hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Eltérő sótartalommal árulják a gyorsételeket


Eltérő sótartalommal árulják a gyorsételeket

| | |
 

Jelentősen változhat az egyes ételféleségek sótartalma, de különbség van a szerint is, hogy melyik országban adják el ugyanazt az ételt. Nincs technikai oka annak, hogy sok sót adnak bizonyos ételekhez, ezért jelentősen csökkenthető lehet a gyorsételek sótartalma.

A magas vérnyomás és szövődményei a nyugati országokban összefüggésben állnak a nagy sófogyasztással. A sóbevitel körülbelül háromnegyede származik feldolgozott élelmiszerekből, főleg gyorsételekből.

A kanadai szerzők áttekintették a nagyobb gyorséttermi láncok (Burger King, Kentucky Fried Chicken, McDonald’s, Pizza Hut, Subway) által foglalmazott ételeket Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban 2010. áprilisában.

A McDonalds Chicken McNuggets nevű terméke az Amerikai Egyesült Államokban két és félszer annyi sót tartalmazott, mint a brit változata. A csirkéből készült termékek az Amerikai Egyesült Államokban mindig több sót tartalmaztak, mint Nagy-Britanniában.
A reggelire szánt gyorsételek is sósabbak voltak az Amerikai Egyesült Államokban, mint Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon.

Az ételadagok, főleg a pizzák sótartalma nagyon változatos volt. Ez azt mutatja, hogy nem standard recept szerint teszik bele a szakácsok az ételbe a sót.

A szerzők véleménye szerint a Food Standards Agency és az élelmiszeripar közös erőfeszítésének az eredménye, hogy Nagy-Britanniában már kevesebb sót tartalmaznak a gyorsételek.

BMJ 2012;344:e2769
Szemlézte: dr. Lipták Judit
eLitMed.hu

Kulcsszavak

só, gyorsételek, hypertonia

Kapcsolódó anyagok

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Izolált szisztolés hypertonia III. - Terápia idős és nagyon idős korban

Az időskori izolált szisztolés hypertonia gyakorisága a magyar hypertoniás populációban

Izolált szisztolés hypertonia idős és nagyon idős betegekben II.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Eltérő sótartalommal árulják a gyorsételeket