hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

| |
 

A vizsgálat során - melynek célja annak tisztázása volt, hogy az egy orvos/egy nővér modell elégséges és biztonságos-e a szedációban végzett ortopédiai beavatkozásokhoz - 435 beteg adatait elemezték, akik egy 18 hónapos periódus során három különböző területi kórház sürgősségi osztályán estek át repozíciós műtéten alkartörés, illetve elmozdult csipőtáji-, váll-, vagy könyöktörés miatt.

A beavatkozásokat a jelenlévő orvos végezte, míg a szedációhoz szükséges gyógyszereket az ennek végzésében jártas, szakképesítéssel rendelkező nővérek adták. A szedációhoz propofolt 303, etomidatot 67, ketamint 57, methohexitalt 17, illetve midazolamot 13 esetben használtak (egyes betegeknél két beavatkozásra volt szükség).

Az alábbi, előzetesen szövődményként definiált eseményeket (légút fenntartásához szükséges manőverek, antidótumok vagy antiarrythmiás gyógyszerek adása, illetve mellkas kompresszió) 12 esetben észleltek (2.8%).

Légúti illetve légzési komplikációk közül apnoe egy esetben, míg légzési elégtelenség 8 esetben fordult elő, melyek rövid ballonos maszkos lélegeztetés hatására rendeződtek.
Két betegnél alakult ki kezelést igénylő vérnyomásesés, az egyik esetben intravénás folyadék adására a másik esetben intravénás flumazenil hatására rendeződtek a vérnyomás értékek.

Endotrachealis intubációra egyetlen esetben sem volt szükség, és egyik fent részletezett komplikáció sem tett szükségessé hosszabb megfigyelési időt vagy kórházi tartózkodást.

Megjegyzés: A CMS (Centers for Medicare and Medical Services) és ASA (American Society of Anesthesiolgy) eredeti ajánlása eddig két orvos jelenlétét javasolta ezen esetekben, ahol az egyik orvos végzi a beavatkozást a másik pedig a szedációért felelős.
Az ilyen és hasonló vizsgálatok alapján, a CMS és az ASA támogatja ennek az ajánlásnak a megváltoztatását mely szerint egy orvos/egy nővér jelenléte is megfelelően biztonságos lehet. Remélhetőleg az ASA követi majd ezt a gyakorlatot.

Eredeti közlemény: Vinson DR and Hoehn C. Sedation-assisted orthopedic reduction in emergency medicine: The safety and success of a one physician/one nurse model. West J Emerg Med 2013 Feb; 14:47.

eLitMed.hu
2013.03.28

Kulcsszavak

szedáció, ortopédiai beavatkozás, műtéti stáb

Kapcsolódó anyagok

A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága