TARTALOM

 VISSZA

 


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai
Mezei Zsuzsanna
| | |
 

Korunk egyik súlyos problémája a metabolikus szindróma és az ahhoz igen sok esetben társuló hyperuricaemia. Hyperuricaemiáról beszélünk férfiak esetében, ha a szérum húgysavszint meghaladja a 380 µmol/L, nők esetében pedig a 350 µmol/L értékeket, bár egyes vizsgálatok a témában sokszor ettől szigorúbb határvonalat húztak meg. Nagyon sok tanulmányban találtak összefüggést a magas húgysavszint és – többek között- az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség között, ami miatt kiemelten fontos a normouricaemiás állapot elérése.

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen (allopurinol -> xantinoxidáz-gátlás), hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába. Ennek megfelelően táplálkozási intervenció esetén a nyersanyag-válogatás szempontjainak elsődleges alapja a purintartalom. Fontos azonban odafigyelni azokra is, amelyek ugyan nem tartalmaznak purint, de indukálják a húgysav keletkezését, mint amilyen az alkohol, túl azon, hogy a sör –alkoholmentesen is – tartalmaz purint (14 mg/dl). Ráadásul az alkohol sajnálatos módon a laktátszintet is megemeli, ezzel még gátolja is az általa megemelt szintű húgysav kiválasztását. Nem elhanyagolható kérdés a fruktóz sem, melynek metabolizmusa során fokozott az ATP-depléció, ami szintén emeli a húgysavszintet. Éppen ezért (sem), ma már nem helyes, nem célszerű diabetes mellitusban fruktóz fogyasztását, mint lehetséges cukorpótlót javasolni. Vizsgálatokban igazolták, hogy nagyobb mennyiségű fruktóz fogyasztását követően a vér húgysavszintje akár 3-4 mg/dl-rel is megnő.

Az is igazolt, hogy egészséges emberekben már 9 mg/dl-es szérumurátszint is elég, hogy tophusok jelenjenek meg. Ezek a vizsgálatok óvatosságra intenek tehát a fruktóz használatát illetően. Ez nem jelenti a gyümölcsök mellőzését az étrendből, napi 10-40 dkg-nyi fogyasztható, ez az adott gyümölcs cukortartalmától függ. Amit viszont hasznos kerülni, a szacharózzal édesített termékek, különösen az üdítóitalok, hiszen ezek jelentős fruktóz- és kalóriaforrások. Zsíros ételek fogyasztása rohamot válthat ki, nemkívánatos testsúlygyarapodáshoz vezet. A bő zsírban sütés, legírozás, montírozás, manírozás, szalonnával tűzdelés emiatt kerülendők.

Élelmiszereinkben előforduló purinok purin-bázisok formájában, DNS, RNS, nukleotid-, nukleozid komponensként vannak jelen (állati izomszövetek, belsőségek, szárnyasok és halak bőre, szalonna, a növényi tároló szövetekben kevesebb, a tej kifejezetten purinszegény)

Nem ajánlott kategória - Igen magas purin-, zsír- és cukortartalom

• Húskivonatok, belsőségek, füstölt húsok, zsíros húsrészek és felvágottak, kolbászok, hurkák, szalonnafélék, sertés, marha, borjú, pulyka, nyúl, kacsa, fogas vadhúsok
• halkonzervek, szardíniák, kagylók, a legtöbb halféleség (de kevesebbet tartalmaz a fogas, ponty, tőkehal!)
• élesztő,
• húsleves, erőleves, kocsonya (ezek magas extraktív tartalmúak)
• pörköltek, pecsenyelé,
• lencse, sárgaborsó, szárazbab, szója, tofu
• Heti 2-3-nál több tojássárgája nem ajánlott, inkább tojásfehérje (zsírszegényen készítve)
• 2,8%-os tej, 20%-os tejföl, tejszín (30%-os zsírtartalmú, helyette a tejszínhabpótló por adott esetben, a főzőtejszín 10%-os zsírtartalmú), vaj, zsíros sajtok (Márványsajt, Ementáli, Pannónia, Trappista, Karaván)
• Finom pékáruk (Pl.: kakaós csiga, sajtos roló, búrkifli, croissant, tepertős pogácsa, lekváros táska, briós, sajtos rúd stb.)
• Dió, mogyoró, mandula.

Kis mennyiségben illetve ritkán fogyasztható kategória

• sovány felvágottak,
• sovány húsrészek (maximum 30-60 g az adott nap során. Összehasonlításképpen: egyetlen főétkezés alkalmával ennek normál „fejadagja”: 80g. Éppen ezért vagdaltak, húsgombócok készítésénél a hús egy részét zöldségekkel helyettesíthetjük, így is csökkentve a purinbevitelt, de biztosítva az elégséges mennyiséget a jóllakottsághoz),
• paraj, sóska, zöldbab,
• rakott, töltött ételek, vagdaltak, felfújtak, húsgombócok, (zsírszegényen, előfőzéssel - ez csökkenti a purintartalmat)

Mit ajánlhatunk jó szívvel?

Az étrend gerincét a zöldségfélék, gyümölcsök és gabonafélék adják zsírszegény tejjel (max.1,5% zsírtartalom) és tejtermékekkel (12%-os tejföl, stb), tojással, valamint kevés sovány hússal, húskészítménnyel kiegészítve. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, amit energiamentes italokkal fedezzünk. Ez alapján:

• sovány- tej, zsírszegény tejföl, kefír, cukrozatlan, zsírszegény gyümölcs- és natúrjoghurtok, sovány és félzsíros sajtok (pl.: Tolnai sovány sajt, Köményes sajt, Túra, Óvári, Medve light sajtok, light trappista, stb.), sovány és félzsíros tehéntúró,
• Levesek közül a zöldséglevesek, édesítőszerrel, 1,5%-os tejjel készített gyümölcslevesek.
• kefíres, zsírszegény joghurtos, ecetes saláták
• 12%-os tejföllel, vagy kefírrel habart, kevés olajos rántással készült főzelékek
• sovány tejjel, zsírszegény sajttal készült csőbensültek
Használható alapanyagok:
I.) sárgarépa, főzőtök, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka, retek, karfiol, karalábé, brokkoli, zeller, patiszon, cukkíni, padlizsán, petrezselyemgyökér, burgonya, sütőtök, gomba, cékla, vöröshagyma, póréhagyma.
II.) alma, körte, szilva, őszibarack, kajszibarack, ribizli, narancs, kivi, szőlő, eper, málna, ananász, cseresznye, meggy
• főtt vagy héjában sült burgonya,
• főtt és párolt rizs, zöldséggel kiegészítve még jobb
• főtt tészta, előnyben részesítve a durum
• Édességet elsősorban gyümölcsökből készítsünk. Édesítésre édesítőszer ajánlott
• fehér-, félbarna- és teljes kiőrlésű kenyerek, kifli, zsemle, zabpehely, kukoricapehely, búzapehely, rizspehely, árpapehely, extrudált kenyerek.

Folyadékbevitelre előnyös választás hyperuricaemiában:

• ásványvizek, főleg: Salvus, Parádi, Balfi, Csevicei (alkalikus gyógyvizek ezek)
• csalántea (purinürítő)
• energiamentes üdítőitalok

Kávé, feketetea, kakaó mint xantinszármazék-tartalmú italok nemkívánatosak, naponta egyetlen gyenge kávé, vagy gyenge főzetű tea esetleg.

Végezetül, de nem utolsósorban említeném meg, hogy hyperuricaemiában nagyon sok esetben vannak jelen társuló betegségek (obesitas, diabetes, vesebetegségek, stb), melyek szintén önmagukban is dietoterápiát (testsúlycsökkentés, normoglykaemia, vese kímélete, stb) igényelnek. A különböző terápiák összehangolása fárasztó és frusztráló feladat a beteg számára, ez ronthatja az együttműködését. Ezért (is), hatékony, individuális diétás intervencióért mindenképpen érdemes a betegnek azt javasolni, hogy vegye fel a kapcsolatot dietetikussal, aki mind tápláltsági állapotának, mind betegségeinek figyelembevételével személyre szabott edukációban részesítheti őt, elősegítve ezzel a kitűzött célt a beteg kezelésében.

Irodalom:
Gaálné, P. B. (2003.). Köszvény. Purinszegény étrend . Budapest: Medicina.
Kékes, E., & Kiss, I. (2011.). Hyperuricaemia. Budapest: Literatura Medica.
Mituszova, M. (2000.. május 22.). LAM. Letöltés dátuma: 2012.. május 5, forrás: LAM Web site: http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0005/4.htm
Romics, L. (2007.). Herold Belgyógyászat - Orvosoknak, medikusoknak. Budapest: B + V (medical&technical) Lap- és Könyvkiadó Kft.
Veresné, B. M. (2006). Gyakorlati Dietetika. Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.


Kapcsolódó anyagok:

Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában
- az atorvastatin klinikai jelentősége


Kulcsszavak

húgysav, purin, diéta, életmód

Kapcsolódó anyagok

A mediterrán diéta és a magasvérnyomás-, illetve szív-ér rendszeri betegségek megelőzésének összefüggése

Az artériás merevség és az időskori dementia

A hyponatraemia differenciáldiagnózisa és kezelése

A ketosavak és a diéta szerepe a vesebetegek anyagcsere-kezelésében

A hyperurikaemia és a cardiovascularis kockázat: fókuszban az új célérték vezérelte kezelés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai