hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Átveszi -e a CT colonográfia az optikai colonoscopia szerepét?


Átveszi -e a CT colonográfia az optikai colonoscopia szerepét?

| |
 

CT colonográfia a centiméternél kisebb méretű adenómák kimutatására

A kompjúter tomográfiás vastagbél vizsgálat kevésbé hatékony vizsgálati módszer a standard optikai colonoscopiával összehasonlítva.

Több vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a CT colonográfia (CTC) nagyobb adenomákat (≥1 cm) hasonlóan hatékonyan képes kimutatni, mint a standard optikai colonoscopia (OC).

Ezzel szemben a 6-9 mm méretű polypok esetén különböző vizsgálati eredmények láttak napvilágot, illetve hozzátartozik, hogy a radiológusok általában nem keresnek 5 mm-nél kisebb méretű polypokat a leleteken.

Ahhoz, hogy megvizsgálják egymáshoz viszonyított hatékonyságukat CTC illetve OC esetén a 10 mm méretetnél kisebb polypok kimutatása és eltávolítása vonatkozásában, a vizsgálatot végzők összevetették az ezen méretű adenomák eredményeit 1700 OC vizsgálatból és 1307 CTC vizsgálatból származóan. Ezen vizsgálatok alanyai a Wisconsin Egyetem egészségcentrumának ugyanazon típusú alapellátási szakembereihez tartozó közepes kockázatú betegek voltak.

Az eredmények a következők lettek:
- Az OC csoportban több betegben mutattak ki 10 mm-nél kisebb adenomákat, mint a CTC csoportban (18.1% vs. 2.7%; P<0.001). Ez a különbség annak tudható be, hogy magasabb arányban találtak ≤5mm adenómákat az OC csoportban (10.3% vs. 0.4%; P<0.001), bár a 6-9 mm méretű adenómák kimutatásának aránya szintén magasabb volt az OC csoportban (7.8% vs. 2.2%; P<0.001).
- Hasonló volt a 10 mm méretnél kisebb előrehaladott léziók kimutatása mind az OC, mind a CTC csoportban (0.7% és 0.3%).
- Gyakrabban mutattak ki 10 mm-nél kisebb nem-adenomatosus polypokat az OC csoportban (27.1% vs. 4.1%; P<0.001).
- Gyakrabban történt a 10 mm-nél kisebbb adenomák eltávolítása az OC csoportban, mint a CTC csoportban (P<0.001).
- Hasonló volt az előrehaladott 10 mm-nél kisebb léziók eltávolítása mindkét csoportban.

Kommentár: Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a 10 mm-nél kisebb adenomák kimutatása és eltávolítása szignifikánsan alacsonyabb arányban történt meg a CTC-val, mint OC esetén. Azonban ennek a különbségnek a klinikai következményei vitatottak. A Wisconsin Egyetem CTC centrumának neves szakértője szerint a vizsgálatok szerzőinek megállapítása, miszerint az intézményben végzett diagnosztikus tesztek kétharmadát még mindig colonoscopiával végzik, figyelemreméltó.

Egy, a Wisconsin Egyetemen végzett korábbi tanulmány alapján javasolták ezt annak szerzői, mivel az orvosokat nyugtalanították a CTC-n átesett betegek vastagbélen kívüli leletei és sugárzási kockázatuk (N Engl J Med 2007; 357:1403). Számos ezen a területen dolgozó orvos szerint a CTC helye leginkább a nem eltávolítandó 10 mm-nél kisebb adenomák területén van, de ezen vélemény igazolása nem ismert. — Douglas K. Rex, MD

Forrás: Journal Watch Gastroenterology October 29, 2010

Szemlézte: Pásztor Viktória dr., eLitMed.hu



Kapcsolódó anyagok

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

A szív majdnem … gyilkosa

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Átveszi -e a CT colonográfia az optikai colonoscopia szerepét?