hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

| |
 

A keringési rendszer betegségeiben, elsősorban szívrohamban vagy agyvérzésben halnak meg a legtöbben az Európai Unióban, írja friss, 2016-os adatokat feldolgozó jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. (A második leggyakoribb halálok a rák). 2016-ban az EU-ban 5,1 millió volt a halálozások száma, 1,8 millióan haltak meg keringési rendszeri betegségekben (a halálesetek 36%-a), 1,3 millióan rákban (a halálesetek 26%-a). 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott; a legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829) regisztrálták. Magyarországon 100 ezer lakosra 1425 haláleset regisztráltak.

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát. Az amerikai University at Buffalo kutatóinak kínai adatokon alapuló vizsgálata elsőként tárja fel a légszennyezettség és a cardiovascularis megbetegedés közötti pathophysiológiai kapcsolatot.

A 8867 kínai résztvevővel 2015 és 2017 között zajlott, prospektív, populáció alapú keresztmetszeti vizsgálat a kis részecskeméretű szállópor és az egyéb légszennyező anyagok (pl. nitrogén-dioxid, ózon), valamint a forgalmas utakhoz való közelség hatását vizsgálta az arteria coronaria kalciumtartalmára. A levegőben nem leülepedő, a tüdőbe könnyen bejutó, 2,5 µm alatti átmérővel rendelkező kis részecskeméretű szállópor (particulate matter/PM2,5) nagyrészt égéstermékekből keletkezik, a városokban a szennyezés legnagyobb forrását a járművek (főleg a dízelüzeműek) és a fűtés jelenti.

Az érelmeszesedés kulcsfontosságú markerének számító CAC-pontszámot (CAC: coronary artery calcium) komputertomográfiával mérték; a CAC-pontszám a carotis intima media vastagságának mérési eredményével összehasonlítva az atherosclerosis előrehaladottabb stádiumáról ad információt, az így kimutatott plakk-kalcifikáció a kardiovaszkuláris megbetegedés jobb prediktora, mint az érfalvastagság, írják a kutatók. A PM2.5, NO2 és O3 és egyéb légszennyezőanyag-expozíció pontos mérésére a Kínában 2015 óta kialakított nagyfelbontású mérőállomás-rendszer adott lehetőséget. A résztvevők olyan 25 és 92 éves kor közötti személyek voltak, akik esetében felmerült a koronáriabetegség gyanúja, ezért körzeti orvosuk kardiológiai kivizsgálásra küldte őket; kizárták a korábban miokardiális infarktust elszenvedetteket, illetve azokat, akik megelőzően a. coronaria bypass műtéten estek át, továbbá azokat, akik esetében nem álltak rendelkezésre a kockázati tényezőkkel kapcsolatos vagy a légszennyezettségi expozíciós adatok. Az adatokat 2018-ban elemezték.

Az eredmények szerint a PM2.5 és az NO2 expozíció az érelmeszesedés független prediktora; a CAC-pontszám, valamint a PM2.5 és az NO2 expozíció közötti összefüggés erősebb férfiak, idősek és diabéteszes betegek esetén, továbbá a CAC-pontszám és a PM2.5-expozíció közötti összefüggés erősebb posztmenopauzális korú nők körében. A kutatók megállapítják: korábbi vizsgálatokkal összhangban az alacsonyabb PM2.5- expozíciós tartományban meredekebben nő az érelmeszesedés relatív kockázata, továbbá az NO2-expozíció és a CAC-pontszám kapcsolata alacsony kitettség (<40 μg/m3) esetén is fennmarad; az NO2-expozíció 20 μg/m3-es növekedésével a CAC-pontszám 24,5%-os növekedése jár.

A kutatók szerint a szubklinikus atherosclerosis és a légszennyezettség közötti kapcsolat kimutatása arra is felhívja a figyelmet, hogy a légszennyezettség csökkentése lehetőséget adhatna a klinikailag manifesztálódó betegség megelőzésére, és az Európai Unióban is vezető haláloknak számító szív-érrendszeri halálozás csökkentésére.

Szemlézte:
Dr. Kazai Anita


Eredeti közlemény:
Meng Wang; Zhi-Hui Hou; Hao Xu; Yang Liu; Matthew J. Budoff; Adam A. Szpiro; Joel D. Kaufman; Sverre Vedal; Bin Lu: Association of Estimated Long-term Exposure to Air Pollution and Traffic Proximity With a Marker for Coronary Atherosclerosis in a Nationwide Study in China JAMA Netw Open. 2019;2(6):e196553. doi:10.1001/jamanetworkopen.2019.6553

eLitMed.hu
2019. 07. 25.


Kulcsszavak

légszennyezettség, PM2,5, nitrogén-dioxid, coronariasclerosis

Kapcsolódó anyagok

A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az ARISTOPHANES retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban számos adatforrás felhasználásával hasonlították össze nagyszámú non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő, nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánst (NOAC) vagy warfarint szedő betegnél a stroke/szisztémás embolizáció és a súlyos vérzés gyakoriságát.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább