hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az artériás merevség és az időskori dementia


Az artériás merevség és az időskori dementia

| |
 

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

A kutatók egy dementia kockázati tényezők azonosítására tervezett vizsgálat, a Cardiovascular Health Study Cognition Study (CHS-CS) adataival dolgoztak. A vizsgálat 1998-as indulásakor megmérték az átlagosan 78 éves, demencia-mentes vizsgálati alanyok (n= 356 fő) pulzushullám terjedési sebességét (pulse wave velocity/PWV) és MRI-vel ellenőrizték a szubklinikus agyi betegség esetleges előfordulását. Az eredmény szerint a magas PWV-értékkel bírók körében az utánkövetés 15 éve alatt 60%-kal volt nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. További fontos eredmény, hogy kiderült: az artériás merevség és a szubklinikus agyi betegség a megnövekedett demencia-kockázat független indikátora. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy testedzés révén elérhető, hogy az artériás merevség mértéke kevésbé nőjön: a 73 éves korukban sportoló vizsgálati alanyok körében 5 évvel később alacsonyabb PWV-értéket lehetett mérni. Mindez arra utal, hogy ha egy idős személynél magas PWV-értéket mérnek, a dementia megelőzése érdekében 70 vagy 80 éves korban is érdemes elkezdeni a testedzést.

Az aorta elaszticitása lehetővé teszi a pulzushullám tompítását. Az életkor előrehaladásával és egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők következtében az aorta fala keményebbé válik, és a pulzushullám tompítás nélkül éri el a perifériás artériákat, köztük a sérülékeny agyi kisartériákat is, ami mikorvaszkuláris ischaemiát vagy vérzést eredményezhet. Számos korábbi keresztmetszeti és prospektív vizsgálat hívta fel arra a figyelmet, hogy az aortamerevség agyi kisérbetegséggel járhat együtt, ami fehérállományi hiperintenzitás, agyi mikrovérzés és agyi infarktus formájában jelentkezhet. Az agyi kisérbetegség szintén a dementia rizikófaktora.

Az artériás merevség nem-invazív mérésének aranystandardja a pulzushullám terjedési sebesség – PWV – mérése. Az aortamerevség nem demens személyek esetében is rosszabb kognitív funkcióval jár együtt, azonban az eddigi vizsgálatok ellentmondó eredményt adtak azzal kapcsolatban, hogy idős személynél az aortamerevség képes-e előrejelezni a dementia kialakulását (a Framingham Offspring Study ebből a szempontból pozitív, míg a Rotterdam Study negatív eredménnyel zárult).

Korábbi vizsgálatok szerint a magasabb carotis-femorális pulzushullám terjedési sebesség (cfPWV) összefügg a kardiovaszkuláris (CV) kockázati tényezőkkel (életkor, hipertenzió, diabétesz), azonban a cfPWV a CV-események és a mortalitás CV kockázati tényezőktől független prediktora. Jelen vizsgálat szerzői azt akarták ellenőrizni, hogy a cfPWV nem demens idősebb személyek esetében is képes-e az egyéb CV kockázati tényezőktől függetlenül előrejelezni a demencia bekövetkeztét. A vizsgálat másodlagos végpontja annak megállapítása volt, hogy a cfPWV és a demencia közötti kapcsolatot befolyásolja-e a diabétesz, a szubklinikus agyi érbetegség, illetve a CV betegség.

A vizsgálat kezdetén átlagosan 78 éves vizsgálati alanyok esetén a magas cfPWV-értékkel bírók körében az utánkövetés 15 éve alatt szignifikánsan, 60%-kal volt nagyobb a dementia kialakulásának kockázata. Ezzel ellentétben, sem a szisztolés, sem a diasztolés hipertenzió (≥140, illetve ≥90), sem a kettő különbsége, sem az artériás középnyomás értéke nem függött össze szignifikáns mértékben a dementia megjelenésével. A cfPWV és a dementia kialakulása közötti kapcsolatot nem befolyásolta a vizsgálat kezdetén kimutatott szubklinikus CV betegség (pl. coronariasclerosis) vagy szubklinikus agyi érbetegség sem (a független hatást részben magyarázhatja, hogy az idős vizsgálati populációban valószínűleg alulreprezentáltak voltak azok, akik magas cfPWV-értékkel és szubklinikus agyi érbetegséggel is rendelkeznek, mivel körükben gyakoribb lehet a dementia).

A vizsgálat eredménye arra utal, hogy a magas cfPWV a dementia kialakulásának módosítható rizikótényezője. A prevenciós beavatkozások eredményességét jövőbeli vizsgálatokban kell számszerűsíteni, azonban valószínű, hogy a magas vérnyomás kontrollja, az elhízás mérséklése és a fizikai aktivitás növelése az artériás merevség megelőzése révén képes csökkenteni a dementia kialakulásának kockázatát.


Eredeti közlemény:
Cui, C., Sekikawa, A., H Kuller, L., L Lopez, O., B Newman, A., L Kuipers, A., & H Mackey, R. (2018). Aortic Stiffness is Associated with Increased Risk of Incident Dementia in Older Adults. Journal of Alzheimer's Disease, (Preprint), 1-10.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence

eLitMed.hu
2018. október 29.


Kulcsszavak

demetia, artériás merevség, életmód, demencia, carotis-femorális pulzushullám terjedési sebesség

Kapcsolódó anyagok

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az artériás merevség és az időskori dementia

Myocardiális infarctust követő életmódváltást befolyásoló tényezők

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Hozzászólások:

1.,   Gergely István mondta   2018. November 04., Vasárnap 23:07:43
Áltudomány a tudomány szolgálatában. Na ne!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább


Candida auris: egy új fungális patogén

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

Tovább


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt

Tovább