TARTALOM

 VISSZA

 


Ceramidok és inzulinrezisztencia


Ceramidok és inzulinrezisztencia

| |
 

A magas ceramidkoncentráció összefügghet a 2-es típusú diabetes kialakulásával.

A ceramidok lipidtermészetű molekulák, a sejthártyák alkotórészei, ugyanakkor sokrétű hatással rendelkező jelzőmolekulák. A ceramidokat a kozmetikai ipar is régóta ismeri, a haj-és bőrápoló termékek a fiatalság megőrzését ígérik általuk.

A legutóbbi kutatások szerint ezek a molekulák szerepet játszanak a 2-es típusú diabetes (T2DM) kialakulásában is. A Diabetologia december számában megjelent összefoglalóban a University of Glasgow kutatói arról számoltak be, hogy az elhízott, inzulinrezisztens betegek vázizomzatában megnövekedett ceramidkoncentráció mutatható ki.

A kísérletek alapján a ceramidszint növekedésének hátterében fokozott lipidbevitel, gyulladás, és az inzulinrezisztencia áll. A cytokinek közül valószínűleg a TNF-α-nak és az IL-1-nek lehet szerepe ebben a folyamatban.

Szoros összefüggés figyelhető meg a plazma ceramidszintje és a szérum IL-6 koncentráció között is. A ceramidszint és a HOMA (homeostatic model assessment, az inzulinrezisztencia mértéke) közötti összefüggés nem ilyen jelentős, határérték közeli.

A szerzők szerint annak megállapításához, hogy a megnövekedett plazma ceramidkoncentráció előrejelzi-e a T2DM kialakulását, a szívkoszorúér-megbetegedést és a halálozást, további kutatások szükségesek.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Kis János

Forrás: Diabetologia 2009; 52:2475–2477.



Kulcsszavak

2-es típusú diabetes, ceramidok, inzulinrezisztenica, szívkoszorúér-megbetegedés, HOMA

Kapcsolódó anyagok

A hyperurikaemia és a cardiovascularis kockázat: fókuszban az új célérték vezérelte kezelés

Új rizikókalkulátor a 2-es típusú diabetes felderítésére

Az amerikai, az európai és a nemzetközi társaságok irányelveinek összefoglalása a 2-es típusú diabetes mellitusban hypertonia társulása esetén

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

Tovább


Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

Tovább


NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

Tovább


Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


Ceramidok és inzulinrezisztencia