hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése

| |
 


Tünetek:

Az alsó végtagot érintő atherosclerotikus eredetű, krónikus, progrediáló betegség típusos kezdeti tünete a claudicatio intermittens, amikor terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve –gyengeség lép fel. Az obstrukció súlyosbodásával, kritikus végtagischaemia lép fel nyugalmi fájdalom, később fekély vagy gangréna megjelenésével, mely a végtag elvesztésével fenyeget. Főként idős betegeknél sokáig tünetmentes maradhat a kórkép.

Diagnosztika:

Fizikális vizsgálat során a perifériás erek tapintásával, hallgatózásával, a végtag inspekciójával, tapintásával valószínűsíthetjük a kórkép fennállását. Típusos esetben nem, vagy gyengén tapintható perifériás ereket, esetleg érzörejt, sápadt, hideg, fekélyes lábat találunk.

Doppler módszer segítségével, a boka-kar index meghatározásával noninvazív módon megállapítható a betegség súlyossági foka. A módszer szenzitivitása 95%, specificitása 99%.

Az invazív CT, illetve MR angiográfia a lokalizációt és a beavatkozás megtervezését segíti.

Kezelés:

A sikeres kezelés alapja a rizikófaktorok eliminálása: a dohányzás felfüggesztése, a dyslipidaemia kezelése, a vérnyomás és a diabetes mellitus célértékre történő beállítása.

Számos vizsgálat igazolta a thrombocyta aggregáció gátlók ( elsősorban clopidogrel, illetve acetil-szalicilsav), a statinok, ACE-gátlók mortalitást csökkentő hatását.

Klinikai tanulmányok eredményei alapján a béta-blokkolók - egyidejű koronáriabetegség fennállása esetén- adhatóak enyhe és középsúlyos perifériás verőérbetegeknek, a tünetek romlása nélkül.

A pentoxifylline, illetve cilostazol (Magyarországon nem elérhető) adásával és szakszerű mozgásterápával javítható a járástávolság.

Az intervenciós, illetve érsebészeti beavatkozások indikációját az életvitelt jelentősen befolyásoló tünetek, végtagot veszélyeztető ischaemia, vagy vasculáris eredetű impotencia képezik.

Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. számú Belgyógyászati Klinika

Forrás: Office Management of Peripheral Arterial Disease. The American Journal of Medicine. 2010;123:790.792. ”

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése