hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerhiány az USA-ban


Gyógyszerhiány az USA-ban

| |
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a régóta problémát jelentő gyógyszerellátási helyzet napjainkra csak romlott.

Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerhatóságának (FDA), Kórházszövetségének (AHA) és Gyógyszerészszövetségének jelentése alapján a betegek kevésbé hatékony gyógyszereket kell szedjenek, illetőleg a terápiát késve tudják csak alkalmazni a gyógyszerhiányok miatt. A fennálló helyzet miatt a Kongresszus beavatkozására van szükség, hogy törvényesen felhatalmazza az FDA-t, hogy egy bizonyos gyógyszer hiányát eredményező helyzetben a gyógyszergyártókat időben tett bejelentésre kötelezhesse.
A növekvő gyógyszerhiány a betegeket arra kényszeríti, hogy vagy kevésbé hatékony gyógyszereket szedjenek, vagy a terápiájukat késéssel alkalmazzák.

Jelenleg, bár az FDA szorgalmazná, a gyógyszergyártóknak nem kell belejelenteni az FDA-nál az esetleges várható gyógyszerhiányokat. Azok a gyártók, akik egy bizonyos terápiás területen az egyedüli elérhető gyógyszert gyártják, a várható gyártáskieséséről kötelesek tájékoztatni az FDA-t, azonban mulasztás esetén nincs büntetés.

A gyógyszeripari kereskedelmi társulás az Amerikai Gyógyszerkutató és Gyógyszergyártó Társaság vélekedése szerint a következő faktorok hozhatók összefüggésbe a gyógyszerellátási zavarokkal: természeti katasztrófák; klinikai gyakorlat módosulásai; nagykereskedői gyakorlat és gyógyszertári készlet változásai; a gyógyszergyártáshoz szükséges alapanyagok ellátási problémái; az FDA által kiírt ellátási előírások betartása; és a gyártók bizonyos gyógyszerek gyártását beszüntető egyéni döntései. Az FDA adatai szerint az elmúlt hat év során a gyógyszerhiányok megháromszorozódtak – számuk a 2005. évi 61-ről 2010-re 178-ra nőtt, és ezekbe a számokba nem tartoznak bele az oltóanyagok, immunglobulinok és más biológiai termékek.

A hiányok az egészségügyi ellátórendszert is befolyásolják. Az AHA július 12-n közzétett, 820 kórházat érintő felmérése szerint 2011. június 22-ig majdnem az összes (99,5%) kórház számolt be gyógyszerhiányról az elmúlt fél év során, és 44%-nál a hiány 21 vagy több gyógyszert érintett (http://tinyurl.com/5rb4xdd).

Roslyne Schulman az egészségügyi adminisztráció és üzleti tudományok doktora és az AHA stratégiai igazgatója szerint a felmérést anekdotikus bizonyítékokkal alátámasztott gondok indítványozták. „ Tagjaink folyamatosan aggodalmukat fejezik ki a betegek gyógyszerhez jutási és gyógyszerválasztási lehetőségeit illetően; kórházak számolnak be arról, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást esetleges gyógyszerhiányról vagy gyógyszermegszűnésről.”- mondja Schulman. „ Ezért megpróbáltuk felmérni, ezeknek a gyógyszerhiányoknak milyen hatása lehet, és azt találtuk, hogy a helyzet csak rosszabbodik.”

Az AHA-felmérés azt is kihozta, hogy a hat hónapos felmérési időszak alatt a kórházak 62%-ában a gyógyszerhiány miatt nem tudták a kezeléseket időben elkezdeni, és 53%-uk nem tudta a betegeket a javasolt gyógyszerekkel ellátni. Ráadásul a betegek 58%-a kevésbé hatékony terápiát kapott, és 32%-uk tapasztalt nem kívánatos mellékhatást a hiány miatt. A gyógyszerhiányok által leginkább érintett területek voltak: az anesztézia és sebészet (kórházak 95%-a tapasztalt hiányt), sürgősségi ellátás (kórházak 91%-a), kardiológia (90%), gasztroenterológia és táplálás (89%) és fájdalomcsillapítás (88%).

A másik, az Amerikai Gyógyszerész Szövetség július 11-én kiadott, hiányokkal kapcsolatos felmérése szerint a megkérdezett 353 amerikai kórházi gyógyszertárvezető több mint 90%-a egyetértett abban, hogy a 2009-es évhez képes 2010-re megemelkedett terhekért és költségekért a gyógyszerhiányok felelősek (Kaakeh R és tsai Am J Health-Syst Pharm. 2011;68:e13-e21). A hiányokkal kapcsolatos, munkaerőt érintő költségek hozzávetőlegesen évi 216 millió amerikai dollárra rúgtak. A szövetség által 2010-ben dokumentált specifikus gyógyszerhiányokat illetően a felmérés azt találta, hogy a megkérdezett kórházi gyógyszertárak 80%-ában a hiány miatt leginkább érintett készítmények az izomrelaxáns szukcinil-kolin injekciók, a koncentrált dextróz és az epinefrin voltak.

Aaron S. Kesselheim, az orvosi tudományok, jogtudományok és közegészségügyi tudományok doktora, a bostoni Harvard Orvosegyetem adjunktusa úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer „nem biztosítja a gyógyszerellátást, azt a szabad piac döntéseire bízza, így engedve meg, hogy bizonyos gyártók különféle okok miatt beszüntessék egyes gyógyszerek gyártását.” Hozzátette, hogy „egy lehetőségként a gyógyszerhiány hatásainak kiküszöbölésére tartalékraktárakat kellene az ország különböző pontjain felállítani, hogy amíg a normál ellátás vissza nem áll, addig a kórházak onnan hívhassanak le készleteket.”

A Kongresszus több tagjának javaslata szerint az FDA-nek nagyobb hatáskört kellene adni az ellátási rendszer felügyeletére a gyógyszerhiányok megelőzésére. A februárban a Szenátus (S296) elé terjesztett, kétpárti törvényjavaslatban, az életmentő gyógyszerek hozzáféréséről szóló törvényben a hatóságot felhatalmaznák, hogy a gyógyszergyártókat időben történő tájékoztatásra kötelezhessék, amennyiben olyan körülmény merül fel, ami hiányt eredményezhet. Az időben beérkező információ alapján az FDA össze tudná hangolni a folyamatokat, hogy a betegeket érintő hiányokat megelőzze, nyilatkozták a szabályozást ösztönzők.

Pásztor Viktória
eLitMed.hu
Forrás: JAMA. 2011;306(10):1069-1070. doi: 10.1001/jama.2011.1238


Kulcsszavak

FDA, gyógyszergyár, mellékhatás, gyógyszer

Kapcsolódó anyagok

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

A fizikai aktivitás szerepe az onkológiában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A testedzésen alapuló rehabilitációs terápia alkalmazása pulmonális hypertoniában

A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a testedzésen alapuló rehabilitáció alkalmazásával komoly terápiás súllyal bíró javulást lehet előidézni a pulmonalis hypertoniában szenvedő betegek fizikális állapotában

Tovább


A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.

Tovább


Az apoptózisgátlás gátlása – fókuszban az MCL1

Az apoptózis szabályozásáért az úgynevezett Bcl-2 gén-, illetve proteincsalád tagjai a felelősek (Bcl-2: B-cell lymphoma 2), amelyek közül egyesek serkentik a sejthalált (pl. BAX, BAK), míg mások (pl. Bcl-X, Bcl-2, MCL1) gátolják.

Tovább


A perindopril/indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval szerzett gyakorlati tapasztalataink -- Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1)

A rendelkezésre álló számos gyógyszeres terápiás lehetőség ellenére az optimális vérnyomáskontroll aránya mindössze 20-40%-ra tehető Európa-szerte. Ennek hátterében jelentős szerepe van az igen kedvezőtlen adherenciát eredményező többszörös szabad kombinációknak is. Habár a közel két évtizede megjelenő, és azóta folyamatosan egyre inkább teret hódító fix dózisú kettős kombinációk előnyösen alkalmazhatóak, a betegek jelentős részénél (>30%) azonban legalább három különféle támadáspontú gyógyszer adására van szükség az optimális vérnyomáskontrollhoz. Ennek megfelelően racionális igény mutatkozott a hármas fix kombinációk iránt. A Magyarországon tavaly óta elérhető, ACE-gátló perindoprilt, tiazidszerű diuretikum indapamidot és kalciumcsatorna-blokkoló amlodipint tartalmazó fix kombinációval szerzett tapasztalataink (ABPM-vizsgálatokkal igazolva) azt mutatják, hogy a kardiológiai társbetegséggel rendelkező hypertoniás betegek körében való rutinszerű alkalmazással jelentősen javítható a betegek terápiás fegyelme, illetve ezen keresztül a hosszú távú vérnyomáskontroll.

Tovább


Gyógyszerhiány az USA-ban