hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.

| |
 

A cirrhosis hepatis Magyarországon is népbetegségnek számít, ezen betegek 50%-ának van vérző nyelőcsővisszér-tágulata, mely vezető haláloknak számít. A Child-Pugh B vagy C stádiumban lévő májzsugorban szenvedő, nyelőcsővisszér-vérző betegek prognózisa rossz, még a komplex vazoaktív, endoscopos, vagy késői TIPS (transjugular intrahepatic portosystemic shunt) kezelés ellenére is.

Juan Carlos García-Pagán és munkatársai a korai TIPS beültetés eredményességét vizsgálták varixvérzéssel kórházba került betegek körében.
A vizsgálatba 63 varixvérzéssel kórházba került beteget vontak be, felvételük után 24 órán belül randomizálták őket: 32 beteget korai (72 órán belüli) TIPS-beültetéssel kezeltek, 31 beteget pedig hagyományos gyógyszeres (propranolol- vagy nadolol-) kezeléssel, hosszú távú, endoscopos gyűrűligatúrával (endoscopic band ligation, EBL), illetve szükség esetén „rescue” TIPS-beültetéssel.

A 16 hónapos követés során a hagyományosan kezelt csoportban 14 betegben következett be újra vérzés, a korai TIPS csoportban azonban csak 1 betegben (P=0,001). Ugyanez az arány 1 éves követés során 50% és 3% volt a korai TIPS javára (P<0,001). Az egyéves túlélés 61% volt a hagyományosan kezelt és 86%-os a korai TIPS csoportban. A hagyományosan kezelt csoportból 6-an részesültek „rescue-TIPS” kezelésben, közülük azonban 4-en meghaltak. A korai TIPS alkalmazása az intenzív osztályon eltöltött napok számát is csökkentette.

Összességében elmondható, hogy a nyelőcsővisszér-vérző cirrhosisos betegek ellátása során a korai TIPS alkalmazása jelentősen csökkenti a morbiditást és mortalitást.

A szemléző megjegyzése: a TIPS-műtét elérhetősége Magyarországon korlátozott, elsősorban a májtranszplantáció előszobájának tartják. A műtéti költségek ellenére a beavatkozások számának növelése nagy valószínűséggel költséghatékony lenne és a betegek érdekeit szolgálná.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: NEJM 2010,362:2370-2379



Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.