hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szakma időről-időre fölemeli szavát


A szakma időről-időre fölemeli szavát

| |
 

– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen terhet jelentenek?

– A gasztroenterológiai betegségek közül a vastag- és végbéldaganatos kórképek jelentik az egyik legjelentősebb gondot. Nyugat-Európában és hazánkban is a második leggyakoribb daganatos kórkép a vastag- és végbélrák.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Hazánkban évente 9000 új vastagbél-daganatos betegséget észlelünk, és a betegek közül 5000 minden terápiás erőfeszítés ellenére öt éven belül elhalálozik. A vastagbéldaganatok halálozási és előfordulási aránya hazánkban még a környező országok epidemiológiai adataihoz képest is kiugróan magas. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák azon kevés daganatos kórkép közé tartozik, melynek előfutárát, korai stádiumát jól ismerjük: ezek a vastag- és végbélpolipok. Időbeni eltávolításukkal a vastagbélrák gyakorisága és halálozása is bizonyítottan csökkenthető.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

Hazánkban – bár erről sok szó esett már – a szervezett, kellően széleskörű vastagbélszűrő vizsgálati rendszer még nem indult be.

– Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek?

– Gasztroenterológiai szempontból a szervezett szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen feltétele a vastagbélvizsgálatokra legcélszerűbben használható colonoscopiák rendszerének fejlesztése. Az ehhez szükséges többletberuházásért a szakma időről-időre felemeli szavát, eddig azonban mindhiába.

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen?

– A magam részéről azt remélem, hogy a nyilvánvaló érvek alapján, s a fejlett országok tapasztalatai szerint rövid időn belül megindulnak a szervezett vastagbélszűrő-programok, melyek a széklet rejtett vértartalmát is kimutathatják.Ezek a vizsgálatok majd reményeim szerint lehetőséget adnak arra is, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, széles körben végzett vastagbéltükrözéseket kulturált körülmények között lehessen lefolytatni. Ily módon a vastagbélrák okozta halálozás 20-30%-os csökkenése akár öt éven belül elérhetővé válna.





Kapcsolódó anyagok

Krónikus koronária szindróma

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Nővér folyóirathoz benyújtott közlemények - a lektor szemszögéből

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább


Candida auris: egy új fungális patogén

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

Tovább


A szakma időről-időre fölemeli szavát