hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A magyarok az elsők: az 1. D-vitamin nap


A magyarok az elsők: az 1. D-vitamin nap

| |
 

2012. február 23-án a laikus és az orvosi szaksajtó egy tudományos tájékoztató keretében értesült az első D-vitamin nap megrendezéséről. A szervezők és résztvevők szándéka, hogy a következőkben ezt a télvégi napot a D-vitamin – vagy az újabb felfogás és elnevezés szerint D-hormon – propagálásának szentelik. Február végén már hiányzik a napfény, a lakosság 70-80%-a D-vitamin-hiányos, és tudjuk, hogy a D-vitamin bőrünkben főképp az UVB-sugarak hatására keletkezik.

Angliában már az iparosodás hőskorában felismerték, hogy a sötét pincékben dolgoztatott gyermekek rachitise összefügg a napfény hiányával, a D-vitaminról összegyűjtött ismeretek sokasága azonban már jócskán túlmutat ezen. Kiderült, hogy a D-vitamin sejtfelszíni receptorai minden szövetünkben jelen vannak, hogy több mint ezer gén működésére hat az anyag, így nem csoda – vagy épp maga a csoda – hogy a D-vitamin-ellátottság a lehető legszélesebben befolyásolja egészségünket, sőt, születendő gyermekeink egészségét is.

Szekeres László a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság elnöke bevezetőjében elmondta: a D-vitamin nap megrendezésének legfontosabb célja és értéke, hogy hírül adja a tényt: tizenkét hazai tudományos társaság fogott össze, hogy mind a lakosság, mind a gyógyítás hivatásos résztvevői számára a figyelem előterébe hozza az egészség-betegség, valamint a D-vitamin-ellátottság összefüggéseit. Ez a kivételesen széleskörű együttműködés, amelyet Takács István vezetésével a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület kezdeményezett a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság bevonásával, már önmagában is számottevő eredmény. A résztvevők túlzásoktól mentes publicitásra törekszenek, nem kampányt, nem egyszeri hírverést szeretnének elérni, hanem azt, hogy az odafigyelés beépüljön az orvosok szemléletébe és a lakosság életmódjába.

Takács István azt hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon még az orvosi köztudatban sem kapnak kellő figyelmet a D-vitamin-hiányállapot következményei. Ennek a tapasztalatnak a nyomán indította el a szervezőmunkát, amelynek eredményként a különböző szakterületek képviselői megalkották saját ajánlásukat, majd ezeket összhangba hozva konszenzust alakítottak ki.

A konszenzus létrehozásában a következő szakmai tudományos társaságok, illetve képviselőik vettek részt:
Magyar Dermatológiai Társaság, dr. Ottó Iringó Ágnes
Magyar Endokrin Társaság, prof. dr. Lakatos Péter
Magyar Gyermekorvosok Társasága, prof. dr. Szabó András
Magyar Ideg- és ElmeorvosokTársasága, dr. Kovács Tibor
Magyar Kardiológusok Társasága, dr. Jambrik Zoltán
Magyar Klinikai Immunológiai és Allergológiai Társaság, prof. dr. Bodolay Margit
Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, dr. Toldy Erzsébet
Magyar Menopauza Társaság, dr. Várbíró Szabolcs
Magyar Nefrológiai Társaság, prof. dr. Szabó András
Magyar Onkológusok Társasága, dr. Bittner Nóra
Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság, dr. Szekeres László
Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület, dr. Benkő Ilona, dr. Kiss Emese, prof. dr. Marton István, dr. Takács István

A közösen elfogadott ajánlásban helyett kapott a D-vitamin-szint fontosságának megfogalmazása, a mérés metodikája, a normálérték és a hiányállapot definiálása, továbbá a szinten tartáshoz és a hiányállapot kezeléséhez szükséges dózisok megállapítása, ezenkívül a D-vitamin, illetve hiányának hatása a különböző szervrendszerekre: a csontokra, az immunrendszerre, a cardiovascularis rendszerre, az idegrendszerre, a vesére, az endokrin rendszerre és a metabolizmusra. A női egészségnek kiváltképp fontos feltétele minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. Hiánya a fogamzást is hátrányosan befolyásolja, és megdöbbentő felismerés, hogy a magzati életben és kisgyermekkorban elszenvedett D-vitamin-hiány több felnőttkori betegség, például 1-es és 2-es típusú diabetes vagy daganatok okozója is lehet. Fokozott érdeklődés kíséri a tumorgenezisre gyakorolt gátló hatást, amely főképp az emlő- és colondaganatok esetében figyelhető meg. Már kialakult daganatban a D-vitamin gátolja a sejtproliferációt, csökkenti az invazivitást és elősegíti az apoptózist.

A fenti, tudományosan igazolt hatásokról a társaságot képviselő meghívott előadók számoltak be a jelenlévőknek.A hazai éghajlati viszonyokat, az életmódot és a táplálkozási szokásokat ismerve nem meglepő, hogy mind az egészséges, maximum napi 10-30 perces napozással keletkező, mind az élelmiszerrel bevihető napi D-vitamin-mennyiség messze elmarad a kívánatostól. Több országban – felismerve jelentőségét – az egészséges élelmiszereket, alapvetően a tejtermékeket D-vitaminnal dúsítják.

A D-vitamin-hiány minden életkorban világszerte gyakori, de sokszor nem kerül felismerésre. A D-vitamin-hiány elsődleges következménye a csontritkulás, és annak legrettegettebb szövődménye a csonttörés. Ma egy, az Európai Unióban élő, 50 év feletti nő esélye arra, hogy csontritkulás okozta törést szenvedhet el valaha az életében, 40-50%, míg egy férfinál 10-25%! Riasztó számok, de csökkenthetők és elkerülhetők. Ebben is alapvető jelentőségű a megfelelő D-vitamin-bevitel.

Lakatos Péter professzor számokkal illusztrálta a problémát: ha a magyar lakosság körében sikerülne elérni, hogy a D-vitamin-szint legalább a normáltartománynak – 30-60 ng/ml – az alsó értékéig növekedjen, akkor egynegyedével csökkenne a csípőtáji törések száma, 80%-kal csökkenne az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulása, egyharmaddal a daganatok előfordulása és 50-90%-kal az influenzás megbetegedések száma. Összességében ezek 7-10%-os csökkenést jelentenének a halálozásban. Mindez mintegy 15 milliárd forintnyi befektetést igényelne, azonban hozzávetőleg 200 milliárd megtakarítást eredményezne a professzor becslése szerint.

Az első D-vitamin napon közösségi akció is zajlott, Budapest belvárosában a járókelőket egy rövid beszélgetésre egyenruhás hostessek állították meg, és D-vitamin- és kalciumgazdag gyümölcsjoghurtot ajándékoztak nekik.

A D-vitamin napot a Roche (Magyarország) Kft., a Danone Kft., a Pharma Nord Kft., a MOOT és az MPPOE támogatta.

Németh Éva dr.
eLitMed.hu, LAM

Kulcsszavak

D-vitamin

Kapcsolódó anyagok

A D3-vitamin-kezelés különböző adagolási sémáinak összehasonlítása

Az országspecifikus FRAX-algoritmus által meghatározott 10 éves csípő- és major osteoporoticus törések valószínűségének vizsgálata 2-es típusú diabeteses férfiak csoportjában

A D-vitamin jelentősége meddőségben, szerepe várandósság és szoptatás alatt

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

A D-vitamin-ellátottság vizsgálata kórházi kezelést igénylő betegek körében

Hozzászólások:

1.,   Nádasy Endre Tamás mondta   2012. Február 24., Péntek 19:08:50
Az elmúlt évtizedekben a téli, légúti járványokkal teli időszakról azt tartották, hogy télen nincs elegendő zöldség és gyümölcs, ezért esendőbb az ember. A következtetés az volt, hogy C vitamint kell fogyasztani. Egyrészt sok éve már, hogy télen is annyi zöldséget fogyasztunk, amennyit akarunk, másrészt mindenki ismeri a C vitamin "teóriát, és sokak élnek is a pótlás gyakorlatával. Ugyanakkor kár volna tagadni, a légúti hurutok és az influenza vonatkozásában mindez nem hozott átütő sikert. Meggyőződésem, hogy a probléma kulcsa a napfény, és ezen keresztül a D vitamin hiánya. Magam részéről tehát a téli időszak járványai ellen a D vitamin pótlást szorgalmaznám. Dr. Nádasy E. Tamás, belgyógyász, kardiológus, Siófok

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


A magyarok az elsők: az 1. D-vitamin nap