hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A testedzésen alapuló rehabilitációs terápia alkalmazása pulmonális hypertoniában


A testedzésen alapuló rehabilitációs terápia alkalmazása pulmonális hypertoniában

| |
 

A pulmonális hypertoniában szenvedő páciensek jellemző panaszai között szerepel terhelhetőségük csökkenése, valamint az életminőségükben bekövetkező nagyfokú romlás. Ugyan korábban gyakori volt a félelem attól, hogy fizikai terhelés hatására a fenti tünetek jelentősen romolhatnak, a közelmúltban számos olyan tanulmány látott napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy a testedzésen alapuló rehabilitációs terápia hatására javulás következhet be a betegek funcionális kapacitásában, valamint az általuk tapasztalt szubjektív jóllétben.


A pulmonális hypertonia testedzésen alapuló rehabilitációs terápiájának hatékonyságát és biztonságosságát az internetes Cochrane-adatbázisban, a CENTRAL-nyilvántartásban, valamint a PEDro fizioterápiás bibliográfiai gyűjteményben számon tartott randomizált, kontrollált vizsgálatok adatai alapján elemezték. Az elsődleges kimenetel a páciensek fizikai terhelhetősége, az esetleges mellékhatások megjelenése, illetve az egészséggel összefüggő életminőség (HRQOL) volt. Összesen hat, a kritériumoknak megfelelő tanulmány került azonosításra, amelyek közül ötből sikerült kinyerni az elemzéshez szükséges adatokat.


A tanulmányokban résztvevő páciensek túlnyomó többsége a WHO besorolása szerint a pulmonalis hypertonia 1. csoportjába tartozó pulmonalis artériás hypertóniában szenvedett. A rehabilitációs programok során három és 15 hét közötti időtartam között változó, járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül végzett terápiás megoldásokat vizsgáltak, amelyek egyaránt tartalmaztak alsó- és felső végtagra specifikus kondicionáló gyakorlatokat. A rehabilitációs programon átesett páciensek átlagos hat perces járótávolsága 60.12 méterrel meghaladta a kontrollcsoport eredményét (30.17 - 90.07 m, n = 165), míg az átlagos maximális oxigénfelvétel 2.4 ml/kg/perc értékkel volt magasabb körükben (1.4-3.4 ml/kg/min, n = 145). A terápiás csoportban a maximális erőkifejtő képesség is magasabb volt, ennek mértéke átlagosan 16.4 Watt értékkel volt a kontrollcsoport eredménye felett (10.9 - 22.0 W, n = 145). Az életminőséget mérő mutatók esetében is javulás volt megfigyelhető. Az egészséggel összefüggő életminőség (HRQOL) tekintetében az intervenciós csoportnál az SF-36 kérdőív fizikális komponensében átlagosan 4.63 pontos (0.80 - 8.47 pont, n = 33), míg a mentális komponensben átlagosan 4.17 pontos (0.01 - 8.34 pont, n = 33) növekedést írtak le. Enyhe mellékhatásokról csupán egy tanulmány számolt be, amelynek egyik résztvevője szédülés miatt megszakította a rehabilitációs terápiát.


A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a testedzésen alapuló rehabilitáció alkalmazásával komoly terápiás súllyal bíró javulást lehet előidézni a pulmonalis hypertoniában szenvedő betegek fizikális állapotában. Súlyos mellékhatás a vizsgálatok során nem volt megfigyelhető. A legtöbb esetben a páciensek életminőségében is javulás következett be, azonban ennek klinikai relevanciája megkérdőjelezhető lehet. Összességében a kutatás során kimutatott eredmények C típusú evidenciát képviselnek. Tekintettel az elérhető tanulmányok alacsony számára, valamint a páciensek kiválasztására vonatkozó metodológiai hiányosságokra, a jelenleg elérhető eredményekből nehezen vonható le terápiás konzekvencia a pulmonalis hipertóniában szenvedő páciensek teljes spektrumára nézve.

Eredeti közlemény:
Morris, Norman R., Fiona D. Kermeen, and Anne E. Holland. "Exercise‐based rehabilitation programmes for pulmonary hypertension." The Cochrane Library (2014).


Szemlézte: dr. Cseh Katalin
eLitMed.hu


Kulcsszavak

pulmonális hypertonia, testedzés, Cochrane

Kapcsolódó anyagok

A testedzésen alapuló rehabilitációs terápia alkalmazása pulmonális hypertoniában

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

Sok beteg rögzíti már ma is okostelefonján az orvosokkal való konzultációit, a jövőben pedig elkerülhetetlen, hogy az egészségügyi rendszer maga végezze az orvos–beteg találkozások elektronikus rögzítését. A megfelelően menedzselt kép- és hangfelvételek alapjaiban fogják átalakítani az orvoslást.

Tovább


A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.

Tovább


Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Tovább


A mozgás a lelket is gyógyítja

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

Tovább