TARTALOM

 VISSZA

 


Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei


Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei

| | |
 

A bmj.com oldalon a héten megjelent cikk szerint azok a nők, akik rendszeresen alacsony szénhidrát- és nagy fehérjetartalmú diétát követnek, nagyobb cardiovascularis kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik nem így étkeznek.
A kis esetszám ellenére (évente 10 000 nő közül 4-5 további cardiovascularis eset) a szerzők mégis azt mondják, hogy ez 28%-os emelkedés, illetve, hogy ezek az eredmények többnyire a fiatal nők populációjában adnak okot aggodalomra, mert ők követik leginkább a különböző fogyókúrás irányzatokat, ezért évekig halmozott kockázatúaknak számítanak.
Az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat leggyakrabban a testsúly megtartására alkalmazzák. Jóllehet, hogy tápanyagtartalom szempontjából még elfogadhatók is ezek a diéták, amennyiben a fehérjetartalmuk növényi eredetű (pl. magvak), illetve ha főleg az egyszerű és finomított (pl. egészségtelen édesítők, italok és rágcsálnivalók) szénhidrátok bevitelét csökkentik. A lakosság ezt sokszor nem ismeri fel, és nem eszerint követi a diétákat.
E diéták hosszú távú cardiovascularis hatásairól készült tanulmányok különböző eredményeket hoztak. Ezért egy nemzetközi szerzőket tömörítő csoport vizsgált meg 44 000 svéd, 30–49 éves nőt (átlagosan 15 éves követéssel).
Ezek a nők kiterjedt, diétára és életvezetésre vonatkozó kérdőívet töltöttek ki, melyben a diétát az alacsony szénhidrát-magas fehérje (LCHP) pontozással mérték, ahol a kettes értéktől, vagyis a nagyon magas szénhidrát- és alacsony fehérjefogyasztástól egészen a 20-ig terjedt a skála, ami a nagyon alacsony szénhidrát- és magas fehérjefogyasztást jelzi.
Az eredményekre valószínűleg ható faktorokat is számításba vették, olyanokat, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás diagnózisa, a fizikai aktivitás szintje vagy a telített/telítetlen zsírok fogyasztása.
Az értékelés utáni eredmények azt mutatták, hogy 43 396 nő közül a 15 év alatt 1270 esetben fordult elő valamilyen cardiovascularis esemény (55% ischaemiás szívbetegség, 23% ischaemiás stroke, 6% haemorrhagiás stroke, 10% subarachnoidalis vérzés és 6% perifériás artériás betegség).
A cardiovascularis események előfordulása egyenes arányban állt a növekvő LCHP-pontokkal.
A nem korrigált számadatok alapján, a 6 vagy annál kevesebb LCHP pontokhoz képest, a 7 és 9 pontúaknál a cardiovascularis betegségek 13%-kal többször fordultak elő, míg a 10 és 12 pontúaknál 23%-kal, illetve a 13 és 15 pontúaknál 54%-kal és a 16 pont feletti nők esetén 60%-kal volt magasabb ez az arány.
Miután az egyéb kockázati tényezők szerint korrigálták az eredményeket, még mindig szignifikánsan, 5%-kal nagyobb valószínűséggel fordult elő szív- és érrendszeri esemény vagy halál az LCHP minden két ponttal történő növekedésekor. Az 5%-nyi különbség a szénhidrátbevitel 20 g-mal (egy kisebb zsemlével egyenértékű) csökkentéséből és a fehérje 5 g-mal (egy főtt tojással egyenértékű) növeléséből ered.
Összességében a korrigált értékek 10 000-re nőre vetítve további 4-5 cardiovascularis esetet jelentenek évente, azokhoz képest, akik nem követnek alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétát.
A magasabb iskolázottsági szint és a fizikai aktivitás csökkentették a cardiovascularis kockázatot, míg a dohányzás növelte.
A szerzők egyetértenek abban, hogy a „szénhidrátok minősége és a fehérjék forrásának megfontolása nélkül rendszeresen követett” LCHP-diéták nagy szív- és érrendszeri kockázatot rejtenek. Ebben a tanulmányban azonban nem tértek ki arra kérdésre, hogy vajon az LCHP-diéták lehetséges rövid távú haszna alapján a testsúly megtartásban vagy az inzulinrezisztenciában lehetne-e alkalmazni őket. Ennek tisztázása a szerzők szerint további vizsgálatokat igényel.
A kísérő cikk felveti, hogy a súlycsökkentés rövid távú hasznát meghaladja hosszú távon a cardiovascularis kockázat. A Német Táplálkozástudományi Intézetből Anna Floegel és a németországi Max Delbrück Molekuláris Orvosi Központból Tobias Pischon azt állítják, hogy ezen a területen végzett különböző vizsgálatok következtetései között lévő ellentmondást „meg kell oldani, mielőtt az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat biztonsággal ajánlhatják a betegeknek”.
Egyúttal abban is egyetértenek, hogy az ezekből a diétákból fakadó bármilyen rövid távú előny „nem tekinthető jelentősnek, annak tükrében, hogy növekvő számú bizonyíték szól arról, hogy hosszú távon növeli a cardiovascularis morbiditást és mortalitást”.

Szemlézte: Pásztor Viktória

2012. július 2.


Kulcsszavak

Atkins diéta, cardiovascularis kockázat, magas fehérje- alacsony szénhidrát

Kapcsolódó anyagok

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - I. rész Legfontosabb változások, és cardiovascularis kockázat

A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai a 2018. évi ESH/ESC Hypertonia Irányelvek alapján

A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata

A koleszterincsökkentés nem a Szent Grál, de nem is az ördög műve

Nem szteroid gyulladáscsökkentők cardiovascularis kockázata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei