hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése

| |
 


Tünetek:

Az alsó végtagot érintő atherosclerotikus eredetű, krónikus, progrediáló betegség típusos kezdeti tünete a claudicatio intermittens, amikor terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve –gyengeség lép fel. Az obstrukció súlyosbodásával, kritikus végtagischaemia lép fel nyugalmi fájdalom, később fekély vagy gangréna megjelenésével, mely a végtag elvesztésével fenyeget. Főként idős betegeknél sokáig tünetmentes maradhat a kórkép.

Diagnosztika:

Fizikális vizsgálat során a perifériás erek tapintásával, hallgatózásával, a végtag inspekciójával, tapintásával valószínűsíthetjük a kórkép fennállását. Típusos esetben nem, vagy gyengén tapintható perifériás ereket, esetleg érzörejt, sápadt, hideg, fekélyes lábat találunk.

Doppler módszer segítségével, a boka-kar index meghatározásával noninvazív módon megállapítható a betegség súlyossági foka. A módszer szenzitivitása 95%, specificitása 99%.

Az invazív CT, illetve MR angiográfia a lokalizációt és a beavatkozás megtervezését segíti.

Kezelés:

A sikeres kezelés alapja a rizikófaktorok eliminálása: a dohányzás felfüggesztése, a dyslipidaemia kezelése, a vérnyomás és a diabetes mellitus célértékre történő beállítása.

Számos vizsgálat igazolta a thrombocyta aggregáció gátlók ( elsősorban clopidogrel, illetve acetil-szalicilsav), a statinok, ACE-gátlók mortalitást csökkentő hatását.

Klinikai tanulmányok eredményei alapján a béta-blokkolók - egyidejű koronáriabetegség fennállása esetén- adhatóak enyhe és középsúlyos perifériás verőérbetegeknek, a tünetek romlása nélkül.

A pentoxifylline, illetve cilostazol (Magyarországon nem elérhető) adásával és szakszerű mozgásterápával javítható a járástávolság.

Az intervenciós, illetve érsebészeti beavatkozások indikációját az életvitelt jelentősen befolyásoló tünetek, végtagot veszélyeztető ischaemia, vagy vasculáris eredetű impotencia képezik.

Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. számú Belgyógyászati Klinika

Forrás: Office Management of Peripheral Arterial Disease. The American Journal of Medicine. 2010;123:790.792. ”

Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése