„A készítmények, melyek csökkentik a vér cukorszintjét, vajon csökkentik, vagy növelik a kardiovaszkuláris rizikót, és vajon melyik hatás fontosabb?”- tette fel a kérdést Steve E. Nissen, a clevelandi klinika orvosa. „Rendkívül fontos, hogy az alternatív antidiabetikus kezelések klinikai vizsgálatai során meghatározzák, melyik az a kezelés, amely a leghatásosabban csökkenti a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást.”
Nissen szerint az FDA jelenlegi követelményei elégtelenek, mivel csupán a vércukorcsökkentés bizonyítását kérik, a klinikai kimenetel vizsgálatát nem. Véleménye szerint ezért az elmúlt 50 év vizsgálataiból hiányzik ez az információ, és erre a mulasztásra, csak most derült fény.
A „vércukor-központúság” vezetett ahhoz, hogy a különböző készítményeket gyorsan elfogadjanak, anélkül, hogy valóban megismertük volna hatásaikat.

David G. Orloff, akinek 10 éves tapasztalata van az FDA-nél, vitatta, hogy az FDA elvárásainak változnia kellene: „A 2-es típusú diabetes mellitus és minden más betegség kutatása során a klinikai kérdés mindig más és más lehet, az energiánkatennek megfelelően kell fókuszálnunk.” Abban azonban egyetértett Nissennel, hogy az antidiabetikus készítmények vizsgálata során a kardiovaszkuláris hatások vizsgálata mindenképpen előrelépés. Azonban hozzátette: „Nem igazán tiszta, hogy miért vált a kardiovaszkuláris hatás az elsődleges biztonságossági kérdéssé minden készítmény esetében.”

Orloff szerint a cukorbetegség optimális kezelésének megállapításhoz még rengeteg munka szükséges. Nissen a következő megjegyzéssel zárta a megbeszélést: „Én vagyok az utolsó ebben a teremben, aki az innovatív készítmények bevezetését megakadályozná, de nem több antidiabetikus készítményt, hanem jobbakat szeretnék!”



Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Endocrinetoday 2010; 8, 7

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább

A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább

Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább

Candida auris: egy új fungális patogén

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

Tovább