Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei
2012. JÚLIUS 02.
2012. JÚLIUS 02.
Szöveg nagyítása:
A bmj.com oldalon a héten megjelent cikk szerint azok a nők, akik rendszeresen alacsony szénhidrát- és nagy fehérjetartalmú diétát követnek, nagyobb cardiovascularis kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik nem így étkeznek. A kis esetszám ellenére (évente 10 000 nő közül 4-5 további cardiovascularis eset) a szerzők mégis azt mondják, hogy ez 28%-os emelkedés, illetve, hogy ezek az eredmények többnyire a fiatal nők populációjában adnak okot aggodalomra, mert ők követik leginkább a különböző fogyókúrás irányzatokat, ezért évekig halmozott kockázatúaknak számítanak. Az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat leggyakrabban a testsúly megtartására alkalmazzák. Jóllehet, hogy tápanyagtartalom szempontjából még elfogadhatók is ezek a diéták, amennyiben a fehérjetartalmuk növényi eredetű (pl. magvak), illetve ha főleg az egyszerű és finomított (pl. egészségtelen édesítők, italok és rágcsálnivalók) szénhidrátok bevitelét csökkentik. A lakosság ezt sokszor nem ismeri fel, és nem eszerint követi a diétákat. E diéták hosszú távú cardiovascularis hatásairól készült tanulmányok különböző eredményeket hoztak. Ezért egy nemzetközi szerzőket tömörítő csoport vizsgált meg 44 000 svéd, 30–49 éves nőt (átlagosan 15 éves követéssel). Ezek a nők kiterjedt, diétára és életvezetésre vonatkozó kérdőívet töltöttek ki, melyben a diétát az alacsony szénhidrát-magas fehérje (LCHP) pontozással mérték, ahol a kettes értéktől, vagyis a nagyon magas szénhidrát- és alacsony fehérjefogyasztástól egészen a 20-ig terjedt a skála, ami a nagyon alacsony szénhidrát- és magas fehérjefogyasztást jelzi. Az eredményekre valószínűleg ható faktorokat is számításba vették, olyanokat, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás diagnózisa, a fizikai aktivitás szintje vagy a telített/telítetlen zsírok fogyasztása. Az értékelés utáni eredmények azt mutatták, hogy 43 396 nő közül a 15 év alatt 1270 esetben fordult elő valamilyen cardiovascularis esemény (55% ischaemiás szívbetegség, 23% ischaemiás stroke, 6% haemorrhagiás stroke, 10% subarachnoidalis vérzés és 6% perifériás artériás betegség). A cardiovascularis események előfordulása egyenes arányban állt a növekvő LCHP-pontokkal. A nem korrigált számadatok alapján, a 6 vagy annál kevesebb LCHP pontokhoz képest, a 7 és 9 pontúaknál a cardiovascularis betegségek 13%-kal többször fordultak elő, míg a 10 és 12 pontúaknál 23%-kal, illetve a 13 és 15 pontúaknál 54%-kal és a 16 pont feletti nők esetén 60%-kal volt magasabb ez az arány. Miután az egyéb kockázati tényezők szerint korrigálták az eredményeket, még mindig szignifikánsan, 5%-kal nagyobb valószínűséggel fordult elő szív- és érrendszeri esemény vagy halál az LCHP minden két ponttal történő növekedésekor. Az 5%-nyi különbség a szénhidrátbevitel 20 g-mal (egy kisebb zsemlével egyenértékű) csökkentéséből és a fehérje 5 g-mal (egy főtt tojással egyenértékű) növeléséből ered. Összességében a korrigált értékek 10 000-re nőre vetítve további 4-5 cardiovascularis esetet jelentenek évente, azokhoz képest, akik nem követnek alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétát. A magasabb iskolázottsági szint és a fizikai aktivitás csökkentették a cardiovascularis kockázatot, míg a dohányzás növelte. A szerzők egyetértenek abban, hogy a „szénhidrátok minősége és a fehérjék forrásának megfontolása nélkül rendszeresen követett” LCHP-diéták nagy szív- és érrendszeri kockázatot rejtenek. Ebben a tanulmányban azonban nem tértek ki arra kérdésre, hogy vajon az LCHP-diéták lehetséges rövid távú haszna alapján a testsúly megtartásban vagy az inzulinrezisztenciában lehetne-e alkalmazni őket. Ennek tisztázása a szerzők szerint további vizsgálatokat igényel. A kísérő cikk felveti, hogy a súlycsökkentés rövid távú hasznát meghaladja hosszú távon a cardiovascularis kockázat. A Német Táplálkozástudományi Intézetből Anna Floegel és a németországi Max Delbrück Molekuláris Orvosi Központból Tobias Pischon azt állítják, hogy ezen a területen végzett különböző vizsgálatok következtetései között lévő ellentmondást „meg kell oldani, mielőtt az alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú diétákat biztonsággal ajánlhatják a betegeknek”. Egyúttal abban is egyetértenek, hogy az ezekből a diétákból fakadó bármilyen rövid távú előny „nem tekinthető jelentősnek, annak tükrében, hogy növekvő számú bizonyíték szól arról, hogy hosszú távon növeli a cardiovascularis morbiditást és mortalitást”. Szemlézte: Pásztor Viktória 2012. július 2.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Csökkentheti a cardiovascularis kockázatot a linagliptinkezelés?
A szülés körüli időszakban jelentkező migrén nagy mértékben növelte az ischaemiás stroke kockázatát, sőt a többi cardiovascularis eseményét is.
Mi köze van ezeknek egymáshoz, és ez miért érdekel minket? A cardiovascularis betegségek rengeteg kockázati tényezőjéhez most csatlakozott egy újabb, amelynek jelentőségéről egyelőre több a kérdés, mint a válasz…
A cardiovascularis halálozás társadalmi-gazdasági okainak nagyobb részéért felelős az intelligenciahányados, mint a „hagyományos” rizikófaktorok. Ráadásul a más okból bekövetkezett halálozást is csökkentette az IQ – legalábbis a vietnami veteránok körében…
A negatív, gátlásos (distresszelt) személyiségtípus növeli a halálozás kockázatát a perifériás érbetegségben szenvedő betegek csoportjában, állapították meg egy előzetes vizsgálatban.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás