hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fiatalító plasztika


Fiatalító plasztika

| | |
 

A betegek fiatalabbnak néznek ki a kozmetikai műtétek után.
Az értékelők szerint a kozmetikai műtéten átesett páciensek fiatalabbnak néznek ki, de nem lesznek feltétlenül vonzóbbak.

Az emberek azért végeztetnek kozmetikai műtétet az arcukon, hogy fiatalabbnak és vonzóbbnak nézzenek ki. Eddig nem sok adat állt rendelkezésünkre arról, mennyire sikerült ezt elérni. A szerzők mérni kívánták az érzékelhető fiatalodást és a vonzóbb küllemet esztétikai célú arcműtét után. Az értékelést végzők 49 személy fényképét értékelték a műtét előtt és után vak körülmények között, azaz nem tudták, melyik kép mikor készült. A műtéteket egyetlen centrumban végezték.

Minden betegről négy képet néztek meg, köztük a műtét előtti és utáni felvételeket frontális és jobb oldali nézetből. Az értékelést 50 személy végezte. Mindegyik képet tízpontos skálán értékeltek a vonzó küllem szempontjából (1 pont a legkevésbé vonzó, 10 pont a legvonzóbb), és megbecsülték a képen látható személy életkorát is. Átlagosan a műtét után készült képeket 3,1 évvel fiatalabbnak becsülték a betegeket, ez a különbség szignifikáns. A vonzó küllemre adott pontszám azonban nem különbözött szignifikánsan a műtét előtt és után készült képek értékelésekor.

Ennek a kis, kreatív vizsgálatnak az eredményei szerint a kozmetikai beavatkozásokkal néhány évvel fiatalabbnak nézhetünk ki, de nem leszünk vonzóbbak. Ez az információ hasznos lehet akkor, ha a műtét előtt a páciens tanácsot kér tőlünk, hogyan fog utána kinézni. A tanácsadásnak beteg- és beavatkozás-specifikusnak kell lenni.
Forrás: Zimm AJ et al. JAMA Facial Plast Surg 2013 Aug 1.

Szemlézte:
dr. Lipták Judit
eLitMed.hu
2013. december 17.




Kulcsszavak

plasztikai műtét

Kapcsolódó anyagok

Fiatalító plasztika

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Fiatalító plasztika