hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben


Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben

| |
 

Svájci szerzők elhízott, 2-es típusú diabeteses (T2DM) betegek bázisinzulin-igényét tanulmányozták. Vizsgálatukban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.

A vizsgálatba hat 30-as BMI index alatti és 14 elhízott (30-as BMI index feletti) beteget vontak be. Minden egyes beteget mindhárom bázisinzulinnal kezelték. Mindhárom inzulinnal elérték az éjféli és a reggeli célértékeket, és egyik sem volt képes teljesen megelőzni a glükózszint emelkedését hajnali 5 és 8 óra között. Az elhízott betegek esetében azonban a célérték eléréséhez az analóg inzulinokból nagyobb dózisra volt szükség. Ez 30-as BMI index felett különösen jelentős volt.

Már korábban is ismeretes volt, hogy T2DM-ben szenvedő betegek esetében az NPH igényhez képest relatíve magasabb analóginzulin-dózis szükséges azonos célérték mellett. Ami az analóg inzulin alkalmazása mellett szól, az az alkalmazás egyszerűsége, a napi egyszeri injekció és az éjszakai hypoglykaemia előfordulásának csökkenése. Azonban elhízott betegek esetében az NPH alkalmazásával az inzulinigény alacsonyabb, az éjszakai hypoglykaemia előfordulása pedig helyes alkalmazás mellett ritka.

Ha a közelmúltban felmerült összefüggés a rák előfordulása és az inzulindózis között a további kutatások alapján beigazolódni látszik, ez az anyagi megfontolások mellett további érvként szolgálhat az NPH alkalmazása mellett.

A szerkesztő megjegyzése: A szemlézett levél a Diabetologia hasábjain jelent meg. A vizsgálat megbízhatóságát csökkenti a vizsgálatba bevont betegek kis száma. Ez az írás is arra utal, hogy a bázisinzulinok alkalmazása, biztonságossága körül még mindig forró a levegő, és a kérdések lezárásához további vizsgálatok szükségesek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János

Forrás: Diabetologia 2009; 52:2668–2669.




Kulcsszavak

2-es típusú diabetes, inzulin, analóg inzulin, bázisinzulin, elhízás, hypoglykaemia, BMI

Kapcsolódó anyagok

A cukoripar érdekei

Az evési magatartás súlycsökkentő kezelés alatt álló páciensek körében

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

A fejfájás-gyakoriság és típusai metabolikus szindrómában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cukoripar érdekei

Összesen 60 tanulmányt elemzése alapján (28 vizsgálat és 32 áttekintő közlemény) a kutatók azt állapították meg, hogy a független vizsgálatokhoz képest azok a tanulmányok, amelyeket az üdítőital-gyártók finanszíroztak, szignifikánsan nagyobb arányban jutottak arra a következtetésre, hogy nincs összefüggés az üdítőital-fogyasztás, valamint az elhízás és a diabetes között.

Tovább


Az apoptózisgátlás gátlása – fókuszban az MCL1

Az apoptózis szabályozásáért az úgynevezett Bcl-2 gén-, illetve proteincsalád tagjai a felelősek (Bcl-2: B-cell lymphoma 2), amelyek közül egyesek serkentik a sejthalált (pl. BAX, BAK), míg mások (pl. Bcl-X, Bcl-2, MCL1) gátolják.

Tovább


A perindopril/indapamid/amlodipin hármas fix kombinációval szerzett gyakorlati tapasztalataink -- Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1)

A rendelkezésre álló számos gyógyszeres terápiás lehetőség ellenére az optimális vérnyomáskontroll aránya mindössze 20-40%-ra tehető Európa-szerte. Ennek hátterében jelentős szerepe van az igen kedvezőtlen adherenciát eredményező többszörös szabad kombinációknak is. Habár a közel két évtizede megjelenő, és azóta folyamatosan egyre inkább teret hódító fix dózisú kettős kombinációk előnyösen alkalmazhatóak, a betegek jelentős részénél (>30%) azonban legalább három különféle támadáspontú gyógyszer adására van szükség az optimális vérnyomáskontrollhoz. Ennek megfelelően racionális igény mutatkozott a hármas fix kombinációk iránt. A Magyarországon tavaly óta elérhető, ACE-gátló perindoprilt, tiazidszerű diuretikum indapamidot és kalciumcsatorna-blokkoló amlodipint tartalmazó fix kombinációval szerzett tapasztalataink (ABPM-vizsgálatokkal igazolva) azt mutatják, hogy a kardiológiai társbetegséggel rendelkező hypertoniás betegek körében való rutinszerű alkalmazással jelentősen javítható a betegek terápiás fegyelme, illetve ezen keresztül a hosszú távú vérnyomáskontroll.

Tovább


Playback színház az orvosképzésben

A modern orvosképzésben egyre jobban előtérbe kerül a korai klinikai tapasztalat szükségessége. Ebben pedig nagy szerepe van az empátiának, a bizalom kialakításának és a jó kommunikációs készségeknek. A playback színház ezen értékek kialakításában és megosztásában nyújt segítséget.

Tovább


Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben