hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Antidiabetikus kezelés és kardiovaszkuláris biztonság


Antidiabetikus kezelés és kardiovaszkuláris biztonság

| |
 

„A készítmények, melyek csökkentik a vér cukorszintjét, vajon csökkentik, vagy növelik a kardiovaszkuláris rizikót, és vajon melyik hatás fontosabb?”- tette fel a kérdést Steve E. Nissen, a clevelandi klinika orvosa. „Rendkívül fontos, hogy az alternatív antidiabetikus kezelések klinikai vizsgálatai során meghatározzák, melyik az a kezelés, amely a leghatásosabban csökkenti a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást.”
Nissen szerint az FDA jelenlegi követelményei elégtelenek, mivel csupán a vércukorcsökkentés bizonyítását kérik, a klinikai kimenetel vizsgálatát nem. Véleménye szerint ezért az elmúlt 50 év vizsgálataiból hiányzik ez az információ, és erre a mulasztásra, csak most derült fény.
A „vércukor-központúság” vezetett ahhoz, hogy a különböző készítményeket gyorsan elfogadjanak, anélkül, hogy valóban megismertük volna hatásaikat.

David G. Orloff, akinek 10 éves tapasztalata van az FDA-nél, vitatta, hogy az FDA elvárásainak változnia kellene: „A 2-es típusú diabetes mellitus és minden más betegség kutatása során a klinikai kérdés mindig más és más lehet, az energiánkatennek megfelelően kell fókuszálnunk.” Abban azonban egyetértett Nissennel, hogy az antidiabetikus készítmények vizsgálata során a kardiovaszkuláris hatások vizsgálata mindenképpen előrelépés. Azonban hozzátette: „Nem igazán tiszta, hogy miért vált a kardiovaszkuláris hatás az elsődleges biztonságossági kérdéssé minden készítmény esetében.”

Orloff szerint a cukorbetegség optimális kezelésének megállapításhoz még rengeteg munka szükséges. Nissen a következő megjegyzéssel zárta a megbeszélést: „Én vagyok az utolsó ebben a teremben, aki az innovatív készítmények bevezetését megakadályozná, de nem több antidiabetikus készítményt, hanem jobbakat szeretnék!”



Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Endocrinetoday 2010; 8, 7


Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Antidiabetikus kezelés és kardiovaszkuláris biztonság