hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.

| |
 

A cirrhosis hepatis Magyarországon is népbetegségnek számít, ezen betegek 50%-ának van vérző nyelőcsővisszér-tágulata, mely vezető haláloknak számít. A Child-Pugh B vagy C stádiumban lévő májzsugorban szenvedő, nyelőcsővisszér-vérző betegek prognózisa rossz, még a komplex vazoaktív, endoscopos, vagy késői TIPS (transjugular intrahepatic portosystemic shunt) kezelés ellenére is.

Juan Carlos García-Pagán és munkatársai a korai TIPS beültetés eredményességét vizsgálták varixvérzéssel kórházba került betegek körében.
A vizsgálatba 63 varixvérzéssel kórházba került beteget vontak be, felvételük után 24 órán belül randomizálták őket: 32 beteget korai (72 órán belüli) TIPS-beültetéssel kezeltek, 31 beteget pedig hagyományos gyógyszeres (propranolol- vagy nadolol-) kezeléssel, hosszú távú, endoscopos gyűrűligatúrával (endoscopic band ligation, EBL), illetve szükség esetén „rescue” TIPS-beültetéssel.

A 16 hónapos követés során a hagyományosan kezelt csoportban 14 betegben következett be újra vérzés, a korai TIPS csoportban azonban csak 1 betegben (P=0,001). Ugyanez az arány 1 éves követés során 50% és 3% volt a korai TIPS javára (P<0,001). Az egyéves túlélés 61% volt a hagyományosan kezelt és 86%-os a korai TIPS csoportban. A hagyományosan kezelt csoportból 6-an részesültek „rescue-TIPS” kezelésben, közülük azonban 4-en meghaltak. A korai TIPS alkalmazása az intenzív osztályon eltöltött napok számát is csökkentette.

Összességében elmondható, hogy a nyelőcsővisszér-vérző cirrhosisos betegek ellátása során a korai TIPS alkalmazása jelentősen csökkenti a morbiditást és mortalitást.

A szemléző megjegyzése: a TIPS-műtét elérhetősége Magyarországon korlátozott, elsősorban a májtranszplantáció előszobájának tartják. A műtéti költségek ellenére a beavatkozások számának növelése nagy valószínűséggel költséghatékony lenne és a betegek érdekeit szolgálná.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: NEJM 2010,362:2370-2379



Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A TIPS korai használata cirrhosisos és varixvérző betegeknél.