hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Melyik inzulinkészítményt alkalmazzuk először?


<b>Melyik inzulinkészítményt alkalmazzuk először?</b>

| |
 

Napi egyszeri bázisinzulinnal érdemes kezdeni a per os szerekkel nem kontrollálható diabetesben szenvedő betegek kezelését, állapították meg egy bázis-, kétfázisú és prandialis inzulinkezelést összehasonlító vizsgálatban.

A gyártó által támogatott, 4-T elnevezésű vizsgálatban 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek csoportjában értékelték három különböző inzulinadagolási protokoll hatását. Noha a gyártók által finanszírozott, saját termékeikkel kapcsolatos kutatások hitelességét egyes szakértők vitatják, ebben a három összehasonlított készítmény ugyanannak a gyártónak a terméke, ezért ilyen tekintetben nem kell számítani torzításra.

A vizsgálatban olyan cukorbetegek vettek részt, akik glikált-hemoglobin-szintje (HbA1c) metformin és egy szulfonilurea-származék szedése mellett 7–10%-os volt. A per os kezelést véletlen besorolás szerint kiegészítették a következő három protokoll egyikével:

– naponta egyszer bázisinzulin (detemir inzulin),
– naponta kétszer kétfázisú (bázis- és gyorsan felszívódó) inzulin (aspart inzulin),
– naponta háromszor prandialis, gyorsan felszívódó inzulin (aspart inzulin).

Ha a vizsgálat folyamán a betegek HbA1c-szintje 6,5% fölött maradt az inzulinkészítmény adagjának megfelelő beállítása ellenére, abbahagyták a szulfonilureakezelést, és kiegészítették az inzulinkezelést másféle inzulinnal:

– a csak bázisinzulinnal kezelt betegeknek három prandialis inzulininjekciót rendeltek,
– a kétfázisú inzulinnal kezelt betegek kezelését kiegészítették egy ebédkor adott gyors felszívódású készítménnyel,
– a prandialis, gyorsan felszívódó inzulinnal kezelt betegeket ezen kívül bázisinzulinnal is kezelték.

Az egyéves követés utáni eredményeket 2007-ben közölték (N Engl J Med 2007; 357:1716-1730).

A New England Journal of Medicine-ben most megjelent közleményben a hároméves kezelés alatt elért eredményekről számoltak be. A harmadik év végére a HbA1c-szint mindhárom csoportban 7% körül volt. A bázisinzulinnal kezelt csoport tagjainak átlagos testtömege kisebb mértékben növekedett (3,6 kg-mal), mint a másik két csoport tagjaié (körülbelül 6 kg-mal). Hypoglykaemia legritkábban a bázisinzulin-csoportban, leggyakrabban pedig a prandialis inzulinnal kezelt csoportban lépett fel.

A szerzők az eredményekből arra következtetnek, hogy ha szükségessé válik a per os antidiabetikum-kezelés kiegészítése inzulinnal, a legjobb választás elsőként a napi egyszeri bázisinzulin adása, amely szükség esetén kiegészíthető prandialis inzulinadagolással. Ezzel ugyanolyan hatékony vércukorszint-beállítás érhető el, mint a másik két protokollal, de némileg ritkábban lép fel hypoglykaemia, és kisebb mértékű testtömeg-növekedésre kell számítani.

A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői azonban emlékeztetnek, hogy az eredményeket a korábbi vizsgálatok fényében kell értékelni – ezekben hasonló betegcsoportban nem sikerült kimutatni, hogy az intenzívebb glikaemiás kontroll (alacsonyabb HbA1c-szint) javítaná a betegek prognózisát (N Engl J Med 2008; 358:2560-2572., N Engl J Med 2008; 358: 2545-2559.).


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

N Engl J Med 2009 Oct 29; 361:1736.

N Engl J Med 2009 Oct 29; 361:1801.


Kulcsszavak

diabetes, aspart inzulin, detemir inzulin, bázisinzulin, prandialis inzulin, HbA1c

Kapcsolódó anyagok

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

A cukoripar érdekei

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


<b>Melyik inzulinkészítményt alkalmazzuk először?</b>