hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A statin kezelés javítja a virológiai választ a HCV-vel fertőzött diabeteses betegeknél.


A statin kezelés javítja a virológiai választ a HCV-vel fertőzött diabeteses betegeknél.

| |
 

Bevezetés: Hepatitis C vírussal (HCV)fertőzött betegek körében a diabetes mellitus 2-3-szor gyakrabban fordul elő, emellett számos vizsgálat igazolta, hogy diabetes mellitus társulása esetén alacsonyabb tartós virológiai válasz arány érhető el. A vizsgálat célja olyan, a tartós virológiai választ előrejelző tényezők azonosítása volt, melyek befolyásolásával növelhető az antivirális kezelésre reagálók száma.

Módszerek: A retrospektív longitudinális vizsgálatban 8293 hepatitis C vírus fertőzött, pegilált interferon és ribavirin kombinációjával kezelt amerikai veterán adatait elemezték. A diabetes mellitus előfordulási gyakorisága 20,54% volt. Definíció szerint a virológiai válasz tartósnak tekinthető, amennyiben a kezelés befejezése után 12 héttel a HCV ribonukleinsav PCR (polimerase chain reaction) vizsgálat negatív eredményű. A szignifikáns prediktor tényezőket logikai regressziós analízissel igazolták.

Eredmények: A tartós virológiai válasz a diabeteses betegcsoportban szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (21% vs. 27%, p <0.001). A teljes vizsgálati populációban szignifikáns pozitív prediktornak az alacsony kezdeti vírusszám (<400000/ml), a magas kezdeti LDL-koleszterin szint és a statin kezelés, szignifikáns negatív prediktornak pedig a diabetes mellitus, az afroamerikai rassz, a cirrhosis hepatis fennállása, és az anamnézisben szereplő myocardiális infarctus bizonyultak.
A diabeteses populációban pozitív prediktorok tekintetében eltérést nem találtak, viszont az inzulin kezelés független negatív előrejelző szerepe igazolódott. Fordított arányú összefüggés volt kimutatható a HbA1c szint és a tartós virológiai válaszok aránya között, mely arányt az inzulinkezelés tovább ront. Ezzel szemben metforminnal vagy szulfanilureával kezelt betegek esetén a magasabb HbA1c érték nem jár lényeges válasz arány csökkenéssel.
A statin használata mind a diabeteses, mind a nem diabeteses populációban független pozitív prediktornak bizonyult, szignifikánsan javítja mindkét csoportban a tartós virológiai válasz arányát. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre, melyek a statinok antivirális hatását igazolták, ebben a tanulmányban ez a hatás az LDL-koleszterin szinttől függetlennek bizonyult. A szerzők ajánlják adjuváns kezelésként a statinok bevezetését az antivirális kezelés mellé, de további prospektív vizsgálatok szükségesek a statinok antivirális hatásának tisztázására.



Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika

Forrás: Rao GA, Pandya PK. Statin therapy improves sustained virologic response among diabetic patients with chronic hepatitis C. Gastroenterology (2009). doi: 10.1053/j.gastro.2010.08.055.



Kulcsszavak

hepatitis C, diabetes mellitus, tartós virológiai válasz, statin

Kapcsolódó anyagok

A neuroendokrin daganatok kezelése

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

A statinok védelmében

A 2-es típusú diabetes mellitus megjelenési gyakorisága a magyar hypertoniás populációban

Mit jelent a diabetes mellitusban szenvedő beteg „egész”-sége?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A statin kezelés javítja a virológiai választ a HCV-vel fertőzött diabeteses betegeknél.