hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai
Mezei Zsuzsanna
| | |
 

Korunk egyik súlyos problémája a metabolikus szindróma és az ahhoz igen sok esetben társuló hyperuricaemia. Hyperuricaemiáról beszélünk férfiak esetében, ha a szérum húgysavszint meghaladja a 380 µmol/L, nők esetében pedig a 350 µmol/L értékeket, bár egyes vizsgálatok a témában sokszor ettől szigorúbb határvonalat húztak meg. Nagyon sok tanulmányban találtak összefüggést a magas húgysavszint és – többek között- az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség között, ami miatt kiemelten fontos a normouricaemiás állapot elérése.

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen (allopurinol -> xantinoxidáz-gátlás), hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába. Ennek megfelelően táplálkozási intervenció esetén a nyersanyag-válogatás szempontjainak elsődleges alapja a purintartalom. Fontos azonban odafigyelni azokra is, amelyek ugyan nem tartalmaznak purint, de indukálják a húgysav keletkezését, mint amilyen az alkohol, túl azon, hogy a sör –alkoholmentesen is – tartalmaz purint (14 mg/dl). Ráadásul az alkohol sajnálatos módon a laktátszintet is megemeli, ezzel még gátolja is az általa megemelt szintű húgysav kiválasztását. Nem elhanyagolható kérdés a fruktóz sem, melynek metabolizmusa során fokozott az ATP-depléció, ami szintén emeli a húgysavszintet. Éppen ezért (sem), ma már nem helyes, nem célszerű diabetes mellitusban fruktóz fogyasztását, mint lehetséges cukorpótlót javasolni. Vizsgálatokban igazolták, hogy nagyobb mennyiségű fruktóz fogyasztását követően a vér húgysavszintje akár 3-4 mg/dl-rel is megnő.

Az is igazolt, hogy egészséges emberekben már 9 mg/dl-es szérumurátszint is elég, hogy tophusok jelenjenek meg. Ezek a vizsgálatok óvatosságra intenek tehát a fruktóz használatát illetően. Ez nem jelenti a gyümölcsök mellőzését az étrendből, napi 10-40 dkg-nyi fogyasztható, ez az adott gyümölcs cukortartalmától függ. Amit viszont hasznos kerülni, a szacharózzal édesített termékek, különösen az üdítóitalok, hiszen ezek jelentős fruktóz- és kalóriaforrások. Zsíros ételek fogyasztása rohamot válthat ki, nemkívánatos testsúlygyarapodáshoz vezet. A bő zsírban sütés, legírozás, montírozás, manírozás, szalonnával tűzdelés emiatt kerülendők.

Élelmiszereinkben előforduló purinok purin-bázisok formájában, DNS, RNS, nukleotid-, nukleozid komponensként vannak jelen (állati izomszövetek, belsőségek, szárnyasok és halak bőre, szalonna, a növényi tároló szövetekben kevesebb, a tej kifejezetten purinszegény)

Nem ajánlott kategória - Igen magas purin-, zsír- és cukortartalom

• Húskivonatok, belsőségek, füstölt húsok, zsíros húsrészek és felvágottak, kolbászok, hurkák, szalonnafélék, sertés, marha, borjú, pulyka, nyúl, kacsa, fogas vadhúsok
• halkonzervek, szardíniák, kagylók, a legtöbb halféleség (de kevesebbet tartalmaz a fogas, ponty, tőkehal!)
• élesztő,
• húsleves, erőleves, kocsonya (ezek magas extraktív tartalmúak)
• pörköltek, pecsenyelé,
• lencse, sárgaborsó, szárazbab, szója, tofu
• Heti 2-3-nál több tojássárgája nem ajánlott, inkább tojásfehérje (zsírszegényen készítve)
• 2,8%-os tej, 20%-os tejföl, tejszín (30%-os zsírtartalmú, helyette a tejszínhabpótló por adott esetben, a főzőtejszín 10%-os zsírtartalmú), vaj, zsíros sajtok (Márványsajt, Ementáli, Pannónia, Trappista, Karaván)
• Finom pékáruk (Pl.: kakaós csiga, sajtos roló, búrkifli, croissant, tepertős pogácsa, lekváros táska, briós, sajtos rúd stb.)
• Dió, mogyoró, mandula.

Kis mennyiségben illetve ritkán fogyasztható kategória

• sovány felvágottak,
• sovány húsrészek (maximum 30-60 g az adott nap során. Összehasonlításképpen: egyetlen főétkezés alkalmával ennek normál „fejadagja”: 80g. Éppen ezért vagdaltak, húsgombócok készítésénél a hús egy részét zöldségekkel helyettesíthetjük, így is csökkentve a purinbevitelt, de biztosítva az elégséges mennyiséget a jóllakottsághoz),
• paraj, sóska, zöldbab,
• rakott, töltött ételek, vagdaltak, felfújtak, húsgombócok, (zsírszegényen, előfőzéssel - ez csökkenti a purintartalmat)

Mit ajánlhatunk jó szívvel?

Az étrend gerincét a zöldségfélék, gyümölcsök és gabonafélék adják zsírszegény tejjel (max.1,5% zsírtartalom) és tejtermékekkel (12%-os tejföl, stb), tojással, valamint kevés sovány hússal, húskészítménnyel kiegészítve. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, amit energiamentes italokkal fedezzünk. Ez alapján:

• sovány- tej, zsírszegény tejföl, kefír, cukrozatlan, zsírszegény gyümölcs- és natúrjoghurtok, sovány és félzsíros sajtok (pl.: Tolnai sovány sajt, Köményes sajt, Túra, Óvári, Medve light sajtok, light trappista, stb.), sovány és félzsíros tehéntúró,
• Levesek közül a zöldséglevesek, édesítőszerrel, 1,5%-os tejjel készített gyümölcslevesek.
• kefíres, zsírszegény joghurtos, ecetes saláták
• 12%-os tejföllel, vagy kefírrel habart, kevés olajos rántással készült főzelékek
• sovány tejjel, zsírszegény sajttal készült csőbensültek
Használható alapanyagok:
I.) sárgarépa, főzőtök, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka, retek, karfiol, karalábé, brokkoli, zeller, patiszon, cukkíni, padlizsán, petrezselyemgyökér, burgonya, sütőtök, gomba, cékla, vöröshagyma, póréhagyma.
II.) alma, körte, szilva, őszibarack, kajszibarack, ribizli, narancs, kivi, szőlő, eper, málna, ananász, cseresznye, meggy
• főtt vagy héjában sült burgonya,
• főtt és párolt rizs, zöldséggel kiegészítve még jobb
• főtt tészta, előnyben részesítve a durum
• Édességet elsősorban gyümölcsökből készítsünk. Édesítésre édesítőszer ajánlott
• fehér-, félbarna- és teljes kiőrlésű kenyerek, kifli, zsemle, zabpehely, kukoricapehely, búzapehely, rizspehely, árpapehely, extrudált kenyerek.

Folyadékbevitelre előnyös választás hyperuricaemiában:

• ásványvizek, főleg: Salvus, Parádi, Balfi, Csevicei (alkalikus gyógyvizek ezek)
• csalántea (purinürítő)
• energiamentes üdítőitalok

Kávé, feketetea, kakaó mint xantinszármazék-tartalmú italok nemkívánatosak, naponta egyetlen gyenge kávé, vagy gyenge főzetű tea esetleg.

Végezetül, de nem utolsósorban említeném meg, hogy hyperuricaemiában nagyon sok esetben vannak jelen társuló betegségek (obesitas, diabetes, vesebetegségek, stb), melyek szintén önmagukban is dietoterápiát (testsúlycsökkentés, normoglykaemia, vese kímélete, stb) igényelnek. A különböző terápiák összehangolása fárasztó és frusztráló feladat a beteg számára, ez ronthatja az együttműködését. Ezért (is), hatékony, individuális diétás intervencióért mindenképpen érdemes a betegnek azt javasolni, hogy vegye fel a kapcsolatot dietetikussal, aki mind tápláltsági állapotának, mind betegségeinek figyelembevételével személyre szabott edukációban részesítheti őt, elősegítve ezzel a kitűzött célt a beteg kezelésében.

Irodalom:
Gaálné, P. B. (2003.). Köszvény. Purinszegény étrend . Budapest: Medicina.
Kékes, E., & Kiss, I. (2011.). Hyperuricaemia. Budapest: Literatura Medica.
Mituszova, M. (2000.. május 22.). LAM. Letöltés dátuma: 2012.. május 5, forrás: LAM Web site: http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0005/4.htm
Romics, L. (2007.). Herold Belgyógyászat - Orvosoknak, medikusoknak. Budapest: B + V (medical&technical) Lap- és Könyvkiadó Kft.
Veresné, B. M. (2006). Gyakorlati Dietetika. Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.


Kapcsolódó anyagok:

Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában
- az atorvastatin klinikai jelentősége


Kulcsszavak

húgysav, purin, diéta, életmód

Kapcsolódó anyagok

A ketodiéta alkalmazásának hatásai IV. stádiumú krónikus veseelégtelenségben

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

A fruktóz okozta hyperuricaemiáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A hyperuricaemia diétás vonatkozásai