hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Magasabb HbA1c - a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek előfutára?



Magasabb HbA1c -  a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek előfutára?

| |
 

Az ARIC (Atherosclerosis Risk in Communities, 1990-92) vizsgálat mintáit és adatait felhasználva amerikai kutatók 11 ezer fehér, illetve fekete résztvevő vérmintáját elemezve összehasonlították az éhomi vércukorértékek és a HbA1c-értékek prognosztizáló voltát a diabétesz és a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulása szempontjából.

Az eredmények azt mutatták, hogy a HbA1c-érték összefügg az újonnan diagnosztizált cukorbetegség és kardiovaszkuláris események kockázatával: 5,0% alatti érték esetén a cukorbetegség rizikója 0,59, a kardiovaszkuláris betegségeké 0,96 volt; 5,0 és 5,5% közötti értékek esetén mindkét típusú betegség kockázata 1,0; 5,5 és 6,0% közötti értékek esetén a cukorbetegség kockázata 1,86, a kardiovaszkuláris betegségeké 1,23; 6,0 és 6,5% közötti értékek esetén 4,48, illetve 1,78; 6,5% feletti érték esetén pedig 16,47, illetve 1,95 volt.

A cikk konklúziója szerint a HbA1c értéke a cukorbetegség kockázatának megállapítása szempontjából az éhomi vércukorértékkel azonos pontosságú, de a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, illetve más halálokokkal annál szorosabb összefüggést mutat. A szerzők ezért a HbA1c alkalmazását javasolják a cukorbetegség diagnosztikájában.


Forrás:

Szemlézte: elitmed.hu, Dr. Kis János Tibor

Forrás: New England Journal of Medicine Vol. 362, No. 9 (03/04/10)


Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

1.,   Kis János Tibor mondta   2010. Június 06., Vasárnap 20:36:42
Kedves kollégák! A HbA1c sajnos nem kérhető, ha a beteg nem cukorbeteg !!! Sajnos Magyarországon prognosztikai, illetve diagnosztikai célra ezért sajnos nem használható. Ha jó tudom az MDT vezetősége megpróbálja elérni az OEP-nél az ellenkezőjét. Az is elgondolkodtató, hogy p.o. kezelt betegeknél a HbA1c csak félévente kérhető. Tehát ha elindítom a metformint, és balga módon, a diagnózis pillanata után kértem egy HbA1c-t és a metformin nem elég a korrekt glikaemiás kontrollhoz, akkor vagy melléadok egy sulfanilureát, vagy várnom kell 6 hónapig, amíg persze a szövődményeket hizlalom, és csak ezután indíthatok glitazont, gliptint, vagy exenatidot, vagy liraglutidot.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Magasabb HbA1c - a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek előfutára?