hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A mozgás a lelket is gyógyítja


A mozgás a lelket is gyógyítja

| |
 

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

A MENS Research 12 országban indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a sport és a testmozgás mennyiben segíti a mentális egészséget akár a pszichés zavarokkal küzdő betegek, akár az egészséges lakosság körében. A kutatásban mentálhigiénés szervezetek, sportszervezetek, az általános népesség és mentális betegek, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások vettek részt.

Az átfogó vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek döntő hányadánál, 85 százalékánál a mozgás a pszichés terápia része, vannak azonban jelentősek eltérések, a közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb volt ez az arány, itt leginkább a lehetőségek hiánya miatt. Az összes megkérdezett mintegy 31 százaléka rendelkezett egyébként mozgáshoz alkalmas létesítménnyel. Alapvetően a sport mellőzésének a leggyakoribb indoka maga a beteg volt, aki egyszerűen nem akar sportolni, illetve kisebb százalékban szakirodalomra hivatkozva azzal indokolták, hogy ez nem segít. Ugyanakkor a szakemberek 1-2 alkalommal javasolják a fizikai edzést héten, a testmozgásnak a mentális egészséghez való hozzájárulásának fontos jelzése az a tény, hogy a szakértők szerint láthatóan néhány órával a gyakorlat befejezése után a pszichés állapot megváltozik. Akár már egy óra múlva is, de két-három óra elteltével az esetek döntő többségében jobb lelki állapotba kerülnek a betegek, ami sokszor a következő terápiás ülésig is kitart.

A terápiákhoz csapatprogramként, szabadstílusú edzés és csapatsportként alkalmazzák a mozgást, ami a megkérdezettek 88 százalékának tapasztalata szerint segíti a kezelést, nagyobb, vagy kisebb mértékben. De hatása ezen is túlmutat, hiszen aktivizál, javítja az önbecsülést, az önbizalmat, az önértékelést, fejleszti a kommunikációs készséget, csökkenti a szorongást, a szomorúságot és a társadalmi megbélyegzést.

A felmérésben egészséges embereket is megkérdeztek arról, hogyan hat a lelkükre a mozgás és szinte mindenki egyetértett azzal, hogy jó hatással van rájuk, elsősorban a könnyű fizikai aktivitás és csapatsport. Napi szinten ugyan csak 16,8 százaléka gyakorolja, de a felmérésben résztvevők csaknem fele hetente 1-3 alkalommal eljár valamilyen edzésre. A testmozgás típusát tekintve az izomerősítést és a csoportos órákat szeretik leginkább. Akik viszont nem, vagy ritkán szánják rá magukat, döntően az időhiányra, illetve a hangulatukra fogják. A motiválásra a Facebook és a televíziós hirdetések, a közösségi programok és események a legalkalmasabbak. A sportszervezetek 72 százaléka biztosít lehető lakosság számára, hogy bevonja a rendszeres mozgásba, jelentős részük korábban együtt dolgozott a mentális egészséggel foglalkozó szervezetekkel, míg a nem együttműködő szervezetek 60 százaléka szándéka ez a jövőben.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu


Kulcsszavak

mozgás, lelki egészség, MENS projekt, felmérés

Kapcsolódó anyagok

A mozgás a lelket is gyógyítja

Encephalitis lethargica

Geriátriai onkológia

Egészségügyben dolgozók fizikális és mentális egészségfejlesztése

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Tovább


Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Tovább


Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését.

Tovább


A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

Tovább