hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megmenteni kétezer ember életét


Megmenteni kétezer ember életét

| |
 



– Milyen betegségterhet jelentenek a fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek, s ehhez képest Magyarországon melyek a nemzeti sajátosságok?

– Magyarország a népesség egészségügyi mutatói tekintetében, a születéskor várható életkor európai összehasonlításában közismerten a sereghajtók közt foglal helyet. A gasztroenterológiai betegségek közül Magyarországon elsősorban az alkoholos májbetegségek, főként az alkoholos májcirrhosis gyakorisága jelent az ellátórendszer, és közvetve a társadalom számára, európai összehasonlításban is jelentős terhet. Az emésztőszervi, mindenekelőtt a colorectalis daganatok előfordulása hasonló gyakoriságú, mint a fejlett államokban (ez a második leggyakoribb daganatos halálozási ok), de a későbbi felismerés miatt nálunk lényegesen rosszabbak a betegek életkilátásai az európai átlaghoz képest.

- Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete és véleménye szerint hol vannak e rendszerben a feszültségek?

- A gasztroenterológiai ellátóhelyek és szakorvosok, valamint szakasszisztensek száma Magyarországon megfelelőnek mondható, bár az elmúlt néhány évben a szakemberek külföldi munkavállalása helyenként észrevehetően rontott a helyzeten. Az átszervezések és a finanszírozási feltételek alakulása miatt mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásban megnőtt a betegelőjegyzések időtartama. Feszültség forrása az is, hogy az orvosi tekintély és ezzel együtt az orvosba vetett bizalom csökkent, az alternatív gyógymódok túl nagy szerephez jutottak. Esetenként feszültséget okoz az is, ha a betegcentrikus orvosi tevékenység finanszírozási korlátokba ütközik. Ami a gasztroenterológiai diagnosztika lehetőségeit illeti, még nem megfelelő az újabb, speciális gasztroenterológiai diagnosztikus módszerek - endoszkópos ultrasonographia (EUS), EUS-vezérelt célzott biopszia, kapszula-endoszkópia, ballon-enteroscopia - hozzáférhetősége. Égető szükség lenne ezen kívül a colorectalis szűrés szervezett formában történő bevezetésére, hiszen a számítások szerint ezáltal 5-7 év alatt 70%-os részvételi arány mellett is 1500-2000 ember élete lenne megmenthető.
Pozitív példaként említhető a krónikus vírushepatitisek és az azok talaján kialakuló májcirrhosis relatíve alacsony incidenciája, ami egyrészt az egyszer-használatos tű- és fecskendő idejekorán történt bevezetésének, másrészt annak köszönhető, hogy a korszerű kezelési módszerek e betegcsoport számára kiemelt támogatással hozzáférhetők.

– Mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak?

– Fontosnak tartom az orvosi hivatás presztízse, az orvosba vetett bizalom helyreállítását és megerősítését, a betegcentrikus orvosi tevékenység feltételeinek biztosítását, és az orvos számára megfelelő bérezést, hogy megszerzett tudását itthon kamatoztassa.

– E területen milyen új tudományos ígéretek, kutatási irányok, gyógyszerek vannak?

– Új tudományos ígéretek elsősorban a genetika területén találhatók. Példaként említhető, hogy bizonyos génvariánsok esetén előre jósolható a várható terápiás válasz pl. a krónikus vírushepatitis kezelésére. A gasztroenterológiai gyógyszerek vonatkozásában az elmúlt években nem születtek átütő újdonságok, a krónikus vírushepatitisek kezelésében az újabb nukleozid-analógok és a proteázgátlók, valamint a Crohn-betegség és colitis ulcerosa kezelésében a biológiai terápia előtérbe kerülése tekinthető az elmúlt évek legfontosabb fejlődésének.

elitmed


Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


Megmenteni kétezer ember életét