hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szakma időről-időre fölemeli szavát


A szakma időről-időre fölemeli szavát

| |
 

– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen terhet jelentenek?

– A gasztroenterológiai betegségek közül a vastag- és végbéldaganatos kórképek jelentik az egyik legjelentősebb gondot. Nyugat-Európában és hazánkban is a második leggyakoribb daganatos kórkép a vastag- és végbélrák.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– Hazánkban évente 9000 új vastagbél-daganatos betegséget észlelünk, és a betegek közül 5000 minden terápiás erőfeszítés ellenére öt éven belül elhalálozik. A vastagbéldaganatok halálozási és előfordulási aránya hazánkban még a környező országok epidemiológiai adataihoz képest is kiugróan magas. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák azon kevés daganatos kórkép közé tartozik, melynek előfutárát, korai stádiumát jól ismerjük: ezek a vastag- és végbélpolipok. Időbeni eltávolításukkal a vastagbélrák gyakorisága és halálozása is bizonyítottan csökkenthető.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

Hazánkban – bár erről sok szó esett már – a szervezett, kellően széleskörű vastagbélszűrő vizsgálati rendszer még nem indult be.

– Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek?

– Gasztroenterológiai szempontból a szervezett szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen feltétele a vastagbélvizsgálatokra legcélszerűbben használható colonoscopiák rendszerének fejlesztése. Az ehhez szükséges többletberuházásért a szakma időről-időre felemeli szavát, eddig azonban mindhiába.

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen?

– A magam részéről azt remélem, hogy a nyilvánvaló érvek alapján, s a fejlett országok tapasztalatai szerint rövid időn belül megindulnak a szervezett vastagbélszűrő-programok, melyek a széklet rejtett vértartalmát is kimutathatják.Ezek a vizsgálatok majd reményeim szerint lehetőséget adnak arra is, hogy a legkorszerűbb műszerekkel, széles körben végzett vastagbéltükrözéseket kulturált körülmények között lehessen lefolytatni. Ily módon a vastagbélrák okozta halálozás 20-30%-os csökkenése akár öt éven belül elérhetővé válna.





Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A szakma időről-időre fölemeli szavát