hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ceramidok és inzulinrezisztencia


Ceramidok és inzulinrezisztencia

| |
 

A magas ceramidkoncentráció összefügghet a 2-es típusú diabetes kialakulásával.

A ceramidok lipidtermészetű molekulák, a sejthártyák alkotórészei, ugyanakkor sokrétű hatással rendelkező jelzőmolekulák. A ceramidokat a kozmetikai ipar is régóta ismeri, a haj-és bőrápoló termékek a fiatalság megőrzését ígérik általuk.

A legutóbbi kutatások szerint ezek a molekulák szerepet játszanak a 2-es típusú diabetes (T2DM) kialakulásában is. A Diabetologia december számában megjelent összefoglalóban a University of Glasgow kutatói arról számoltak be, hogy az elhízott, inzulinrezisztens betegek vázizomzatában megnövekedett ceramidkoncentráció mutatható ki.

A kísérletek alapján a ceramidszint növekedésének hátterében fokozott lipidbevitel, gyulladás, és az inzulinrezisztencia áll. A cytokinek közül valószínűleg a TNF-α-nak és az IL-1-nek lehet szerepe ebben a folyamatban.

Szoros összefüggés figyelhető meg a plazma ceramidszintje és a szérum IL-6 koncentráció között is. A ceramidszint és a HOMA (homeostatic model assessment, az inzulinrezisztencia mértéke) közötti összefüggés nem ilyen jelentős, határérték közeli.

A szerzők szerint annak megállapításához, hogy a megnövekedett plazma ceramidkoncentráció előrejelzi-e a T2DM kialakulását, a szívkoszorúér-megbetegedést és a halálozást, további kutatások szükségesek.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Kis János

Forrás: Diabetologia 2009; 52:2475–2477.



Kulcsszavak

2-es típusú diabetes, ceramidok, inzulinrezisztenica, szívkoszorúér-megbetegedés, HOMA

Kapcsolódó anyagok

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Fulvesztranttal szerzett tapasztalataink egy súlyosan komorbid emlőrákos betegünknél

Újdonságok a hodgkin-lymphoma ellátásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Ceramidok és inzulinrezisztencia