hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Appendicitis kezelése antibiotikummal, műtét helyett?



Appendicitis kezelése antibiotikummal, műtét helyett?

| |
 

Prof. Corinne Vons és munkatársai a Lancet lapjain közölték eredményeiket, mely szerint egy nyílt, „non-inferiority”, randomizált vizsgálatban azt találták, hogy a komplikációmentes vakbélgyulladás amoxicillinnel és klavulánsavval a műtéttel megegyező sikerességgel kezelhető.

Az appendicitis diagnózisa hasi CT vizsgálaton alapult, a 243 beteget 1:1 arányban randomizálták 8-15 napos amoxicillin+klavulánsav (3 gramm/nap) kezelési karba, vagy sürgősségi appendectomiát végeztek. Négy beteg kizárása után 119 beteg került a gyógyszeres karba, 120-nál végeztek műtétet. Primer végpontként a 30 napon belül kialakuló peritonitis szolgált. Annak ellenére, hogy az antibiotikum csoportban 4x több betegnél (9/119 versus 2/120) alakult ki peritonitis, és összesen 44/119 betegnél később mégiscsak appendectomia vált szükségessé, úgy vélték, hogy az antibiotikum kezelés nem rosszabb a szövődménymentes appendecitis kezelésére a műtétnél.

Már a Lancet-ben is megjelent a cikk kritikája, mely elsősorban azt emeli ki, hogy a hasi CT-n alapuló diagnózis, diagnosztikus laparoscopia nélkül, nem elfogadható.

Véleményem szerint a több mint négyszeres rizikó ellenére publikált „non-inferiority”, több mint gyanús, ezért az appendicitis még mindig sebészeti kórképnek tekinthető.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Antibiotics versus surgery for appendicitis
Forrás: Amoxicillin plus clavulanic acid versus appendicectomy for treatment of acute uncomplicated appendicitis: an open-label, non-inferiority, randomised controlled trial


Kulcsszavak

appendicitis, non-inferiority

Kapcsolódó anyagok

Appendicitis kezelése antibiotikummal, műtét helyett?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Appendicitis kezelése antibiotikummal, műtét helyett?