hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése

| |
 


Tünetek:

Az alsó végtagot érintő atherosclerotikus eredetű, krónikus, progrediáló betegség típusos kezdeti tünete a claudicatio intermittens, amikor terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve –gyengeség lép fel. Az obstrukció súlyosbodásával, kritikus végtagischaemia lép fel nyugalmi fájdalom, később fekély vagy gangréna megjelenésével, mely a végtag elvesztésével fenyeget. Főként idős betegeknél sokáig tünetmentes maradhat a kórkép.

Diagnosztika:

Fizikális vizsgálat során a perifériás erek tapintásával, hallgatózásával, a végtag inspekciójával, tapintásával valószínűsíthetjük a kórkép fennállását. Típusos esetben nem, vagy gyengén tapintható perifériás ereket, esetleg érzörejt, sápadt, hideg, fekélyes lábat találunk.

Doppler módszer segítségével, a boka-kar index meghatározásával noninvazív módon megállapítható a betegség súlyossági foka. A módszer szenzitivitása 95%, specificitása 99%.

Az invazív CT, illetve MR angiográfia a lokalizációt és a beavatkozás megtervezését segíti.

Kezelés:

A sikeres kezelés alapja a rizikófaktorok eliminálása: a dohányzás felfüggesztése, a dyslipidaemia kezelése, a vérnyomás és a diabetes mellitus célértékre történő beállítása.

Számos vizsgálat igazolta a thrombocyta aggregáció gátlók ( elsősorban clopidogrel, illetve acetil-szalicilsav), a statinok, ACE-gátlók mortalitást csökkentő hatását.

Klinikai tanulmányok eredményei alapján a béta-blokkolók - egyidejű koronáriabetegség fennállása esetén- adhatóak enyhe és középsúlyos perifériás verőérbetegeknek, a tünetek romlása nélkül.

A pentoxifylline, illetve cilostazol (Magyarországon nem elérhető) adásával és szakszerű mozgásterápával javítható a járástávolság.

Az intervenciós, illetve érsebészeti beavatkozások indikációját az életvitelt jelentősen befolyásoló tünetek, végtagot veszélyeztető ischaemia, vagy vasculáris eredetű impotencia képezik.

Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. számú Belgyógyászati Klinika

Forrás: Office Management of Peripheral Arterial Disease. The American Journal of Medicine. 2010;123:790.792. ”

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése