hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szakma időről-időre fölemeli szavát


A szakma időről-időre fölemeli szavát

| |
 

– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen terhet jelentenek?

– A gasztroenterológiai betegségek közül a vastag- és végbéldaganatos kórképek jelentik az egyik legjelentősebb gondot. Nyugat-Európában és hazánkban is a második leggyakoribb daganatos kórkép a vastag- és végbélrák.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Hazánkban évente 9000 új vastagbél-daganatos betegséget észlelünk, és a betegek közül 5000 minden terápiás erőfeszítés ellenére öt éven belül elhalálozik. A vastagbéldaganatok halálozási és előfordulási aránya hazánkban még a környező országok epidemiológiai adataihoz képest is kiugróan magas. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák azon kevés daganatos kórkép közé tartozik, melynek előfutárát, korai stádiumát jól ismerjük: ezek a vastag- és végbélpolipok. Időbeni eltávolításukkal a vastagbélrák gyakorisága és halálozása is bizonyítottan csökkenthető.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

Hazánkban – bár erről sok szó esett már – a szervezett, kellően széleskörű vastagbélszűrő vizsgálati rendszer még nem indult be.

– Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek?

– Gasztroenterológiai szempontból a szervezett szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen feltétele a vastagbélvizsgálatokra legcélszerűbben használható colonoscopiák rendszerének fejlesztése. Az ehhez szükséges többletberuházásért a szakma időről-időre felemeli szavát, eddig azonban mindhiába.

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen?

– A magam részéről azt remélem, hogy a nyilvánvaló érvek alapján, s a fejlett országok tapasztalatai szerint rövid időn belül megindulnak a szervezett vastagbélszűrő-programok, melyek a széklet rejtett vértartalmát is kimutathatják.Ezek a vizsgálatok majd reményeim szerint lehetőséget adnak arra is, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, széles körben végzett vastagbéltükrözéseket kulturált körülmények között lehessen lefolytatni. Ily módon a vastagbélrák okozta halálozás 20-30%-os csökkenése akár öt éven belül elérhetővé válna.





Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A szakma időről-időre fölemeli szavát