hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A humán mikrobiom titokzatos arca


A humán mikrobiom titokzatos arca

| |
 

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

A humán mikrobiom szerepéről egyre intenzívebben folynak a kutatások, mindezidáig sok tanulmány született a szerveztünk részét képző baktériumflóra egészségünkre gyakorolt hatásáról. Hétről hétre új kutatások eredményei látnak napvilágot, amelyek a bioflórát alkotó törzsek sokféleségét, a flóra egyensúlyának felborulását és a potenciálisan patogén baktériumok szerepét fejtegetik.

Azonban arról eddig nem állt rendelkezésünkre információ, hogyan befolyásolja a nyugati típusú életvitel a velünk élő baktériumflórát. Clement és társai Science Advences folyóiratban megjelent közleménye új megvilágításba helyezi a humán mikrobiomról alkotott elképzeléseinket. A szerzők a venezuelai Yanomami bennszülött indián törzset vizsgáltak, akik a nyugati civilizációtól elzárva félnomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak. A törzs az Amazonas-menti őserdő rezervátumában él, tagjai korábban semmilyen dokumentált gyógyszerkészítményt vagy szintetikus antibiotikum kezelést nem kaptak, így egyedülálló módon képviselik a pre-antibiotikus korszakot. A vizsgálatba a falu 54 őslakosa közül 34 főt vontak be, a résztvevők becsült életkora 4 és 50 év között volt. A kutatók a legyűjtött szájnyálkahártya (n=28), a homlokbőr (n=28) és széklet (n=12) mintákból A 16S rRNS V4 régióját szekvenálták és korábbi vizsgálatok eredményeivel hasonlították össze. A székletminták alapján a Yanomami indiántörzs mikrobiomja sokszínűbbnek bizonyult, mint a nyugati életvitelt folytató alanyok, valamint a fél-nomád életet élő guahibo és malawian törzs tagjainak bioflórája. A Yanomami baktréiumflóra összetételét illetően jelentős eltérés igazolódott az Egyesült Királyságbeli lakosságéhoz képest: a székletmintában magasabb volt a Prevotella és alacsonyabb volt a Bacteroides fajok aránya. Más természet-közeli népek bioflóráját elemezve korábban hasonló eredmények születtek.

A homlokbőr flórájának összetételét illetően az indián törzs sokkal sokszínűbbnek bizonyult, mint a nyugati lakosság: míg az angol populáció kültakaróját döntően Staphylococcus, Neisseria és Corynebacterium népesítette be, a Yanomiknál nem találtak kiemelkedően gyakori fajokat. Ezzel szemben a szájnyálkahártya-bioflóra hasonló diverzitást mutatott a Yanomamik között és a vizsgált angol populációban. A szájnyálkahártya összetételét mindkét populációban a Streptococcus fajok dominálták, azonban a Yanomamik között gyakoribbak volt a Prevotella, Fusobakterium és Gemella előfordulása, míg alacsonyabb számban fordultak elő Rothia, Strenotrophomonas, Acinetobacter és Pseudomonas fajok. A viszonylag alacsonyabb diverzitás hátterében az állhat, hogy bár a Yanomami indiánok szájhigiénéje a vízzel történő öblögetésre korlátozódik, a törzs tagjai között nagy népszerűségnek örvend és már fiatal életkortól elterjedt szokás a dohányrágás, ami hatással lehet a szájnyálkahártya baktériumflórájára.

A szerzők a Yanomami baktériumflóra antibiotikum érzékenységét is vizsgálta, és megdöbbentő eredményeket kaptak. Összesen tizenegy székletmintából 131 E. Coli törzs fenotípusos érzékenységét elemezték 23 antibiotikummal szemben. A tesztelt antibiotikumra vizsgált E. Coli törzsek érzékenynek voltak, azonban a funkcionális vizsgálatok során nyolc antibiotikummal szemben rezisztensnek bizonyultak. A kutatás során négy oralis nyálkahártya és székletminta metagenomicus elemzése történt multiple displacement amplification (MDA) módszerrel. Habár a vizsgált bennszülött populáció tagjai korábban nem érintkeztek semmilyen mesterséges antibiotikummal, baktériumflórájuk mégis 28 szintetikus vagy fél-szintetikus antibiotikum rezisztencia gént hordozott. A gének között megtalálható volt olyan széles-spektrumú béta-laktamáz, amely negyedik generációs cefalosporin és szintetikus monobaktám szembeni rezisztenciáért felelős, valamint olyan penicillin-kötő protein, amely harmadik generációs cefalosporinook közé tartozó ceftazidim rezisztenciát okoz. Bár a korábbi gyógyszer-expozíó merőben eltérő volt a vizsgált nyugati civilizációs és a nomád természet-közeli népcsoport tagjai között, a baktériumflóra rezisztencia-mintázata nagyon hasonlónak bizonyult.

Az egyedülálló kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a nyugati életmód döntően befolyásolja a velünk együtt élő baktériumflóra összetételét, csökkenti annak sokszínűségét. A mikrobiom genetikai vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a funkcionális antibiotikum rezisztencia gének jelenléte a korábbi antbiotikum-használattól függetlenül a humán flóra jellegzetessége. A vizsgálat számos kérdést vet fel a globalizáció és a nyugati életvitel baktérium flórára gyakorolt hatásáról, amelyek a jövőben még megválaszolásra várnak.


Eredeti közlemény: Clemente, Jose C., Erica C. Pehrsson, Martin J. Blaser, Kuldip Sandhu, Zhan Gao, Bin Wang, Magda Magris et al. "The microbiome of uncontacted Amerindians." Science Advances 1, no. 3 (2015): e1500183.
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna

eLitMed.hu


Kulcsszavak

humán mikrobiom, bioflóra, antibiotikum rezisztencia, diverzitás

Kapcsolódó anyagok

A humán mikrobiom titokzatos arca

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


A humán mikrobiom titokzatos arca