TARTALOM

 VISSZA

 


A mozgás a lelket is gyógyítja


A mozgás a lelket is gyógyítja

| |
 

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

A MENS Research 12 országban indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a sport és a testmozgás mennyiben segíti a mentális egészséget akár a pszichés zavarokkal küzdő betegek, akár az egészséges lakosság körében. A kutatásban mentálhigiénés szervezetek, sportszervezetek, az általános népesség és mentális betegek, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások vettek részt.

Az átfogó vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek döntő hányadánál, 85 százalékánál a mozgás a pszichés terápia része, vannak azonban jelentősek eltérések, a közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb volt ez az arány, itt leginkább a lehetőségek hiánya miatt. Az összes megkérdezett mintegy 31 százaléka rendelkezett egyébként mozgáshoz alkalmas létesítménnyel. Alapvetően a sport mellőzésének a leggyakoribb indoka maga a beteg volt, aki egyszerűen nem akar sportolni, illetve kisebb százalékban szakirodalomra hivatkozva azzal indokolták, hogy ez nem segít. Ugyanakkor a szakemberek 1-2 alkalommal javasolják a fizikai edzést héten, a testmozgásnak a mentális egészséghez való hozzájárulásának fontos jelzése az a tény, hogy a szakértők szerint láthatóan néhány órával a gyakorlat befejezése után a pszichés állapot megváltozik. Akár már egy óra múlva is, de két-három óra elteltével az esetek döntő többségében jobb lelki állapotba kerülnek a betegek, ami sokszor a következő terápiás ülésig is kitart.

A terápiákhoz csapatprogramként, szabadstílusú edzés és csapatsportként alkalmazzák a mozgást, ami a megkérdezettek 88 százalékának tapasztalata szerint segíti a kezelést, nagyobb, vagy kisebb mértékben. De hatása ezen is túlmutat, hiszen aktivizál, javítja az önbecsülést, az önbizalmat, az önértékelést, fejleszti a kommunikációs készséget, csökkenti a szorongást, a szomorúságot és a társadalmi megbélyegzést.

A felmérésben egészséges embereket is megkérdeztek arról, hogyan hat a lelkükre a mozgás és szinte mindenki egyetértett azzal, hogy jó hatással van rájuk, elsősorban a könnyű fizikai aktivitás és csapatsport. Napi szinten ugyan csak 16,8 százaléka gyakorolja, de a felmérésben résztvevők csaknem fele hetente 1-3 alkalommal eljár valamilyen edzésre. A testmozgás típusát tekintve az izomerősítést és a csoportos órákat szeretik leginkább. Akik viszont nem, vagy ritkán szánják rá magukat, döntően az időhiányra, illetve a hangulatukra fogják. A motiválásra a Facebook és a televíziós hirdetések, a közösségi programok és események a legalkalmasabbak. A sportszervezetek 72 százaléka biztosít lehető lakosság számára, hogy bevonja a rendszeres mozgásba, jelentős részük korábban együtt dolgozott a mentális egészséggel foglalkozó szervezetekkel, míg a nem együttműködő szervezetek 60 százaléka szándéka ez a jövőben.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu


Kulcsszavak

mozgás, lelki egészség, MENS projekt, felmérés

Kapcsolódó anyagok

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Fizikai edzés dializált betegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Tovább


Magas vérnyomás a vesebetegek körében

Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.

Tovább


Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább