hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

| |
 

A vizsgálat során - melynek célja annak tisztázása volt, hogy az egy orvos/egy nővér modell elégséges és biztonságos-e a szedációban végzett ortopédiai beavatkozásokhoz - 435 beteg adatait elemezték, akik egy 18 hónapos periódus során három különböző területi kórház sürgősségi osztályán estek át repozíciós műtéten alkartörés, illetve elmozdult csipőtáji-, váll-, vagy könyöktörés miatt.

A beavatkozásokat a jelenlévő orvos végezte, míg a szedációhoz szükséges gyógyszereket az ennek végzésében jártas, szakképesítéssel rendelkező nővérek adták. A szedációhoz propofolt 303, etomidatot 67, ketamint 57, methohexitalt 17, illetve midazolamot 13 esetben használtak (egyes betegeknél két beavatkozásra volt szükség).

Az alábbi, előzetesen szövődményként definiált eseményeket (légút fenntartásához szükséges manőverek, antidótumok vagy antiarrythmiás gyógyszerek adása, illetve mellkas kompresszió) 12 esetben észleltek (2.8%).

Légúti illetve légzési komplikációk közül apnoe egy esetben, míg légzési elégtelenség 8 esetben fordult elő, melyek rövid ballonos maszkos lélegeztetés hatására rendeződtek.
Két betegnél alakult ki kezelést igénylő vérnyomásesés, az egyik esetben intravénás folyadék adására a másik esetben intravénás flumazenil hatására rendeződtek a vérnyomás értékek.

Endotrachealis intubációra egyetlen esetben sem volt szükség, és egyik fent részletezett komplikáció sem tett szükségessé hosszabb megfigyelési időt vagy kórházi tartózkodást.

Megjegyzés: A CMS (Centers for Medicare and Medical Services) és ASA (American Society of Anesthesiolgy) eredeti ajánlása eddig két orvos jelenlétét javasolta ezen esetekben, ahol az egyik orvos végzi a beavatkozást a másik pedig a szedációért felelős.
Az ilyen és hasonló vizsgálatok alapján, a CMS és az ASA támogatja ennek az ajánlásnak a megváltoztatását mely szerint egy orvos/egy nővér jelenléte is megfelelően biztonságos lehet. Remélhetőleg az ASA követi majd ezt a gyakorlatot.

Eredeti közlemény: Vinson DR and Hoehn C. Sedation-assisted orthopedic reduction in emergency medicine: The safety and success of a one physician/one nurse model. West J Emerg Med 2013 Feb; 14:47.

eLitMed.hu
2013.03.28

Kulcsszavak

szedáció, ortopédiai beavatkozás, műtéti stáb

Kapcsolódó anyagok

A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága