hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kalcium hatástalan allergiában


A kalcium hatástalan allergiában

| |
 

Allergiára antihisztamint kell adni, nem kalciumot, mivel az előbbi bizonyítottan hatásos, míg az utóbbi hatástalan. Dr. Novák Hunor gyermekorvos Facebookon indított kampányának az a célja, hogy a magyar orvosok is a bizonyítékok alapján, kalcium nélkül kezeljék a csalánkiütést, viszketést, rovarcsípést.


A gyermekorvos Facebookon tavaly közzé tett nyílt leveléhez számos szaktekintély is csatlakozott (pl. dr. Zeher Margit professzor, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke, dr. Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergia Szövetség elnöke, dr. Zacher Gábor toxikológus, dr. Csupor Dezső gyógyszerész, dr. Réthy Lajos Attila, a Magyar Gyermekorvosok Társasága vezetőségi tagja).


Nyílt levelében Novák Hunor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kalcium hatástalan allergiában, és az alkalmazása kapcsán kialakuló hamis biztonságérzet akár a beteg halálát is okozhatja. Mint a gyermekgyógyász kifejti, hazánkban a kalciumot, főként annak ampullás változatát sokan javasolják, használják darázs- és méhcsípés, allergia, viszketés, bőrkiütés, nátha, köhögés, torokgyulladás esetén is, azonban e gyakorlatot semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, és semmilyen szakmai irányelv nem javasolja. A kalciumszedés kalciumhiányos állapotokban, csontritkulás esetén indokolt, allergia, csalánkiütés, viszketés, rovarcsípés kezelésére antihisztamint kell adni, illetve rovarcsípést követő súlyos allergiás reakció esetén adrenalininjekciót.


Novák Hunor kezdeményezését a média is felkarolta, cikkezett a kalciumkezeléssel kapcsolatos tévhitekről többek között az index, a HVG, és összeállítással jelentkezett az M1 is, amelyben a gyermekgyógyászon kívül Nékám Kristóf professzor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a körzeti orvosoknak és a lakosságnak is a valóban hatásos antihisztaminokat kell allergia esetén ajánlaniuk, illetve használniuk.


A kampányból az is kiderült, hogy a kalcium allergiában való felesleges használata közép-kelet-európai sajátosság, a nyugati országokban ez senkinek eszébe sem jut. A helytelen magyar gyakorlatra dr. Szíjjártó László, Hollandiából hazatérő gyermekorvos-kollégája hívta fel Novák Hunor figyelmét. Szíjjártó doktor más esetekben is igyekszik megváltoztatni a hazai orvoslásban meggyökeresedett tévhiteket, így pl. évekkel ezelőtt arra is felhívta kollégái figyelmét, hogy a lázcsillapítás magyarországi gyakorlata, a lázcsillapítási láz téves: a láznak funkciója van, és csillapítása a legtöbb esetben egyenes káros, illetve ő az, aki számos fórumon képviselte, hogy létezik az allergiának oki kezelése is, az allergénspecifikus immunoterápia (tolerancia-indukció).


Mint arról Novák Hunor beszámol, a kalcium allergiás kórképekben való téves használata valószínűleg az 1890-1930 közötti német gyakorlat öröksége, amikor a modern, hatásos allergiaellenes készítmények felfedezése előtt sok mindennel próbálkoztak az orvosok (az antihisztaminokat 1937-ben fedezte fel Daniel Bovet svájci-olasz farmakológus, aki 1957-ben Nobel-díjat is kapott a hisztamin, az adrenalin és az acetilkolin hatását blokkoló gyógyszerek kifejlesztéséért). A német orvosok szokása eljutott Magyarországra, és azóta orvosgenerációról orvosgenerációra öröklődik.


A félreértés kialakulásában az is közrejátszhatott, írja az index témával foglalkozó cikke, hogy korábban létezett egy Calcium Sandosten nevű gyógyszer, ami antihisztamint és kalciumot is tartalmazott (nem úgy, mint a most kapható, nagyon hasonló nevű Calcium Sandoz pezsgőtabletta, amiben utóbbi van, a valóban hatásos előbbi nincs), és hogy amikor a 2. világháború után az antihisztaminok elterjedtek, a keleti blokk országaiba nehezen jutottak el a nyugati orvosi újítások. Egy lengyel kutató által a Researchgate honlapon közzétett körkérdésre (How popular is the belief in your country, that calcium preparations can cure allergies?) adott válaszokból valóban az derül ki, hogy a nyugati országokban ismeretlen ez a gyakorlat, míg a magyarok mellett a szlovén, lengyel, cseh orvosok közül is sokan vallják még ezt a tévhitet.


Megtévesztő módon még a Pharmindexben is szerepel az ampullás kalciumoldat terápiás javallatai között az allergiás betegségek, gyulladások adjuváns kezelése, aminek Novák doktor szerint az lehet az oka, hogy amikor a készítményt 1933-ban engedélyezték ezzel a terápiás indikációval, még nem kellett komoly vizsgálatokkal alátámasztani, tényleg hatásos-e allergia és gyulladások esetén. Azóta azonban számos evidencia alapú vizsgálat készült, és mind azt bizonyítja: a kalcium hatástalan allergiában.

Egy 2009-es áttekintő közlemény (Is There Any Hope for Calcium Use in Allergic Diseases?; Advances in Clinical and Experimental Medicine) szerzői, Tomasz Sozański és munkatársai is arra a következtetésre jutottak, hogy allergiás betegségek kezelésében alaptalan a kalcium használata, az pusztán egy félreértés következtében kialakult rossz szokás: ha a masztociták hisztaminkibocsátásának gátlása érdekében akarnánk kalciumot használni, ahhoz a napi ajánlott dózis sokszorosát kellene a szervezetbe juttatni, és nephrolithiasis kialakulását kockáztatnánk. Azonban, teszik hozzá a lengyel szerzők, táplálkozási hiánybetegségekben, pl. abban az esetben, ha valaki tehéntejfehérje-allergia vagy atópiás ekcéma miatt nem fogyaszt tejet, és így elég kalciumot sem, bizonyított a kalciumpótlás haszna. Ez utóbbi azért is fontos, mivel az is kiderült, hogy alacsony kalciumbevitel esetén megnő az asztma prevalenciája. Mindez azonban nem változtat azon, hogy normális kalciumszint mellett az akut allergiás tüneteken nem javít a kalciumbevitel. A hatásos terápia (másod- és harmadgenerációs antihisztaminok) ráadásul olcsóbb is a kalciumkészítményeknél.


dr. Kazai Anita
eLitMed.hu


Kulcsszavak

kálcium, allergia, tévhit, antihisztamin

Kapcsolódó anyagok

Bőrelváltozások a daganatos betegségek kezelése során

A kalcium hatástalan allergiában

Allergiáról - videointerjú Nékám Kristóffal

Hatvanmillió találkozást használnának ki

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

Hozzászólások:

1.,   Mezei Szabolcsné mondta   2016. Szeptember 21., Szerda 14:27:10
Nézhetjük a kérdést innen is, meg onnan is, vagy épp onnan, hogy van pl. "egy pár" olyan gyógyszer is, amiről őszinte gyógyszerészi megnyilvánulás ez: "Nem tudjuk hogyan, de hat." (bár nem gondolom, hogy ez az az eset lenne)
Maradjunk most pl. a darázscsípésnél: akik allergiásak rá, tudják mit jelent az, hogy Ca legyen a közelben. A Ca az ödémaképződés >>>megelőzésére<<< életmentő lehet ilyen esetben.
Én azt gondolom, hogy azok, akik felcserélik a "prevenció" kifejezést a "terápia" kifejezéssel, futhatnak bele szalmabáb püfölésbe. Szépen néznénk ki, ha egy vészhelyzetet Ca-al kezelne bárki is szike helyett.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább