TARTALOM

 VISSZA

 


Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus


Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus

| |
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a perkután koronáriaintevención (PCI) átesett betegek 5-30%-ánál alakul ki a beavatkozással összefüggésbe hozhatóan myokardiális infarktus, a helyi diagnosztikus gyakorlattól és kritériumoktól függően. Ezen események klinikai jelentősége és kezelése azonban továbbra is kérdéses.

A jelenlegi guideline szerint I. osztályú ajánlás a biomarker vizsgálatok elvégzése (kreatin-kináz MB frakció (CKMB), Troponin) a PCI-hez köthetően kialakult koronáriaeseményre jellemző tünetek, illetve szövődményes beavatkozás esetén, valamint IIa ajánlás ezen markerek ellenőrzése a beavatkozást követő 8-12 órán belül. A CKMB illetve Troponin értékek felső határértékét több mint ötszörösen meghaladó eredmény pedig valószínűsíti a klinikailag szignifikáns periprocedurális myokardiális infarktus fennállását (ACC/AHA/SCAI guideline 2005).

Egy újabb, 2007-es konszenzus dokumentum pedig a biomarkerek közül elsősorban a Troponint ajánlja, és a felső határértéket háromszorosan meghaladó eredményt tekinti diagnosztikusnak. Tekintetbe véve, hogy jelenleg igen szenzitív Troponin assay-k állnak rendelkezésünkre, felmerül, hogy ezen diagnosztikus küszöbérték túlságosan alacsony lenne, és olyan, a beavatkozásból adódó igen kis myocardium károsodásokat is kimutatnánk, melyek klinikai jelentősége elhanyagolható.

A periprocedurális myocardiális infarktus beavatkozásfüggő fő rizikótényezői a súlyos koronáriabetegség, a komplex lézió, a többszörös vagy szövődményes beavatkozás.

A rendelkezésre álló retrospektív vizsgálatok eredményei alapján a beavatkozást követően mért emelkedett CKMB és Troponin értékek összefüggést mutattak a korai kardiális szövődményekkel, azonban a hosszútávú túlélést kevésbé befolyásolták. A mortalitással a beavatkozás előtti értékek szorosabb összefüggést mutatnak, prognosztikai értékük jelentősebb.

Több nagy betegszámú analízis vizsgálta a spontán és PCI-hez kötötten kialakult koronáriaesemények jelentőségét, és míg a spontán myokardiális infarktus erős független előjelzője a halálozásnak, addig a periprocedurálisan kialakuló infarktuson átesett betegek esetében nem volt megfigyelhető szignifikáns emelkedés a halálozás tekintetében. Természetesen a nagy kiterjedésű, PCI-jal összefüggésbe hozható események jelentősebben befolyásolják a prognózist, azonban ritkán fordulnak elő szövődménymentes intervenciót követően, illetve normál kiindulási Troponin szintek mellett.

A fenti tények alapján felmerül a periprocedurális myokardiális infarktus diagnosztikus kritériumainak további pontosítása. További adatok szükségesek a csak biomarkervizsgálaton alapuló diagnosztika, illetve a küszöbértékek helytálltságának igazolására, valamint felmerül a beavatkozás előtti nekroenzimértékek figyelembevételének szükségessége is.

A szerzők javasolják a rutin troponin mérést koronáriaintervenciót megelőzően, mert ezáltal megtörténhet a betegek rizikócsoportba sorolása, és ennek megfelelő előkezelése csökkentheti a beavatkozással kapcsolatos szövődmények számát. A PCI utáni biomarkervizsgálatot pedig többszörös beavatkozás, szövődménnyel járó intervenció, illetve klinikai tünetek esetén ajánlják elvégezni. Hosszabb kórházi észlelést a nagy kiterjedésű periprocedurális infarktuson átesett betegek igényelnek.



Forrás: Abhiram Prasad, M.D., and Joerg Herrmann, M.D.: Myocardial Infarction Due to Percutaneous Coronary Intervention. N Engl J Med 2011;364:453-64.


Szemlézte: Dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika


Kapcsolódó anyagok

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Tovább


Magas vérnyomás a vesebetegek körében

Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.

Tovább


Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus