hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fukushima-i munkások biztonsága


Fukushima-i munkások biztonsága

| |
 

2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés, az ezt követő cunami számos várost lerombolt Japán északkeleti részén, és tönkretette a fukushimai atomerőmű vészgenerátorait. A katasztrófa óta munkások százai próbálják eltávolítani a radioaktív folyadékot és újraindítani az erőmű hűtőberendezését. Március 15-én a Japán Kormány 100 mSv-ről 250 mSv-re emelte a nukleáris erőműben dolgozó munkásokat érhető évi sugármennyiséget. Az intézkedés hátterében az állt, hogy a katasztrófaelhárítók legálisan dolgozhassanak.

A sugárzás elsősorban a gyorsan osztódó sejtekből álló szöveteket támadja meg, úgy mint a hemopoietikus sejteket vagy a bélhámsejteket. Klinikailag jelentős hemopoietikus szindróma alakulhat ki, ha az egész testet 2 Gy, vagy nagyobb sugárzás éri. Ha a hemopoietikus sejteket nem pusztulnak el teljesen, akkor a felépülés a hemopoietikus növekedési hormonok függvénye. Ha a sugárzás 5 Gy feletti az őssejtkezelés alapvetősen fontos. Az allogén őssejttranszplantációnak számos hátráltatója van: rövid a donorkeresésre fordítható idő, a graft-versus host disease (GVHD), az immunszuppresszió szükségessége.

Japán orvosok indítványozták, hogy a fukushimai munkásoktól nyerjenek perifériás őssejteket. Az autogén eljárásnak számos előnye lehet: elkerülhető a GVHD, nincs szükség immunszupresszióra, gyorsabb a felépülés, a rövid és hosszú távú biztonságosság is jobb, illetve felhasználható a késői leukémia gyógyítására is. Az autológ őssejtátültetés azonban nem segít a gyomor-bélrendszer, bőr vagy tüdősérülések esetén. Az őssejt mobilizációt elősegítő készítmények, illetve az aferezis is vezethet mellékhatásokhoz.

Nem elhanyagolható a beavatkozás költsége sem. Március 29-én a Japán Hemopoietikus Sejt Transzplantációs Társaság felállított 107 transzplantációs csapatot abból a célból, hogy munkásoktól őssejteket gyűjtsenek. Az Európai Vér és Csontvelő Transzplantációs csoport kijelentette, hogy 50 kórház nyújt segítséget szükség esetén. A katasztrófa elhárító munkásoktól való autológ perifériás őssejtgyűjtés egyre sürgősebbé vált. A Toranomon Kórház Tokióban készen áll, hogy kérés esetén autológ perifériás őssejteket gyűjtsön a munkásoktól.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Safety of workers at the Fukushima



Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Fukushima-i munkások biztonsága