hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A félreértett D-vitamin


A félreértett D-vitamin

| |
 

Évtizedeken keresztül óva intettek minket a túl sok D-vitamin bevitelétől hypervitaminosistól tartva. Ma már tudjuk azonban, hogy a szervezetünknek lényegesen több D-vitaminra van szüksége, mint az korábban hitték. A D-vitamint sokáig csak a csontok fejlődésében, a kalcium-anyagcserében tartották jelentősnek, a többi hatására csak mostanában derül fény.

A D-vitamin hiánya esetén kétszeresére növekszik a szívbetegségek kialakulásának a kockázata, magasabb lesz a vérnyomás, nő a rosszindulatú daganatok, főleg a prostata-, emlő- és coloncarcinoma kockázata.

Kutatási eredmények szerint egyes idegrendszeri betegségek is összefüggésbe hozhatók a D-vitamin hiányával. A sclerosis multiplex előfordulása az Egyenlítőtől mért távolsággal nő, ennek hátterében állhat a csökkent napfény-expozíció miatt kisebb D-vitamin-ellátottság. De összefüggést találtak a D-vitamin-szint és az Alzheimer-betegség, illetve egyéb dementiák előfordulása között.

Megfelelő D-vitamin-szint mellett kisebb a terhesek esetében a preeclampsia kockázata, kisebb valószínűséggel kapjuk el a légúti fertőzéseket, és még a depresszió esélye is kisebb.

Egyértelműnek tűnik tehát a D-vitamin-pótlás szükségessége. Ennek három útja lehetséges. Táplálkozással próbálhatjuk fedezni a szükségletet. Közismert D-vitamin-források a zsíros halak, a tej, a tojás. Tapasztalatok szerint azonban a szokásos európai étrend ezekből nem fedezi a szükségletet.

A napfény hatására a bőrben is képződik D-vitamin. Egyszerű lenne tehát napozással kiegészíteni a táplálkozást. A napozás veszélyei azonban közismertek, és Európában a téli hónapokban, novembertől februárig biztosan nem éri elég napfény a bőrünket. A leégés ellen nyáron használt fényvédő krémek is csökkentik a bőrben a D-vitamin képződését, úgy hogy nyáron sem olyan jó a helyzet, mint gondolnánk.

Egyedül a csecsemők vannak nálunk kivételezett helyzetben, nekik ugyanis kötelezően adnak D-vitamin-pótlást.

Ez lenne a megoldás a felnőttek számára is? Egyre több adat szerint igen. A D-hypovitaminosis új határértéke a 75 nmol/l-es szérumszint (30 ng/ml), ezt az európai felnőtt népesség nagy része nem éri el, főleg kora tavasszal. Biztonságosan adható napi 20 mikrog pótlás (800 NE) a nélkül, hogy bárki esetében túladagolástól kellene tartani. Manapság már vény nélkül, elérhető áron vásárolhatunk kitűnő minőségű D-vitamin-készítményt a biztonságos pótlás biztosítására.

eLitMed.hu, dr. Lipták Judit


Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A félreértett D-vitamin