hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése


Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

| |
 

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma (PCOS). Az inzulinrezisztencia az inzulin csökkent hatását jelenti, azaz ugyanolyan vércukorcsökkentéshez nagyobb mennyiségű inzulin szükséges. Az inzulinrezisztencia diagnózisa ugyanakkor gyakran olyan esetekben is megállapításra kerül, mikor azt nem támasztja alá megfelelő vizsgálati eredmény. Klasszikusan clamp módszerrel mérhető az inzulinrezisztencia, mely bonyolultsága miatt a mindennapos gyakorlatban nem használható.

Leginkább a HOMA-IR (homeostatic model assessment-inzulin rezisztencia) számítás terjedt el az inzulinrezisztencia számszerűsítésére. A képlet szerint az éhomi vc (mmol/l) és inzulinszintet (μU/l) kell összeszorozni és elosztani 22,5-el, így megkapjuk az inzulinrezisztencia értékét. Az így kapott érték minden szerző szerint kóros, ha 4,0 feletti, sok szerző kórosnak tekinti, ha 2,5 feletti, egy-egy szerző rakja 1,8-ra a határértéket. Sajnos Magyarországon jelenleg nincs olyan gyógyszer, mely inzulinrezisztenciára lenne törzskönyvezve, ezért inzulinrezisztencia, vagy PCOS (Polycystás Ovárium Szindróma) diagnózissal az inzulinrezisztencia kezelésére sajnos semmilyen készítmény nem rendelhető szabadon, annak ellenére, hogy ezekben a kórképekben a metformin hasznosságát számos közlemény, konszenzus konferencia megerősítette.

Azonban lehetőség van arra, hogy az OGYI-tól (Országos Gyógyszerészeti Intézet) kérelmezzük az indikáción túli gyógyszerrendelés engedélyezését, a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 6–os számú melléklete alapján. A kérelemhez csatolni kell az orvos és a beteg nyilatkozatát is. Az OGYI eddig 423 alkalommal engedélyezte metformin „off-label” adását. Az OGYI honlapja alapján a kérelmeket 3 héten belül elbírálják. A nyomtatványok kitöltése nem megerőltető, összesen kevesebb, mint 4 oldal. A metformin egy kiváló készítmény, a 2-es típusú cukorbetegség legalapvetőbb gyógyszere.

Bizonyított inzulinrezisztencia esetén, (diabetes fennállása nélkül is) adása számos előnnyel járhat, különösen, ha az inzulinrezisztencia áll például a fogamzóképesség csökkenésének hátterében, azonban kivizsgálatlan meddőség, vagy ha az inzulinrezisztencia nem bizonyítható, hatása akár káros is lehet. A metformin alapvetően biztonságos készítmény, azonban a gasztrointestinalis mellékhatások gyakoriak, néhány esetben túlzott fogyáshoz is vezethet. Találkoztunk már olyan esettel is, amikor amenorrhoea, a BMI (17 kg/m2) kóros csökkenése alakult ki a metformin kezelés mellett olyan betegnél, akinek korábban normál testsúlya (BMI: 21,5 kg/ m2) volt, és nem volt menstruációs zavara. Ennél betegnél az OGTT 120 perces értéke mellett mért magasabb inzulinszint (50 μU/l), (normál éhomi vc és se inzulinszint, azaz normál HOMA-IR értékek ellenére) indikálták a metformint meddőség miatt. A készítmény elhagyása után a beteg testsúlya javult, menstruációs zavara megszűnt.

Sajnálatos módon az inzulinrezisztencia pontos határában még nincs konszenzus, a legelfogadottabb, gyakorlatban is jól használható módszer a HOMA-IR érték, 4 feletti érték esetén a diagnózis nagy biztonsággal felállítható, 2,5 feletti érték esetén valószínűsíthető. Ha a metformin kezeléstől magas HOMA-IR érték mellett előny várható, mely megnyilvánulhat a fogamzóképesség javításában, a testsúly csökkentésében, akár a cukorbetegség kialakulásának késleltetésében, akkor adása a gyógyszerrendelési szabályok betartásával (jelen esetben OGYI engedély) javasolható.

Írta: Dr. Kis János Tibor, Dr. Sipos Evelyn

Az említett nyomtatványok letölthetőek innen: : OGYI, lásd 26-28. nyomtatványt


Kulcsszavak

inzulinrezisztencia, HOMA, metformin

Kapcsolódó anyagok

Fulvesztranttal szerzett tapasztalataink egy súlyosan komorbid emlőrákos betegünknél

Újdonságok a hodgkin-lymphoma ellátásában

Mediastinalis tumorok és kezelésük

Follicularis lymphoma - Útban a személyre szabott és célzott kezelés felé

A gastrointestinalis lymphoma korszerű kezelése

Hozzászólások:

3.,   Kis János Tibor mondta   2015. Szeptember 10., Csütörtök 21:36:27
Rácz Károly – Winkler Gábor – Szendei M. György – Sólyom János – György István – Szilágyi András: A PCOS metforminkezelését áttekintő II. interdiszciplináris konszenzuskonferencia (Budapest, 2009. május 13.), Diabetologia Hungarica, 2009. (17. évf.) 2. sz. 169–176. oldal

Jermendy György – Winkler Gábor: A polycystás ovarium szindróma (PCOS) kezelésével kapcsolatos konszenzus-értekezlet ajánlásai, Diabetologia Hungarica, 2008. (16. évf.) 2. Suppl. 51–52. oldal

" Összegzés
A súlyfelesleggel terhelt PCOS-beteg esetében az életmódi kezelés az elsô lépcsô (24),de egyéb esetben is lényeges (súlytartás mellett is indokolt az alacsony glykaemiás indexû, zsírszegény, növényi rostokban gazdag étrend, megfelelô aerob tréning). Ha a PCOS-
ben szenvedô nô aktuálisan már szeretne gyermeket, de nincs számottevô infertilitási elôzmény, a metformin a legjobb választható kezelés (35, 36). Terhesség esetén a metformin elhagyandó, de korai terhességben metforminszedés miatt terhességmegszakítás nem in-
dokolt. Infertilitás esetén a clomifen-citrát az elsô választandó gyógyszer, ami bizonyos esetekben kombinálható metforminnal. Ha a beteg nem kíván gyermeket, metformin és/vagy korszerû antikoncipiens javasolt, számottevô hyperandrogenismus mellett antiandrogén hatású gesztagéntartalmú készítménnyel. Speciális esetekben egyéb kezelés is indokolt lehet.. "

forrás:
LAM 2010;20(3–4):189–193.
Bajnok: Inzulinszintet csökkentô és/vagy gonadotrop hatású kezelés polycystás ovarium szindr
2.,   Bajnok László mondta   2014. November 17., Hétfő 17:03:12
A közlemény nem harmonizál megfelelően az érvényben lévő nemzetközi ajánlásokkal, a 2013-as amerikai Endo irányelvvel1 és a 2014-es európai ESE állásfoglalással2. Az előbbiben a következők olvashatók. „Nem javasoljuk a metformint első vonalbeli kezelésként bőrtünetekre, terhességi szövődmények megelőzésére vagy elhízás ellen. Azon menzeszzavaros betegeknél, akik nem szedhetnek hormonális fogamzásgátlót, metformin, mint másodvonalbeli szer javasolt. Clomifen (vagy ösztrogén modulátor, pl. letrozol) javasolt első választandó kezeléseként PCOS és meddőség társulásakor. Nem létjogosult a metformin rutinszerű alkalmazása PCOS melletti terhességben, bár hasznos lehet a gesztációs diabétesz kezelésében.”
Az ESE ugyan kevésbé elutasító a metforminnal, de nem javasolja az inzulin rezisztencia rutinszerű vizsgálatát és hangsúlyozza, hogy a metformin hatásossága független a (mért) inzulin rezisztenciától és az élve születési arányt nem javítja.

Prof. Dr. Bajnok László, Pécs

1. Legro RS, Arslanian SA, Ehrmann DA, et al. Diagnosis and treatment of polycystic ovary syndrome: an Endocrine Society clinical practice guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2013 Dec;98(12):4565-92. doi: 10.1210/jc.2013-2350. Epub 2013 Oct 22.
2. Conway G, Dewailly D, Diamanti-Kandarakis E, et al. The polycystic ovary syndrome: a position statement from the European Society of Endocrinology. Eur J Endocrinol. 2014 Oct;171(4):P1-29. doi: 10.1530/EJE-14-0253. Epub 2014 May 21
1.,   Kincses János mondta   2013. Április 02., Kedd 10:44:08

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése