hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(02)


 


Áttérés humán bázisinzulinról napjában egyszer adott detemir inzulinra bázis-bolus rendszerű inzulinterápiával kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében
- A LEONCET2 többcentrumos, megfigyeléses, követ


Áttérés humán bázisinzulinról napjában egyszer adott detemir inzulinra bázis-bolus rendszerű inzulinterápiával kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében 
- A LEONCET2 többcentrumos, megfigyeléses, követ
Jermendy György és a LEONCET2 vizsgálat közreműködői
| |
 
Az inzulinanalógokat a humán inzulinok néhány kedvezőtlen tulajdonságának kiküszöbölése érdekében fejlesztették ki. A bázis-bolus kezelési rendszeren belül a humán bázisinzulin felváltása naponta egyszer adott detemirrel az anyagcserehelyzet javulását és a kezelés biztonságosságának növelését eredményezheti. A humán NPH-inzulin helyett napjában egyszer alkalmazott detemir inzulin hatását vizsgáltuk bázis-bolus rendszerrel kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében, beválasztási feltétel volt a HbA1c ≥7,0% értéke. A megfigyeléses, többcentrumos, 24 hétre terjedő követéses vizsgálatban 1474 cukorbeteg adatát [életkor: 59,1±9,8 év, testtömeg 89,6±8,6 kg, testtömegindex (BMI) 31,6±5,4 kg/m2] értékeltük. Valamennyi beteg kezelése bázis-bolus rendszerrel történt, ahol bázisinzulinként korábban humán NPH-t, bolusinzulinként pedig humán vagy analóg inzulint lehetett használni. A beválasztást követően a betegek NPH-inzulin helyett napjában egyszer detemir inzulint kaptak, a bolusinzulinok folytatólagos alkalmazása mellett. A betegek ellenőrzése a 12. és a 24. héten történt. A HbA1c a 24. héten a kiindulási helyzetben talált 8,63±1,01% értékről 0,79±0,63% értékkel, szignifikánsan (p<0,0001) csökkent, a változás az egyes BMI-kategóriákban közel azonos volt. Az éhomi vércukor 8,86±1,78 mmol/l-ről 7,09± 1,31 mmol/l értékre csökkent; p<0,0001). A HbA1c kezelési célértékét (<7,0%) 194 beteg (13,1%) érte el. A betegek testtömege szignifikánsan csökkent a 12. héten (-0,69±2,00 kg; p<0,0001) és a 24. héten (-1,28±2,80 kg; p<0,0001). A csökkenés kifejezettebb volt a nagyobb, mint a kisebb BMI-kategóriákban (p a tendenciára <0,0001). A bázisinzulin napi átlagos dózisa 0,28 NE/kg-ról 0,33 NE/kg-ra nőtt, a bolusinzulinok dózisa érdemben nem változott. A súlyos hypoglykaemiás események előfordulása szignifikánsan (p=0,048) csökkent [kiindulási helyzet: 2,95 (nappal 1,02, éjszaka 1,93), 24. hét: 0,06 (nappal 0,04, éjszaka 0,02) epizód/betegév]. A bázis-bolus rezsimmel kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében a naponta egyszer adott detemir inzulin a korábban alkalmazott humán bázisinzulinhoz viszonyítva szignifikáns anyagcsere- javulást eredményez, kevesebb hypoglykaemiás esemény és a testtömeg csökkenése kíséretében. Mindazonáltal a glykaemiás célértéket elérő betegek kis aránya arra hívja fel a figyelmet, hogy a bázisinzulin megfelelő megválasztásán túl más tényezők is szerepet játszanak az optimális anyagcsere-egyensúly elérésében.

Kulcsszavak

2-es típusú diabetes, inzulinterápia, detemir inzulin, glykaemiás kontroll, hypoglykaemia

Kapcsolódó anyagok

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

1-es és 2-es típusú diabeteszes betegek a peritoneális dialízis programban

Rilmenidin - egy sokoldalú kombinációs partner a hypertonia kezelésében

Cardiovascularis biztonságossági vizsgálatok SGLT-2-gátló antidiabetikumokkal 2-es típusú diabetesben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ismét fellángol Szent Antal tüze?

A középkorban a leggyakrabban előforduló pestis mellett egyéb járványszerű betegségeket is megfigyeltek, amit nem más okozott, mint az anyarozs (Claviceps purpurea), egy gombafaj, amely a rozs kalászát fertőzi meg, és egy fekete képletet, a varjúkörmöt fejleszti ki.

Tovább


Kedvezõ eredmények dabigatrankezeléssel a hétköznapi klinikai gyakorlatban - FDA Medicare elemzés

A K-vitamin-antagonista warfarint gyakran használják pitvarfibrillációban a micro­thrombusok kialakulása és ez által a stroke megelőzése érdekében. Alkalmazásával vizsgálati eredmények szerint 40-80%-kal csökken az emboliás stroke kockázata és 30%-kal a halálozás, viszont kétszeresére nő az intracranialis vérzés és 66%-kal az extracranialis vérzés kockázata.

Tovább


A koenzim Q10 hatása a morbiditásra és a halálozásra krónikus szívelégtelenségben

Számos állapot vezethet szívelégtelenséghez, az októl függetlenül jelentősen hozzájárul az állapot súlyosbodásához a szívizomsejtek energiahiánya a bioenergetikai folyamatok károsodása miatt.

Tovább


A laktulóz javítja a pszichometriai tesztekben nyújtott teljesítményt szubklinikus encephalopathiában szenvedő cirrhosisos betegek esetében

A cirrhosisos betegek esetében számottevő mértéket érhet el az intra- és extrahepaticus portoszisztémás sönt. A véráramlásnak ez az eltérése lehet legalább részben a felelős a csökkent hepatocellularis funkcióért, és különböző mértékű agyi károsodást okozhat egyértelmű encephalopathia nélkül is.

Tovább


Áttérés humán bázisinzulinról napjában egyszer adott detemir inzulinra bázis-bolus rendszerű inzulinterápiával kezelt 2-es típusú cukorbetegek körében - A LEONCET2 többcentrumos, megfigyeléses, követ