hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fukushima-i munkások biztonsága


Fukushima-i munkások biztonsága

| |
 

2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés, az ezt követő cunami számos várost lerombolt Japán északkeleti részén, és tönkretette a fukushimai atomerőmű vészgenerátorait. A katasztrófa óta munkások százai próbálják eltávolítani a radioaktív folyadékot és újraindítani az erőmű hűtőberendezését. Március 15-én a Japán Kormány 100 mSv-ről 250 mSv-re emelte a nukleáris erőműben dolgozó munkásokat érhető évi sugármennyiséget. Az intézkedés hátterében az állt, hogy a katasztrófaelhárítók legálisan dolgozhassanak.

A sugárzás elsősorban a gyorsan osztódó sejtekből álló szöveteket támadja meg, úgy mint a hemopoietikus sejteket vagy a bélhámsejteket. Klinikailag jelentős hemopoietikus szindróma alakulhat ki, ha az egész testet 2 Gy, vagy nagyobb sugárzás éri. Ha a hemopoietikus sejteket nem pusztulnak el teljesen, akkor a felépülés a hemopoietikus növekedési hormonok függvénye. Ha a sugárzás 5 Gy feletti az őssejtkezelés alapvetősen fontos. Az allogén őssejttranszplantációnak számos hátráltatója van: rövid a donorkeresésre fordítható idő, a graft-versus host disease (GVHD), az immunszuppresszió szükségessége.

Japán orvosok indítványozták, hogy a fukushimai munkásoktól nyerjenek perifériás őssejteket. Az autogén eljárásnak számos előnye lehet: elkerülhető a GVHD, nincs szükség immunszupresszióra, gyorsabb a felépülés, a rövid és hosszú távú biztonságosság is jobb, illetve felhasználható a késői leukémia gyógyítására is. Az autológ őssejtátültetés azonban nem segít a gyomor-bélrendszer, bőr vagy tüdősérülések esetén. Az őssejt mobilizációt elősegítő készítmények, illetve az aferezis is vezethet mellékhatásokhoz.

Nem elhanyagolható a beavatkozás költsége sem. Március 29-én a Japán Hemopoietikus Sejt Transzplantációs Társaság felállított 107 transzplantációs csapatot abból a célból, hogy munkásoktól őssejteket gyűjtsenek. Az Európai Vér és Csontvelő Transzplantációs csoport kijelentette, hogy 50 kórház nyújt segítséget szükség esetén. A katasztrófa elhárító munkásoktól való autológ perifériás őssejtgyűjtés egyre sürgősebbé vált. A Toranomon Kórház Tokióban készen áll, hogy kérés esetén autológ perifériás őssejteket gyűjtsön a munkásoktól.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Safety of workers at the Fukushima



Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Fukushima-i munkások biztonsága