hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A reproduktív öregedés stádiumai


A reproduktív öregedés stádiumai

| | |
 

A Stages of Reproductive Aging Workshop (STRAW) 2001-ben standardizálta a menopauzális status osztályozását a középkorú nők vizsgálatai számára. Egy évtizeddel később, a STRAW+10 tükrözi a menopauzális átmenettel 2001 óta közölt új adatokat.

A STRAW+10 stádiumok kritériumai:

- Késői reproduktív stádium: A termékenység hanyatlani kezd, megváltozhat a menstruációs ciklus.
- Korai menopauzális átmenet: Jellemzője a menstruációs ciklus hosszának egyre nagyobb variabilitása.
- Késői menopauzális átmenet: Jellemzője a menstruációs ciklusok egyre nagyobb variabilitása, akár 60 napos amenorrhoeás időszakokkal; a folliculusstimuláló hormon (FSH) szintje a menopauzális és a korai reproduktív évekre jellemző érték között van.
- Korai posztmenopauza: Az utolsó menstruáció utáni 5–8 év; az FSH-szint nő, az ösztradiolszint körülbelül két évig csökken, ez után a hormonszintek stabilizálódnak; különösen gyakoriak a vazomotoros tünetek az első két évben.
- Késői menopauza: Korlátozott reproduktív hormonális változások; domináns a szomatikus öregedés, beleértve az urogenitalis atrophiát.

A STRAW+10 kritériumok változatosabb populációkra alkalmazhatók, mint a 2001-es kritériumok. Például a STRAW+10-ben használt kritériumok azt mutatják, hogy a testtömegindex és a dohányzás, bár befolyásolják a hormonális statust és az utolsó menstruáció idejét, nem változtatják meg a menopauzális átmenettel összefüggő hormonális változások és a vérzés jellemzői megváltozásának a görbéjét. Bár a STRAW+10 kritériumokban nem használják a kronológiai életkort a reproduktív öregedés meghatározására, de néhány nő, például akik esetében ovariumelégtelenség következi be 40 éves koruk előtt, nem igazán illik bele a STRAW+10 sémába.
Világos kritériumokat dolgoztak ki a nők reproduktív életkorának a meghatározására, ezzel ezek az új ajánlások lehetővé teszik a középkorú nők körében végzett vizsgálatok adatainak a jobb összehasonlítását, ami aztán jobb klinikai ellátást eredményezhet. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a késői menopauzális átmenet (ezt sokszor perimeopauzának nevezik) időszakában az erősen változó FSH-szint azt jelenti, hogy ilyen nők esetében klinikailag nincs értelme az FSH-szint egyébként gyakran elvégzett mérésének.

Journal Watch Women's Health March 8, 2012

Harlow SD et al. Executive summary of the Stages of Reproductive Aging Workshop + 10: Addressing the unfinished agenda of staging reproductive aging. Menopause 2012 Apr; [e-pub ahead of print]. (http://www.menopause.org/straw10.pdf)


Kulcsszavak

öregedés, menopauza, nők

Kapcsolódó anyagok

A nyugtalan láb szindróma / Willis-Ekbom-betegség vashiányos anaemiás nők körében

Cardiovascularis öregedés

A Nyugat asszonyai

Egy elfeledett hatóanyag: a raloxifen

Az életkor hatása a vascularis renin-angiotenzin rendszer működésére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A reproduktív öregedés stádiumai