hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Dapagliflozin engedélyezési eljárása elkezdődött


A Dapagliflozin engedélyezési eljárása elkezdődött

| |
 

A Food and Drug Administration (FDA) hozzálátott dapagliflozinnal kapcsolatos adatok áttekintéséhez, mely egy jelentős lépés a molekula engedélyezési eljárásában.
A készítményt a Bristol-Myers Squibb és az AstraZeneca fejlesztette ki a 2-es típusú diabeteses betegek kezelésére.

A dapagliflozin hatása különbözik az eddig forgalomba került orális antidiabetikumoktól, melyek az inzulin termelésére, vagy a rezisztencia csökkentésére hatnak. A dapagliflozin a vesében lévő a nátrium-glükóz kotranszport-2 enzimre (sodium-glucose cotransporter-2 - SGLT2) hat, mely révén a glükóz ürülését fokozza, így csökkenti a vércukorszintet, és segíti az energiavesztést. Az FDA engedélyezése október végére várható. A gyártók az európai engedélyezés is elindították.

A Bristol-Meyers és az AstraZeneca megközelítőleg 6000 egyénen, 40 klinikai vizsgálatban tanulmányozta a dapagliflozin hátását, a kardiovascularis események alakulását.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: FDA Accepts Application to Review Dapagliflozin, a Type 2 Treatment


Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

Tovább


Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A Dapagliflozin engedélyezési eljárása elkezdődött