hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Chondroprotekció a gyakorlatban


Chondroprotekció a gyakorlatban

| | |
 

Az arthrosis az egész civilizált világban népbetegségnek számít. Okai összetettek, a veleszületett deformitások mellett az ülő életmód, a kevés mozgás és a túlsúly jelentik a fő kockázati tényezőket. Az életmód megváltoztatása, a testsúly csökkentése, a deformitások minél korábbi felismerése és korrekciója kiemelkedő szerepet játszik az arthrosis megelőzésében.
A kialakult arthrosis fájdalmat okoz, a betegek emiatt tartózkodnak a mozgástól, tovább súlyosbítva ezzel az állapotukat. Fájdalomcsillapítókkal tudják csak biztosítani a mindenképpen szükséges mindennapi tevékenységek elvégzését. A nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) enyhítik a fájdalmat és az ízület körüli gyulladást, de a porcszövet degradációját nem állítják meg, sőt arra utalnak a megfigyelések, hogy akár elő is segíthetik azt. Az NSAID-ek tartós alkalmazása emellett veszélyt jelent, gastrointestinalis mellékhatásokkal és a cardiovascularis kockázat növekedésével kell számolni.




▲ hirdetés




Célszerű lenne tehát olyan szert találni, amellyel veszélyeztetett esetekben megelőzhető lehet a porc károsodása, illetve lehetővé válna a károsodott porc helyreállítása. Ilyen készítménnyel javulhat a betegek teljesítőképessége, életminősége, csökkenhet a fájdalomcsillapítók iránti igény és a gyógyszerfogyasztás.
A glükózamint több kettős vak, placebokontrollos, hosszú távú vizsgálatban is kedvező hatásúnak találták, jelentősen csökkentette a térdarthrosisban szenvedő betegek fájdalmát, az ízület merevségét, javította a fizikai teljesítményt. A tünetenyhítő hatáson túl azonban szövettenyészetekben, állatkísérletekben és véletlen besorolásos humán vizsgálatokban igazolták, hogy a glükózamin pozitívan hat a porc anyagcseréjére. A porcvédő hatás abban nyilvánul meg, hogy a glükózamin modulálja az arthosisos beteg ízületi porcállományában a terhelésre adott válaszreakciót, csökkentve a további destrukciót. Az anabolizmus-katabolizmus egyensúlyának megváltoztatásával a porc destrukciója ellen hat. A károsodott ízület folyadékának viszkozitása kedvezőbbé válik. Ez a fájdalom enyhítésén és a funkció javításán túl hozzájárul a porc regenerációjához, tehát a tüneti kezelés mellett oki terápiát is jelent. Az újabb kutatások szerint biztonságos, kevés mellékhatással rendelkezik, ahhoz azonban, hogy valóban megállítsa a kezdeti porcpusztulást hosszú ideig, akár évekig kell adni. A fájdalomcsillapító hatás azonban hamar, általában 2 hetes terápiás dózisú (azaz 1200 mg glükozamin/nap) adás után már jelentkezik,
A chondroitin-szulfát nagy vízfelvevő képességű szulfatált glükóz-amino-glikán, ami folyadékkötő képessége miatt, vizsgálati eredmények szerint enyhítheti az arhtrosisos panaszokat, lassíthatja a destruálódó ízületben a porcállomány vesztését.
Az arthrosis, mint sok más betegség, olcsóbban és hatékonyabban előzhető meg, mint kezelhető. A normális testsúly megőrzése és a testmozgás a legfontosabb a megelőzésben, de már kialakult arthrosis esetén is sokat segíthet az egészséges életmód és a normális testsúly visszaszerzése.
A terápia első lépését jelenti az acetaminophen fájdalomcsillapító és a porcvédő szerek szedése. A glükózamin-szulfát és a chondroitin-szulfát adható porcvédőként enyhe arthrosisban szenvedő betegeknek, de súlyosabb állapotban is segítheti a terápiát, amikor már NSAID-ekre szorul a beteg. Ilyenkor csökkenti a gyógyszerigényt, és ezzel a mellékhatások előfordulását.
A legsúlyosabb esetekben opiát fájdalomcsillapítókra, majd műtétre lehet szükség. A jeleket időben felismerve és megfelelően kezelve a betegeket ez az állapot a legtöbbször elkerülhető.

Dr. S.S. PhD

Kulcsszavak

porcvédelem, arthrosis, glükózamin

Kapcsolódó anyagok

Milyen betegségekre jók a magyar gyógyvizek a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján?

A nem szteroid gyulladáscsökkentők hatása az ízületi porcra

Chondroprotekció a gyakorlatban

A neurolyticus nervus obturatorius blokád szerepe a medencecsontáttét és a degeneratív csípőízületi elváltozás okozta fájdalom kezelésében (angol nyelven)

A csípőarthrosis műtéti kezelésének korszerű szemlélete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Chondroprotekció a gyakorlatban