiányokat. Azok a gyártók, akik egy bizonyos terápiás területen az egyedüli elérhető gyógyszert gyártják, a várható gyártáskieséséről kötelesek tájékoztatni az FDA-t, azonban mulasztás esetén nincs büntetés.

A gyógyszeripari kereskedelmi társulás az Amerikai Gyógyszerkutató és Gyógyszergyártó Társaság vélekedése szerint a következő faktorok hozhatók összefüggésbe a gyógyszerellátási zavarokkal: természeti katasztrófák; klinikai gyakorlat módosulásai; nagykereskedői gyakorlat és gyógyszertári készlet változásai; a gyógyszergyártáshoz szükséges alapanyagok ellátási problémái; az FDA által kiírt ellátási előírások betartása; és a gyártók bizonyos gyógyszerek gyártását beszüntető egyéni döntései. Az FDA adatai szerint az elmúlt hat év során a gyógyszerhiányok megháromszorozódtak – számuk a 2005. évi 61-ről 2010-re 178-ra nőtt, és ezekbe a számokba nem tartoznak bele az oltóanyagok, immunglobulinok és más biológiai termékek.

A hiányok az egészségügyi ellátórendszert is befolyásolják. Az AHA július 12-n közzétett, 820 kórházat érintő felmérése szerint 2011. június 22-ig majdnem az összes (99,5%) kórház számolt be gyógyszerhiányról az elmúlt fél év során, és 44%-nál a hiány 21 vagy több gyógyszert érintett (http://tinyurl.com/5rb4xdd).

Roslyne Schulman az egészségügyi adminisztráció és üzleti tudományok doktora és az AHA stratégiai igazgatója szerint a felmérést anekdotikus bizonyítékokkal alátámasztott gondok indítványozták. „ Tagjaink folyamatosan aggodalmukat fejezik ki a betegek gyógyszerhez jutási és gyógyszerválasztási lehetőségeit illetően; kórházak számolnak be arról, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást esetleges gyógyszerhiányról vagy gyógyszermegszűnésről.”- mondja Schulman. „ Ezért megpróbáltuk felmérni, ezeknek a gyógyszerhiányoknak milyen hatása lehet, és azt találtuk, hogy a helyzet csak rosszabbodik.”

Az AHA-felmérés azt is kihozta, hogy a hat hónapos felmérési időszak alatt a kórházak 62%-ában a gyógyszerhiány miatt nem tudták a kezeléseket időben elkezdeni, és 53%-uk nem tudta a betegeket a javasolt gyógyszerekkel ellátni. Ráadásul a betegek 58%-a kevésbé hatékony terápiát kapott, és 32%-uk tapasztalt nem kívánatos mellékhatást a hiány miatt. A gyógyszerhiányok által leginkább érintett területek voltak: az anesztézia és sebészet (kórházak 95%-a tapasztalt hiányt), sürgősségi ellátás (kórházak 91%-a), kardiológia (90%), gasztroenterológia és táplálás (89%) és fájdalomcsillapítás (88%).

A másik, az Amerikai Gyógyszerész Szövetség július 11-én kiadott, hiányokkal kapcsolatos felmérése szerint a megkérdezett 353 amerikai kórházi gyógyszertárvezető több mint 90%-a egyetértett abban, hogy a 2009-es évhez képes 2010-re megemelkedett terhekért és költségekért a gyógyszerhiányok felelősek (Kaakeh R és tsai Am J Health-Syst Pharm. 2011;68:e13-e21). A hiányokkal kapcsolatos, munkaerőt érintő költségek hozzávetőlegesen évi 216 millió amerikai dollárra rúgtak. A szövetség által 2010-ben dokumentált specifikus gyógyszerhiányokat illetően a felmérés azt találta, hogy a megkérdezett kórházi gyógyszertárak 80%-ában a hiány miatt leginkább érintett készítmények az izomrelaxáns szukcinil-kolin injekciók, a koncentrált dextróz és az epinefrin voltak.

Aaron S. Kesselheim, az orvosi tudományok, jogtudományok és közegészségügyi tudományok doktora, a bostoni Harvard Orvosegyetem adjunktusa úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer „nem biztosítja a gyógyszerellátást, azt a szabad piac döntéseire bízza, így engedve meg, hogy bizonyos gyártók különféle okok miatt beszüntessék egyes gyógyszerek gyártását.” Hozzátette, hogy „egy lehetőségként a gyógyszerhiány hatásainak kiküszöbölésére tartalékraktárakat kellene az ország különböző pontjain felállítani, hogy amíg a normál ellátás vissza nem áll, addig a kórházak onnan hívhassanak le készleteket.”

A Kongresszus több tagjának javaslata szerint az FDA-nek nagyobb hatáskört kellene adni az ellátási rendszer felügyeletére a gyógyszerhiányok megelőzésére. A februárban a Szenátus (S296) elé terjesztett, kétpárti törvényjavaslatban, az életmentő gyógyszerek hozzáféréséről szóló törvényben a hatóságot felhatalmaznák, hogy a gyógyszergyártókat időben történő tájékoztatásra kötelezhessék, amennyiben olyan körülmény merül fel, ami hiányt eredményezhet. Az időben beérkező információ alapján az FDA össze tudná hangolni a folyamatokat, hogy a betegeket érintő hiányokat megelőzze, nyilatkozták a szabályozást ösztönzők.

Pásztor Viktória
eLitMed.hu
Forrás: JAMA. 2011;306(10):1069-1070. doi: 10.1001/jama.2011.1238


Kulcsszavak

FDA, gyógyszergyár, mellékhatás, gyógyszer

Kapcsolódó anyagok

Éberség a gyógyszer - biztonság érdekében: a SCOPE projekt - Beszélgetés Mick Foyjal, a brit gyógyszerügyi hatóság (MHRA) farmakovigilancia-munkacsoportjának vezetőjével

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Bioszimiláris gyógyszerek

Az immunterápia mellékhatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Gyógyszerhiány az USA-ban