hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A mozgás a lelket is gyógyítja


A mozgás a lelket is gyógyítja

| |
 

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

A MENS Research 12 országban indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a sport és a testmozgás mennyiben segíti a mentális egészséget akár a pszichés zavarokkal küzdő betegek, akár az egészséges lakosság körében. A kutatásban mentálhigiénés szervezetek, sportszervezetek, az általános népesség és mentális betegek, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások vettek részt.

Az átfogó vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek döntő hányadánál, 85 százalékánál a mozgás a pszichés terápia része, vannak azonban jelentősek eltérések, a közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb volt ez az arány, itt leginkább a lehetőségek hiánya miatt. Az összes megkérdezett mintegy 31 százaléka rendelkezett egyébként mozgáshoz alkalmas létesítménnyel. Alapvetően a sport mellőzésének a leggyakoribb indoka maga a beteg volt, aki egyszerűen nem akar sportolni, illetve kisebb százalékban szakirodalomra hivatkozva azzal indokolták, hogy ez nem segít. Ugyanakkor a szakemberek 1-2 alkalommal javasolják a fizikai edzést héten, a testmozgásnak a mentális egészséghez való hozzájárulásának fontos jelzése az a tény, hogy a szakértők szerint láthatóan néhány órával a gyakorlat befejezése után a pszichés állapot megváltozik. Akár már egy óra múlva is, de két-három óra elteltével az esetek döntő többségében jobb lelki állapotba kerülnek a betegek, ami sokszor a következő terápiás ülésig is kitart.

A terápiákhoz csapatprogramként, szabadstílusú edzés és csapatsportként alkalmazzák a mozgást, ami a megkérdezettek 88 százalékának tapasztalata szerint segíti a kezelést, nagyobb, vagy kisebb mértékben. De hatása ezen is túlmutat, hiszen aktivizál, javítja az önbecsülést, az önbizalmat, az önértékelést, fejleszti a kommunikációs készséget, csökkenti a szorongást, a szomorúságot és a társadalmi megbélyegzést.

A felmérésben egészséges embereket is megkérdeztek arról, hogyan hat a lelkükre a mozgás és szinte mindenki egyetértett azzal, hogy jó hatással van rájuk, elsősorban a könnyű fizikai aktivitás és csapatsport. Napi szinten ugyan csak 16,8 százaléka gyakorolja, de a felmérésben résztvevők csaknem fele hetente 1-3 alkalommal eljár valamilyen edzésre. A testmozgás típusát tekintve az izomerősítést és a csoportos órákat szeretik leginkább. Akik viszont nem, vagy ritkán szánják rá magukat, döntően az időhiányra, illetve a hangulatukra fogják. A motiválásra a Facebook és a televíziós hirdetések, a közösségi programok és események a legalkalmasabbak. A sportszervezetek 72 százaléka biztosít lehető lakosság számára, hogy bevonja a rendszeres mozgásba, jelentős részük korábban együtt dolgozott a mentális egészséggel foglalkozó szervezetekkel, míg a nem együttműködő szervezetek 60 százaléka szándéka ez a jövőben.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu


Kulcsszavak

mozgás, lelki egészség, MENS projekt, felmérés

Kapcsolódó anyagok

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Fizikai edzés dializált betegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább