TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerhiány az USA-ban


Gyógyszerhiány az USA-ban

| |
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a régóta problémát jelentő gyógyszerellátási helyzet napjainkra csak romlott.

Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerhatóságának (FDA), Kórházszövetségének (AHA) és Gyógyszerészszövetségének jelentése alapján a betegek kevésbé hatékony gyógyszereket kell szedjenek, illetőleg a terápiát késve tudják csak alkalmazni a gyógyszerhiányok miatt. A fennálló helyzet miatt a Kongresszus beavatkozására van szükség, hogy törvényesen felhatalmazza az FDA-t, hogy egy bizonyos gyógyszer hiányát eredményező helyzetben a gyógyszergyártókat időben tett bejelentésre kötelezhesse.
A növekvő gyógyszerhiány a betegeket arra kényszeríti, hogy vagy kevésbé hatékony gyógyszereket szedjenek, vagy a terápiájukat késéssel alkalmazzák.

Jelenleg, bár az FDA szorgalmazná, a gyógyszergyártóknak nem kell belejelenteni az FDA-nál az esetleges várható gyógyszerhiányokat. Azok a gyártók, akik egy bizonyos terápiás területen az egyedüli elérhető gyógyszert gyártják, a várható gyártáskieséséről kötelesek tájékoztatni az FDA-t, azonban mulasztás esetén nincs büntetés.

A gyógyszeripari kereskedelmi társulás az Amerikai Gyógyszerkutató és Gyógyszergyártó Társaság vélekedése szerint a következő faktorok hozhatók összefüggésbe a gyógyszerellátási zavarokkal: természeti katasztrófák; klinikai gyakorlat módosulásai; nagykereskedői gyakorlat és gyógyszertári készlet változásai; a gyógyszergyártáshoz szükséges alapanyagok ellátási problémái; az FDA által kiírt ellátási előírások betartása; és a gyártók bizonyos gyógyszerek gyártását beszüntető egyéni döntései. Az FDA adatai szerint az elmúlt hat év során a gyógyszerhiányok megháromszorozódtak – számuk a 2005. évi 61-ről 2010-re 178-ra nőtt, és ezekbe a számokba nem tartoznak bele az oltóanyagok, immunglobulinok és más biológiai termékek.

A hiányok az egészségügyi ellátórendszert is befolyásolják. Az AHA július 12-n közzétett, 820 kórházat érintő felmérése szerint 2011. június 22-ig majdnem az összes (99,5%) kórház számolt be gyógyszerhiányról az elmúlt fél év során, és 44%-nál a hiány 21 vagy több gyógyszert érintett (http://tinyurl.com/5rb4xdd).

Roslyne Schulman az egészségügyi adminisztráció és üzleti tudományok doktora és az AHA stratégiai igazgatója szerint a felmérést anekdotikus bizonyítékokkal alátámasztott gondok indítványozták. „ Tagjaink folyamatosan aggodalmukat fejezik ki a betegek gyógyszerhez jutási és gyógyszerválasztási lehetőségeit illetően; kórházak számolnak be arról, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást esetleges gyógyszerhiányról vagy gyógyszermegszűnésről.”- mondja Schulman. „ Ezért megpróbáltuk felmérni, ezeknek a gyógyszerhiányoknak milyen hatása lehet, és azt találtuk, hogy a helyzet csak rosszabbodik.”

Az AHA-felmérés azt is kihozta, hogy a hat hónapos felmérési időszak alatt a kórházak 62%-ában a gyógyszerhiány miatt nem tudták a kezeléseket időben elkezdeni, és 53%-uk nem tudta a betegeket a javasolt gyógyszerekkel ellátni. Ráadásul a betegek 58%-a kevésbé hatékony terápiát kapott, és 32%-uk tapasztalt nem kívánatos mellékhatást a hiány miatt. A gyógyszerhiányok által leginkább érintett területek voltak: az anesztézia és sebészet (kórházak 95%-a tapasztalt hiányt), sürgősségi ellátás (kórházak 91%-a), kardiológia (90%), gasztroenterológia és táplálás (89%) és fájdalomcsillapítás (88%).

A másik, az Amerikai Gyógyszerész Szövetség július 11-én kiadott, hiányokkal kapcsolatos felmérése szerint a megkérdezett 353 amerikai kórházi gyógyszertárvezető több mint 90%-a egyetértett abban, hogy a 2009-es évhez képes 2010-re megemelkedett terhekért és költségekért a gyógyszerhiányok felelősek (Kaakeh R és tsai Am J Health-Syst Pharm. 2011;68:e13-e21). A hiányokkal kapcsolatos, munkaerőt érintő költségek hozzávetőlegesen évi 216 millió amerikai dollárra rúgtak. A szövetség által 2010-ben dokumentált specifikus gyógyszerhiányokat illetően a felmérés azt találta, hogy a megkérdezett kórházi gyógyszertárak 80%-ában a hiány miatt leginkább érintett készítmények az izomrelaxáns szukcinil-kolin injekciók, a koncentrált dextróz és az epinefrin voltak.

Aaron S. Kesselheim, az orvosi tudományok, jogtudományok és közegészségügyi tudományok doktora, a bostoni Harvard Orvosegyetem adjunktusa úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer „nem biztosítja a gyógyszerellátást, azt a szabad piac döntéseire bízza, így engedve meg, hogy bizonyos gyártók különféle okok miatt beszüntessék egyes gyógyszerek gyártását.” Hozzátette, hogy „egy lehetőségként a gyógyszerhiány hatásainak kiküszöbölésére tartalékraktárakat kellene az ország különböző pontjain felállítani, hogy amíg a normál ellátás vissza nem áll, addig a kórházak onnan hívhassanak le készleteket.”

A Kongresszus több tagjának javaslata szerint az FDA-nek nagyobb hatáskört kellene adni az ellátási rendszer felügyeletére a gyógyszerhiányok megelőzésére. A februárban a Szenátus (S296) elé terjesztett, kétpárti törvényjavaslatban, az életmentő gyógyszerek hozzáféréséről szóló törvényben a hatóságot felhatalmaznák, hogy a gyógyszergyártókat időben történő tájékoztatásra kötelezhessék, amennyiben olyan körülmény merül fel, ami hiányt eredményezhet. Az időben beérkező információ alapján az FDA össze tudná hangolni a folyamatokat, hogy a betegeket érintő hiányokat megelőzze, nyilatkozták a szabályozást ösztönzők.

Pásztor Viktória
eLitMed.hu
Forrás: JAMA. 2011;306(10):1069-1070. doi: 10.1001/jama.2011.1238


Kulcsszavak

FDA, gyógyszergyár, mellékhatás, gyógyszer

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszeres kezelés aktuális szempontjai alsó végtagi obliteratív verőérbetegségben endovascularis intervenció után

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

A CONADPER-HU program eredményei: vérnyomáscsökkentés, célvérnyomás-elérés, a célvérnyomást befolyásoló tényezők, a gyógyszeres kezelés jellemzői

Beteg-orvos együttműködés - gyógyszer adherenciaperzisztencia a CONADPER-HU vizsgálatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Gyógyszerhiány az USA-ban